Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-150

244 150. országos ülés deczemfeer 12. '885. bitio vezetett ezen házba, a kiknek a képviselőségeszköz bizonyos ezélok elérésére. Nincsen és természetesen nem lehet kifogásom az ellen, hogy azok, a kiket szakképzettség vagy nemes ambitio vezet ide, részt ne vegyenek a képviselőházi működésben. Hiszen részt fognak azok venni mindig — és jogosan és helyesen — akárhogy intézzük a választásokat; de kívánatosnak tartom, hogy egy népképviselet alapj'án létesült parlamentnek egy bizonyos percentje álljon olyanokból, a kiket szakképzettségük kizárólag jogosít arra, hogy a mindennapi és keményebb szellemi munkáját végezzék a parlamentnek ; de másrészt kívánatosnak tartom azt, hogy számszerinti többsége a parlamentnek álljon olyanokból, a kiknek a képviselőség nem eszköz bizonyos ezélok elérésére, hanem a kiket közvetlenül csak választóiknak személyük irányában táplált bizodalma küldött ide, a kik ennélfogva függetlenek, felfelé épen ugy mint lefelé és a kik független meggyőződésükből, minden szcueplési vágy és minden ambitio kizárásával szavainak a törvényjavaslatok felett. Ezt, ismétlem, sem decretalni, sem törvény által elérni nem lehet, de azt hiszem, hogy elérhető akkor, hogy ha a választásoknál, lehetőleg legalább, kizárva lesznek mindazon visszaélések, hatalmi és pénzbeli befolyások, a melyek eddig túlságos mértékben gyakoroltattak, mert magától értetik, (Bálijuk! Halljuk!) hogy ha sikerülne megszüntetni azon motívumot, a mely a vesztegetésekre, tehát a nagy pénzköltekezésekre alkalmat és okot szolgáltat, ez által meg lenne szüntetve maga ezen kórállapot is és e motívum azt hiszem meg fog szűnni akkor, hogyha a választási törvény által ez lehetetlenné téve, egész más közönség lesz az, melyből a képviselőjelöltek fel fognak lépni és esetleg a házban helyet foglalni. Azt hiszem, hogy az egyrészt csakis a választási törvényváltoztatása által, de másrészt elérhető az által, hogy a törvényhozási időtartam megszorittatik négy, legfeljebb öt hónapra és akkor meggyőződésem szerint igenis lehetséges lesz az, hogy egy kis része a törvényhozásnak, még pedig igen természetesen ugyanazok, kik jelenleg is a a munka oroszlánrészét kiveszik, négyszeres-ötszörös napidíjak mellett az év többi része alatt elintézvén a többi munkát, a nagy zöm e felett, a rövid téli időszak alatt határozna. Az a socialis réteg, a melyből e ház akkor alakulni fogna, egészen más és sokkal nagyobb számú lesz, mint jelenleg, mégpedig lesz épen azon réteg, melyből — mint az imént mondám — a nép leghelyesebben fogná azon férfiakat választani, azon férfiakat, kiket bizalmával megtisztel. Mert ha bármily kerületben körülnézünk, találunk egy-két embert, ki rászánja magát arra, hogy kilenez hónapot töltsön a fővárosban és ezzel nagy áldozatot hozzon. Egész máskép állana a dolog, ha egyrészt lehetetlenné lenne téve a költekezés és vesztegetés és ha másrészt csak öt téli hónapon át volna köteles a képviselő a fővárosban időzni, a midőn nem egy-két egyén, hanem 10—15 en, vagy a kerületek nagy részében többen is lennének, kik a képviselőséget elfogadnák, kiknek kellő képzettségük és eszük van, hogy megítéljék és határozzanak a felett, a mi az év többi része alatt kidolgoztatott s kikben meglenne a főkellék: azon függetlenség felfelé és lefelé, a mely a képviselőnél kívánatos. Az mondatik gyakran, hogy a visszaélések megszüntetése lehetetlen s valahányan ezt felhozzák, hozzáteszik, hogy ez Angliában sem sikerült. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy csak akkor jogosult valaki azt mondani, hogy valamit kivinni lehetetlen, ha ezt már megkisérlette. (Ugy van! balfelől) s az én nézetem szerint e tekintetben nálunk a kellő komolysággal kísérlet mindeddig nem történt. Vannak bizonyos intézkedések a törvényben és a házszabályokban, de nem tartatnak meg és nem alkalmaztatnak s én azért — mint előbb mondám — hogy elodázhatlannak tartom «zon intézkedést, egész őszinteséggel teszem hozzá, hogy csak azért járulok szívesen e törvényjavaslat elfogadásához, mert meg vagyok győződve, hogy a választási visszaélések orvoslása és általában a választási törvény revisiója elodázhatatlan és meg vagyok győződve, hogy e kérdés megoldásához haladéktalanul hozzá kell fogni. De nemcsak azért hangsúlyozom ezt, mert különben kénytelen volnék hozzájárulni Szilágyi Dezső t. képviselőtársam indítványához, pedig ahhoz nem járulok, nem pedig azért, mert — a mint mondám —erősenhiszem, sőt tudom, hogy haladéktalanul hozzáfogunk a másik, még szükségesebb kérdés elintézéséhez. Mert méltóztattak hallani több ízben és a napokban is, hogy a ministerelnök ur elismerte a kérdés megoldásának szükséges voltát, s készségét jelenté ahhoz hozzájárulni, a mi nem azt teszi, hogy csak ugy általánosságban ismeri el, hogy jó volna valamit tenni, hanem teszi azt, a mit nem vontam kétségbe soha, hogy kész is valamit tenni, a mint a kellő tért és anyagot megtalálja. Nem szenved kétséget, hogy peccatur intra muros et extra E részben mindnyájunknak, a társadalomnak, a pártoknak karöltve, egyetértve kell közreműködnünk és megvagyok győződve arról, hogy nincs a világon kormány, mely, ha e meggyőződés gyökeret vert és azon kevés ember, kiknek erre elég bátorságuk lesz, hatályosan fellép, ennek következményei elől elvonulhasson. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a jobboldalon,) Hevessy Benedek: (Felkiáltások: Eláll! Eláll! Szavazzunk! Holnap! Holnap! Ma! Halljuk!