Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-143
143. országos ülés deczember 1. 1885. 115 arra is, hogy ezen állapotok tárgyalása tulaj donképen nem mostanra van a törvényhozás elé kitűzve, hanem ki volt tűzve és tárgyaltatott is az 1882. évi XXVI. törvényczikk tárgyalása alkalmával, a mikor a kormány javaslatának indokolásában ez csakugyan elő is volt adva. Ennek következtében, ha én minden anteactákat újra és újra felmelegíteni nem akartam, igen természetes, hogy a végleges állapotnak előadására és a tervezett pénzügyi műveletnek magyarázatára kellett szorítkoznom. A másik megjegyzésem az, hogy a múltba való visszatérés és a bajok keletkezésének magyarázata felette meddő és hogy miiyen könnyen vág oda, a hova az ember nem akar vágni, azt Horánszky t. képviselőtársam felszólalása és az e felszólalásra következett vita igen fényesen bizonyítja. Mert ha ebből valaki ezen kormány ellen bárminemű vádat és szemrehányást akar faragni, ha ebből mozaikot akar az ő talapzatához rakni,mint a hogy Horánszky t. képviselőtársam akart, akkor egyszerűen a chronologiát téveszti szem elől, mert mint ezt épen részben védelmére az állapotoknak Horánszky képviselő úrral szemben t. képviselőtársam báró Lipthay Béla már érintette azon adatokat, amelyekre szóló 1871-ből, 1872-ből, 1873-ből hivatkozott, itt ez évszámnál megállanak. Tehát én is megállok s ennek a fejtegetésébe tovább nem bocsátkozom, de ezt constatálni kötelességem volt. Egyet még bátor vagyok felemlíteni és ez az, hogy nem képezheti vád és szemrehányás tárgyát, még a múltnak bajai tekintetében sem mindaz; a mi az eredményben mutatkozott, két okból: először azon okból, a melyet báró Liptha)^ Béla t. képviselő ur előadott a pénzügyi zavarokra nézve. Igaz ugyan, hogy az én nézetem szerint nagy hiba volt az, hogy egy kölcsönből, mely befektetési ezélra vétetett fel •— már akár a befizetések hiánya, akár a kivetés hibája miatt — intercaláris kamat ezímén tulaj donkép törlesztés eszközöltetett, mégpedig igen jelentékeny összegben. Mert minden más mellékes körülménytől eltekintve, nem kell itt semmiféle processusnak hosszú magyarázatába bocsátkozni, ez az egy körülmény tökéletesen elég annak megmagyarázására, hogy az eljárás helytelen volt és a pénzügyi zavarnak e körülményből okvetlen keletkeznie kellett. A többi azután csak elhúzódása, elposványosodása ez állapotnak, magából ezen bajból folyik s ennek következtében a magyarázatot mindezekre igen könnyen meglehet találni. Azt, hogy itt ily mulasztások elkövettettek, igénytelen nézetem szerint is igen könnyen meglehet magyarázni a törvényhozásnak akkor elfoglalt álláspontjából. Már Darányi Ignácz t. képviselőtársam igen tüzetesen kifejtette s azt hiszem, bővebben ismertetni nem szükséges, hogy azok a törvények, melyek a kormány ellenőrzését és különösen direct beavatkozását oly hathatóssá teszik, mint a minő az most, mind későbbi időben keletkeztek, igen természetes tehát, hogy e bajok előállottak. Még csak azzal a kérdéssel vagyok bátor foglalkozni, a melyet Helfy Ignácz t. képviselőtársam említett s a melyet bevezető beszédemben bátor voltam én is fejtegetni, hogy vájjon a társulatnak e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése folytán előálló állapota kellőgarantiát nyujt-e nekünk arra, hogy a régi pénzügyi zavarok és régi közgazdasági bajok —mert némi tekintetben közgazdasági bajnak is tekinteni — újra előállni nem fognak. Azt hiszem, csak ismétlésbe bocsátkoznám, ha újólag hangsúlyoznám azt, hogy most a hiányzó és végrehajtásra vonatkozó törvények mind szigorúan megállapítva vannak, hogy most az ártér ki van számítva és a kiszámítás jogerőre emelkedett, hogy most az új kataster a viszonyoknak megfelelő s igazságosabb alapot nyújt az adó és a járulékok kivetésére és hogy a fedezet tekintetében részben a kölcsönből, részben az adóvisszatérítésekből, részben a járulékok hátralékaiban a szükséges összegek meg vannak arra, hogy a társulat pénzügyileg rendezve és consolidálva legyen. Ha Helfy Ignácz t. képviselő ur indokolásomnak egy szavába belebotlott, melyet zárjelbe tettem, tudniillik a „remélhetőleg" szóba, ezt tulajdonítsa két körülménynek. Az egyik az, hogy egész positivitással most sem merem azt állítani, mert jótállni oly dolgokéri, melyeket az ember maga egész alaposan nem ismerhet, mert nem szakértő s a melyeket alaposan meg sem vizsgálhatott, mert hatáskörébe nem tartoznak, szavatosságot nem vállalhat. Azt hiszem, a t. képviselő ur, ha komolyan veszi feladatát, ezt magának sem vindicálhatja, tőlem sem követelheti. Másodszor pedig bizonyos, hogy ily kérdéseknél, különösen vizszabályozásoknál és vizszabályozó társulatok kezelésénél előre nem látható körülmények mindig közbejöhetnek s ennek következtében lényegesen megváltoztathatják mindazt, a mit emberileg jóakarattal, határozottsággal és szakértelemmel megállapítottunk. Hogy ha ezen szempontokból alkalmaztam ezen egyetlen óvatosságra intő szót, ez nem fejez ki kételyt a jelenlegi tervezettekre nézve, hanem egyszerűen óvatosság a jövő tekintetében. (Helyeslés jobhfelől.) Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő tör vén3 ? javaslatot a pénzügyi bizottságszövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) A t. ház elfogadja, következik a részletes tárgyalás. 15*
