Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-148

202 148. országos ülés deczember 10 1885. rendszabályok initialására, nem a hajlandóságot azok megvitatására, nem is az első lépést azok megalkotására, hanem az ily irányú intézkedé­seknek törvényerőre emelkedését tekintem. (Élénk helyeslés.) És miután mindez nincs meg, azt hiszem, hogy a nélkül, hogy évek előtt e tekin­tetben kifejtett és most is fentartott elvi állás­pontommal ellentétbe jönnék; az öt éves man­dátumra vonatkozó törvényjavaslatot a mai hely­zetben el nem fogadhatom. (Élénk, hosszantartó helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Ivánka Imre: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő urnak csak egy megjegyzésére van ellcnmegjegyzésem. (Halljuk! Halljuk!) El méltóztatott felejteni azon időszakot, midőn a balközép erre az oldalra lépett át, el méltóz­tatott felejteni, vagy legalább nem akart vissza­emlékezni arra, hogy az akkori kormány el­járása következtében az állam pénzügyi viszo nyai a legziláltabb helyzetben valának (Félkiál­tások a bal- és szélső baloldalról: Hát ma! ? Ma nem ! ?) és hogy ez volt indoka annak, hogy a balközép­nek nagy többsége elhatározta egyesülni a Deák ­párttal s ezen egyesülés kifolyása az, hogy a ministerelnök jelenleg itt ezt a helyet elfoglalja. Annak fejtegetése, vájjon ennek a pártnak a működése hasznos volt-e az országra, vagy sem, nem tartozik a jelen törvényjavaslat tárgyalá­sához ; hanem minden kicsinyeskedés daczára méltóztassék elhinni, hogy azok — legalább ma­gamról bizton mondhatom — kik a ministerelnököt törekvéseiben pártolták, ezt nem a képviselőség után való görcsös kapaszkodásból tették, sem pedig a ministerségre való j'utás utáni görcsös törekvésből. Mi azért vagyunk itt, mert meg­vagyunk győződve, miként a túlsó oldalon olyau többség nem létezik, habár csupa nagy embe­rekből állana is, mely kormányképes volna. (Zaj a baloldalon,) Az előttem szólott t. minister ur (Zajos de­rültség és éljenzés a báloldalon) vagy képviselő ur. ., Közbeszólások a baloldalról: Majd az lesz!) Nagyon fogok rajta örülni, hogy ha egyszer az lesz! Tehát a képviselő ur jónak látta, nem régiben egy levelet közölni, melyben mindnyájunkat, kik e párton vagyunk, erkölcsileg, szellemileg, vagyo­nikig csupa tehetetlen nulláknak deciaráit. (Közbe­szólás a baloldalon: Nem az volt benne!) Körül­belül ez volt az értelme. (Közbeszólás a baloldalon: Körül, de nem belül!Derültség.) Én elég követelő vagyok magam iránt, hogy ennek a levélnek egyetlen egy pontját sem alkal­mazom magamra, De ha mi nullák vagyunk, egy előnyben mégis részesülünk, a melyben a t. túlsó oldal nem részesül. Önök mindegyike első ember­nek tartja magát, legfelebb 3—4-et ismernek maguk előtt állóknak, de a hátuk mögött senki sem áll. (Ellenmondás balfelöl. Helyeslés a jobboldalon.) Mi szegény nullák oda állunk egy egyes mögé és számot teszünk. És gondolom, hogy nagyon sokáig kell még arra törekedni a t. túloldalnak, a mig oda eljut, a mit előbb véletlenül mondottam. (Ellenmondások a baloldalon.) Méltóztassanak elhinni, hogy én az ország érdekében őszintén azt kívánnám, a mit tegnap igen drasticusan gróf Andrássy Manó kifej'ezett: alkossanak már valahára egységes elvekre ala­pított ellenzéket és nagyon szívesen fogunk itt önöknek helyet engedni. (Helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondások a baloldalon.) De addig, mig ez nem történik, mi szegény nullák egy szám után megyünk, mely csakugyan ezámít, nem pedig holmi számocskák után. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Gr. Apponyi Albert: Kénytelen vagyok, t. ház, személyes kérdésben néhány szót szólani. És tenni fogom ezt egész tárgyilagossággal; mert a t. ház elfogja talán ismerni, hogy felszólalásom ezen tárgy körül egyáltalában semmi nem csupán személyeskedő, de még támadó éllel sem birt, sem kormány, sem párt ellen. (Igaz! Ugy van! a bal­és szélső baloldalon.) És ha Ivánka Imre képviselő ur jónak látta azt azon modorban viszonozni, mely­ben tette, én nem fogom őt arra a térre követni; mert egy nagy érdek forog koczkán, tudniillik az, hogy a választási visszaéléseknek mételyét, ha erre a túloldalon hajlandóság mutatkozik, egymás­sal kezet fogva iparkodjunk orvosolni. És ezt én veszélyeztetni nem akarom. Személyes kérdésben való felszólalásom arra vonatkozik, hogy a t. képviselő ur egy nem rég megjelent levelemből azt akarja kiolvasni, mintha én a túloldal tagjait erkölcstelen, corrupt, nulla vagy nem tudom miféle jelzőkkel illettem volna. Bocsánatot kérek, én soha sem szoktam politikai ellenfeleimmel szemben sértő, gyanúsító, egyálta­lában az ő motívumaiknak mérlegeléséből merített fegyvereket használni. És abban a levelemben, melyre a képviselő ur hivatkozott, beismerem, azt igenis mondtam, hogy törvényesen nem helyesel­hető eszközök is használtatnak a hatalom biztosí­tására. Ezt mondtam; de mondtam azt is, hogy igen számos, kitűnő és jeles hazafi, bizonyos indo­kokból, kötelességének tartja a jelen kormány tá­mogatását. Hogy mik azon indokok, melyekre egyik-másik állításomat állapítottam, azt itt fejte­getni nem tartom helyén levőnek, de constatálom, hogy épen ellentétben azzal, a mit Ivánka kép­viselő ur nekem imputál, teljes tisztelettel nyilat­koztam ellenfeleim személyeiről. (Helyeslés balfelöl.) Trucia Péter: T. képviselőház ! Midőn a szőnyegen lévő alkotmányos jogon alapuló népsza­badság-jogokat megváltoztatni czélzó törvényjavas­lathoz hozzászólani magam elhatároztam,elmulaszt­hatatlan kötelességemet hittem teljesíteni érveié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom