Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-143

143. országos ülés deczember 1. 1885. 115 arra is, hogy ezen állapotok tárgyalása tulaj don­képen nem mostanra van a törvényhozás elé ki­tűzve, hanem ki volt tűzve és tárgyaltatott is az 1882. évi XXVI. törvényczikk tárgyalása alkalmá­val, a mikor a kormány javaslatának indokolásá­ban ez csakugyan elő is volt adva. Ennek követ­keztében, ha én minden anteactákat újra és újra felmelegíteni nem akartam, igen természetes, hogy a végleges állapotnak előadására és a tervezett pénzügyi műveletnek magyarázatára kellett szorít­koznom. A másik megjegyzésem az, hogy a múltba való visszatérés és a bajok keletkezésének magya­rázata felette meddő és hogy miiyen könnyen vág oda, a hova az ember nem akar vágni, azt Horánszky t. képviselőtársam felszólalása és az e felszólalásra következett vita igen fényesen bizonyítja. Mert ha ebből valaki ezen kormány ellen bárminemű vádat és szemrehányást akar faragni, ha ebből mozaikot akar az ő talapzatához rakni,mint a hogy Horánszky t. képviselőtársam akart, akkor egyszerűen a chro­nologiát téveszti szem elől, mert mint ezt épen részben védelmére az állapotoknak Horánszky kép­viselő úrral szemben t. képviselőtársam báró Lip­thay Béla már érintette azon adatokat, amelyekre szóló 1871-ből, 1872-ből, 1873-ből hivatkozott, itt ez évszámnál megállanak. Tehát én is megállok s ennek a fejtegetésébe tovább nem bocsátkozom, de ezt constatálni kötelességem volt. Egyet még bátor vagyok felemlíteni és ez az, hogy nem képezheti vád és szemrehányás tárgyát, még a múltnak bajai tekintetében sem mindaz; a mi az eredményben mutatkozott, két okból: elő­ször azon okból, a melyet báró Liptha)^ Béla t. képviselő ur előadott a pénzügyi zavarokra nézve. Igaz ugyan, hogy az én nézetem szerint nagy hiba volt az, hogy egy kölcsönből, mely befektetési ezélra vétetett fel •— már akár a befizetések hiánya, akár a kivetés hibája miatt — intercaláris kamat ezímén tulaj donkép törlesztés eszközöltetett, még­pedig igen jelentékeny összegben. Mert minden más mellékes körülménytől eltekintve, nem kell itt semmiféle processusnak hosszú magyarázatába bocsátkozni, ez az egy körülmény tökéletesen elég annak megmagyarázására, hogy az eljárás helyte­len volt és a pénzügyi zavarnak e körülményből okvetlen keletkeznie kellett. A többi azután csak elhúzódása, elposványosodása ez állapotnak, ma­gából ezen bajból folyik s ennek következtében a magyarázatot mindezekre igen könnyen meglehet találni. Azt, hogy itt ily mulasztások elkövettettek, igénytelen nézetem szerint is igen könnyen meg­lehet magyarázni a törvényhozásnak akkor elfog­lalt álláspontjából. Már Darányi Ignácz t. kép­viselőtársam igen tüzetesen kifejtette s azt hiszem, bővebben ismertetni nem szükséges, hogy azok a törvények, melyek a kormány ellenőrzését és kü­lönösen direct beavatkozását oly hathatóssá teszik, mint a minő az most, mind későbbi időben kelet­keztek, igen természetes tehát, hogy e bajok elő­állottak. Még csak azzal a kérdéssel vagyok bátor foglalkozni, a melyet Helfy Ignácz t. képviselő­társam említett s a melyet bevezető beszédemben bátor voltam én is fejtegetni, hogy vájjon a tár­sulatnak e törvényjavaslat törvényerőre emelke­dése folytán előálló állapota kellőgarantiát nyujt-e nekünk arra, hogy a régi pénzügyi zavarok és régi közgazdasági bajok —mert némi tekintetben köz­gazdasági bajnak is tekinteni — újra előállni nem fognak. Azt hiszem, csak ismétlésbe bocsátkoznám, ha újólag hangsúlyoznám azt, hogy most a hiányzó és végrehajtásra vonatkozó törvények mind szi­gorúan megállapítva vannak, hogy most az ártér ki van számítva és a kiszámítás jogerőre emel­kedett, hogy most az új kataster a viszonyoknak megfelelő s igazságosabb alapot nyújt az adó és a járulékok kivetésére és hogy a fedezet tekinteté­ben részben a kölcsönből, részben az adóvissza­térítésekből, részben a járulékok hátralékaiban a szükséges összegek meg vannak arra, hogy a tár­sulat pénzügyileg rendezve és consolidálva legyen. Ha Helfy Ignácz t. képviselő ur indokolásomnak egy szavába belebotlott, melyet zárjelbe tettem, tudniillik a „remélhetőleg" szóba, ezt tulajdonítsa két körülménynek. Az egyik az, hogy egész positivitással most sem merem azt állítani, mert jótállni oly dolgokéri, melyeket az ember maga egész alaposan nem is­merhet, mert nem szakértő s a melyeket alaposan meg sem vizsgálhatott, mert hatáskörébe nem tar­toznak, szavatosságot nem vállalhat. Azt hiszem, a t. képviselő ur, ha komolyan veszi feladatát, ezt magának sem vindicálhatja, tőlem sem követelheti. Másodszor pedig bizonyos, hogy ily kérdéseknél, különösen vizszabályozásoknál és vizszabályozó társulatok kezelésénél előre nem látható körül­mények mindig közbejöhetnek s ennek következ­tében lényegesen megváltoztathatják mindazt, a mit emberileg jóakarattal, határozottsággal és szakértelemmel megállapítottunk. Hogy ha ezen szempontokból alkalmaztam ezen egyetlen óvatosságra intő szót, ez nem fejez ki kételyt a jelenlegi tervezettekre nézve, hanem egyszerűen óvatosság a jövő tekintetében. (Helyes­lés jobhfelől.) Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (He­lyeslés.) Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő tör vén3 ? javaslatot a pénzügyi bizottság­szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) A t. ház elfogadja, következik a részletes tárgyalás. 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom