Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-112
112 orsz/lí-os ülé* április 27. 1885 a ház tagjai között szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak idején az osztályok mellőzésével fogmik napirendre tűzetni, Több jelentés nem lévén, következik a Bába és mellékfolyóinak szabályozásáról, valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról szóló 100. számú törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása, • Tóth Antal: T. ház! A Rábaszabályozási ügynek ily általános zűrzavarában valóban csak éles szem és tökéletes jó indulat találhatná meg a helyes eligazodást és hogy szép és kellemes tulajdonságokkal a jelenlegi közmunka- és közlekedési minister ur minden jó szándék, minden általam is elismert jó akarata mellett nem dicsekedhetik, annak tanúbizonyságául szolgál a mai napon a ház asztalán fek ,T ő Rábaszabályozási törvényjavaslat. Akármily ügyesen védekezzék is az ált.dam nagyra becsült előadó ur fényesen kidomborított rutinos előadásával, ;\zt a benyomást többé el nem oszlathatja, hogy most csak szépmódjával, a törvény pajzsa alá rejtve, törvényjavaslat alakjában mintegy törvényesen fogják belőlünk kicsikarni mindazt, mit a volt választmány eddig kerülő úton elérni nem tudott. Létérdekünk lenne fenyegetve, ha a szabályozás ezen alapon, ezen igazságtalan osztályozás mellett és még igazságtalanabba ránk octroyalt szabályozási terv szerint oldatik meg. Nekünk ezzel szemben állást kell foglalnunk, ha lehet, a közlekedési minister ur beleegyezésével, de ellenére is, ha ezen törvényjavaslatot a ház asztaláról le nem veszi és vissza nem utasítja a bizottsághoz módosítás végett, minthogy ezen szabályozás éle kizárólagosan a rábavidéki kisbirtokosság ellen van irányozva. Mi ezen kínos 10 évi küzdelemben meg nem állhatunk, annál inkább, mert most már a jogos térről le levén szorítva, magunkat védelmezni nem tudjuk. De még azért sem, mert hathatós befolyású egyének és köztük a t. közlekedési minister úrral mint rosszul értesülttel és a jelenlegi kormánybiztossal mint legnagyobb ambitiosus ellenségünkkel állunk szemben. Mielőtt ezen állításomat okadatolva indokolhatnám, szabadjon egy kissé a szabályozás körül tett szomorú tapasztalataimat szellőztetni; Ígérem, hogy a mennyire ezen nagyfontosságú ügyben rövid lehetek, rövid leszek, valamint igérem azt is, hogy sok rajtunk elkövetett méltatlanságot most elhallgatok, de egyes eseteket, melyek erkölcsiség szempontjából is elítélendők, elhallgatni nem tudok. (Halijuk! a szélső Latfelől.) Még csak azt bocsátom előre, hogy oly dolgokat is leszek kénytelen felhozni, a melyek ma már túl vannak haladva és hogy mégis felhozom, annak egyszerűn abban rejlik oka, mert akarom és óhajtom, hogy a ház minden egyes tagja ne csak egyoldalulág, hanem mindkét részről felvilágosítva legyen, szólni fogok tehát az általunk,ugy mint a kormány.illetőleg íinnak közegei által elkövetett hibákról, melyek között a társulat oly fennenhirdeíett dicsőséggel, mint a minister ur minden alkalommal állítani szokott ellenünkre, nagy többséggel megalakult. A társulat megalakulását tagadni nem lehet, bár többen állítják, hogy nincs megalakulva, én azt állítom, hogy 1870-ben, ha jól emlékszem, Szombathelyen megalakult, a midőn megbízta a kormány Ujházy mérnököt^ hogy készítsen egy tervet, a mely magában foglalja a Rábaszabályozást és a Fertő-csatorna szabályozását. Készítettek is egy tervet, mely, ha jól emlékezem, 3.800,000 frtra számította a költségeket. A legnagyobb hiba tulaj donkép abban rejlik, hogy mi kisbirtokosok készületlenül jelentünk meg az alakulásra. Megalakultunk a törvény értelmében, mivel a törvénynek egy szakasza azt mondja, hogy a kisebbség a többségnek alárendeltetik és ha nem akarja is a szabályozást, az a többség által elhatározható. Mi tiltakoztunk ezen szabályozás ellen azért, mert mi belvizek levezetésére nem akartunk társulattá alakulni. A Fertő-birtokosok, a kiknek érdekükben van a szabályozás, minthogy a szabályozás által a kiáradt Fertő vizét kívánták kivezettetni, ők tehát saját közegük által inérleteket teljesítettek, mert azt hitték, hogy a Fertőt végkép lecsapolhatják és a mint a tapasztalat a legjobb mester, meg is mutatta a szárazság következtében Rákostól le Mosony megye határáig, mind búzatermő földdé alakult át a Fertő legnagyobb része, kivéve a Fertő tükrét, mely semmi szabályozási körülmények között sem volna levezethető. Mosonymegye felől a kisbirtokosok, Sopronmegye felől pedig mindenütt a legnagyobbrészt a nagybirtokosok a tulajdonosok. Mosonymegye részéről el kell ismerni, hogy a lecsapolás esetén is csak szikhomokat, csak futóhomokot kap, míg amazok a legjobb elsőminőségű búzatermő földek és igy kényszerittetünk bele a szabályozásba, nemcsak Győrmegye, mint a t. minister ur maga is mondja törvényjavaslatában, hogy azok sürgetésére történt, de történt a Fertő birtokosok részéről is. Mi kisbirtokosok az alakuláskor 1873-ban, november 25-én készületlenül jelentünk meg az alakulásra, alakultunk csakúgy találomra, puszta hiszékenységre, feltétlen bizalomra, jobban mások eszére, de még inkább — szükségből — a kormány becsületességére. No t. ház, hogy ennek adtuk meg leginkább az árát és hogy ennek isszuk manap is a legkeserűbb levét, azt felesleges mondanom. És mivel a szabályozást minden áron óhajtók a kormány megbízójával felismerték ebbeli gyengeségünket, azt nagy ügyesen ellenünkre fel is használták. Valóban meglepő, miként alakulhatott meg a I társulat a nélkül, hogy megbízható adatokat elénk \ terjesztett, hogy az akkor kiküldött kormány-
