Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-150

248 150. országos ülés magyar állam vagy az alkotmány veszélyének. (TJgy van! a jobbóldalon.) Ettől pedig óvakadni, azt hiszem, mindenek felett szükséges, ezt feláldozni a legszebb princípiumokért sem szabad. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Szép alkotmány!) Én nem értem, hogy miért „szép alkotmány" a meglevő törvény mellett maradni akarni. T. képviselőház! Nem akarok nagyon hosszú lenni s áttérek a t. képviselő ur határozati javaslatára. (Halljuk! Halljuk!) Igen kérem, legyenek szívesek tárgyilagos indokaimat nyugodtan meghallgatni, habár azzal kezdem is nyilatkozatomat, hogy azt a határozati javaslatot el nem fogadom. (Zaj a szélső baloldalon Felkiáltások: Azt gondoltuk! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ha gondolták, akkor nem lepheti meg; annál nyugodtabban hallgathatják (Derültség a jobboldalon. Halljuk! Háti,uh!) T. képviselőház! Nem fogadom el a határozati javaslatot először azért, mert egy ilyen rendkívüli — parlamentaris ugyan, de nem rendes — eljárás elfogadása ha nem is jelezné, hogy elismertem, hogy a kormánypárton van ily vesztegetés és corruptio, de mindenütt a világon ugy magyaráztatnék, hogy Magyarországon csakugyan oly általános, oly elharapózott választási visszaélések vannak, (Helyeslés a jobboldalon) a melyekkel megbirkózni a rendes eszközök nem elegendők. (Elénk felkiáltások a szélső baloldalon: Ugy is van! Ellenmondás a jobboldalon:) De nem fogadom el t. képviselőház, továbbá még azért sem, mert azon határozati javaslat annyi kérdést felölel. Felszínre hozza összes választási törvényeink kérdéseit, még pedig azt lehetne mondani, minden ágazataiban, ugy hogy ha az a küldöttség kiküldetik, melyben részt venne hivatalból 21 tag, meghallgatandó volna minden képviselő, de a bizottságnak joga volna még esperteket is behívni. Szeretném tudni, melyik ágazata a választási törvénynek a szavazás módjától, kerületek beosztásától, az együttes vagy külön szavazásig volna az, melyet ott vita tárgyává tenni nem lehetne? Egynémelyikére ezen kérdéseknek maga a határozati javaslat rá is mutat. Í Én pedig egyfelől t. képviselőház összes választási törvényünknek ma változtatását, a vita keretébe bevonását, hazai szempontból helytelennek tartom. (Helyeslés jobbfelől.) De ha, a mint a képviselő ur hiszi — vagy hinni látszik engem, isten tudja miféle taetica, vagy a csakugyan, de nem oly mérvben létező visszaélések megtarthatása vezetne, épen azért, mert olyan széles alapokra van fektetve indítványa, azt elfogadhatnám. Mert méltóztassanak megengedni, van valami abban az élczben, a mit tegnap az indítvány áeezember 12. 5885. beadása után hallottam, hogy azon eljárás szerint marad 3 éves országgyűlés és lesz 5 éves enquéte. (Élénk derültség a jobboldalon.) Mert csakugyan, ha mindazon kérdésekbe beleszólhatna 400 egynehány képviselő és behivandók lévén espertek, méltóztassanak elhinni, semmiféle mesterkedés nem kellene hozzá, hogy évek hosszú során az mindig tanácskozzék, de soha eredményre ne jusson. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Hogy a kérvényekkel való elbánás szabályoztassék, annak szükségét már múltkori beszédemben beismertem és megígértem — meg is teszem — hogy a házszabályok módosítása folytán ezen irányban, az initiativát magam kezembe fogom venni, a mire törvény nem is szükséges. A mi pedig a többit illeti, részemről egy más propositiót teszek a t. képviselő urnak. (Halljuk! Halljuk!) Épen azért, hogy jelét adjam itt is annak, a mire hasonlag a saját beszédemből utalni méltóztatott, hogy én az áldást nemcsak a mi működésünkre, de az ellenzék működésére is kérem és nem lesz ezen propositio csak oly platonicus természetű — bár nagy súlya lenne, ha valósítható volna — hogy kün az életben működjék még közre a visszaélések megszüntetésére, de annál sokkal gyakorlatibb. Én ugyanis (Halljuk! Halljuk!) a magam részéről, hasznomra fordítva az ezen vita alatt hallottakat is, foglalkozni fogok azzal, hogy a választási törvények teljes fölvetése nélkül, a valóban létező visszaélések meggátlására minő törvényes intézkedéseket lehet tenni. Tegyen a t. képviselő ur hasonlót. Ha munkálatunk készen lesz, beszéljük azt meg; hagyjuk meg a meghagyandókat, törüljük ki a ki törlendőket, de jöjjünk egy positiv, concrét javaslattal, mely felett azután egy bizottság tud ítéletet mondani, de a mely nélkül azon javasolt bizottság — ismétlem évekig tartó, valódi sikert n°jn biztosító munkálatot folytatna. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak azt ajánlom még a t. képviselő ur figyelmébe, hogy akárki fogja azt készíteni, két dologra nagyon kellend vigyáznia. Az egyik dolog vonatkozik az izgatásokra, melyeket a t. képviselő ur felemlített, azt mondván, hogy minden szabad államnak joga van meggátolni az ő létalapja ellen intézett izgatást. Éz is egyike azon kérdéseknek, a hol nagyon nehéz megvonni a határvonalat, ugy hogy midőn a csakugyan bűnös izgatásnak útja vágatik, a fennálló hatalomnak — bárkikből álljon az — mód ne adassék a szabados, a helyén lévő izgatást is megbénítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik a következő. Midőn tisztviselők, választási elnökök, kik közül az egyik — mellesleg megjegyzem — a t. képviselő ur által emiittettek közül nem lett újra elnökké kinevezve, sőt elég nagy pénzbirságra is el lett marasztalva, mondom, vigyázni kell arra, hogy a hatósági kö-