Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

~

t g 1(1 országos ül t-s koznak, részünkről is helyeseljük, indítványozzuk, hogy: Határozza el a ház, miszerint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a közlekedési bizottsághoz azzal küldi vissza, hogy annak a Rába és mellékfolyóinak szabályozására vonatkozó részét a következő irányelvek szerint átdolgozva, újólag terjeszsze a képviselőház elé. 1-ezör. Azon 6 év alatt, mely a szabályozás keresztülvitelére kitűzetik, az ártérfejlesztés, osztályozás és kivetési kulcs a törvényjavaslat által czélba vett részleges szabályozásnak megfelelőleg revidiáltassék. 2-szor. Ezen revisie hivatalból eszközöltessék és annak eredménye felett az 1884: XIV. törvény ezikk 13. és következő szakaszaiban szabályozott törvényes eljárás engedtessék meg. 3-szór. A revisio folytán felmerülendő panaszok felett ne az érdekelt törvényhatóságok valamelyikének alispánja, hanem a véleményező bizottság véleményének meghallgatása mellett elsőfokúlag a kormánybiztos, másodfokulag pedig a ministerium döntsön, fenmaradván természetesen a törvény rendes útján leendő orvoslás. 4-szer. Az ártérfejlesztés, osztályozás és kivetési kulcs revisiójának befejezése előtt a végleges szabályozási terv kiróható ne legyen. 5-szőr. A maximális megterheltetés, valamint az időközi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések a különvélemény értelmében állapíttassanak meg. 6-szór. A véleményező bizottság felerészben az ártér nagyobb birtokosai, felerészben pedig a községek képviselőiből, de az érdekeltek ajánlatára alakíttassák és véleményezési hatásköre az ügymenet minden ágára kiterjesztessék." Beadják: Horánszky Nándor, gróf Károlyi Sándor, Tors Kálmán, gróf Apponyi Albert, Ernuszt Kelemen, Lyka Döme, Hevessy Bertalan, Nagy István, Gáal Jenő (pécskai), Szentkirályi Albert. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Azuk után is, melyeket a közlekedési bizottság t. előadója alaposan és részletesen indokolva elmondott, szükségesnek tartom némelyeket a magam részéről is felhozni. Igyekezni fogok lehetőleg cs.nk oly tárgyakra kiterjeszkedni, melyeket ő nem tartott szükségesnek érinteni, vagy a melyek némiképen felvilágosításul szolgálnak azokra nézve, a miket a t. szónok urak felhoztak. Igen t. képviselőtársam gróf Károlyi Sándor nagy elismeréssel szólott buzgalmamról és akaratomról, de egyszersmind hibáztatta azt, hogy én hivatali elődeim által a Rábaszabályozást illetőleg követett utat mért nem hagytam rögtön oda, a mint a tärczát átvettem és miért nem rectifiáprilis 25 1885. cáltam rögtön azon hibákat, melyek nézete szerint elkövettettek ? És e tekintetben oly messze ment, hogy eljárásomat a Bach korszakra emlékeztetőnek mondta. Mindamellett, hogy teljes elismeréssel vagyok azon jó indulatért, melylyel t. barátom ugy most, mint máskor is rólam nyilatkozott, ezt nem tekintem másnak, mint nagyon erős vádnak saját személyem ellen és nem csak elődeimet illetőleg, de nem veszem neki rossz néven; mert ha a vita hevében a buzgóság valakit elragad annyira, hogy éles, de megengedett kifejezéseket használ, ez ellenlegfeljebb azon fegyverrel lehet élni, hogy szintén nyomatékos szavakat kell használni. (Helyeslés balfelől. Halljuk! Halljuk!) Legfeljebb ugyanazon szabadságot igénylem magamnak és legkevésbé sem állítom azt, mintha az illem, a parlamenti etiquette határait túllépte volna a t. képviselő ur. Első sorban kénytelen vagyok azokat, mik a társulat múltjára nézve felhozattak, helyreigazítani és azt gondolom, hogy az erre vonatkozó adatok részben lényegesek. Hanem csalódom, az 1879. évet hozták fel, mint a melyben a társulat keletkezett volna. Ez az évszám hibásan hozatott fel. Kezemben vannak a Rábaszabályozó társulat szabályai és mellette a társulatnak árvédelmi és gátrendőrségi szabályzata. Ezek keltek Győrött a Rábaszabályozó társulat 1873. deczember 4. és 1874. augusztus 3-ikán tartott közgyűléséből; aláírva: Kenessej Kálmán alelnök, Krisztinkovics igazgató és jóváhagyva gróf Zichy akkori közlekedési minister által. A szabályzat alá van írva gróf Batthiányi Géza elnök, Krisztinkovics jegyző által. A társulat tehát már akkor létezett. Spontán alakult meg, semmi octroy nem volt, nem erőszakolták az érdekelteket, ugy mint azt Goda t. képviselő ur is felhozta; pláne épen a felső Rába vidékiek voltak azok, kik az initiativát megragadták és az egyesülés szintén egészen önkéntesen történt. Miután felhozatott a társulat létezésének, vagy nem létezésének kérdése, a mi minden esetre nagyon fontos kérdés, méltóztassanak megengedni, hogy az alapszabályok első szakaszát szó szerint felölv&8s&m.(Halljuk! Olvassa): „A társaság czíme: „Rábaszabályozó társulat", e czégjét törvényszékileg bejegyezteti. Czélja: Győr, Sopron, Veszprém és Vas vármegyék, szabad királyi Győr városa területén a Rábának mint főfolyamnak, valamint az említett törvényhatóságok ugy Mosón vármegye, szabad királyi Sopron és Ruszt városok területein a Rába által táplált, ezzel okozati egybeköttetésben levő kis Rába, Rábcza, Répcze stb. mellékfolyóknak, nemkülönben a Fertőnek s egyéb belvizeknek tényleg összefüggő ártereit a mai kor műveltségének, az ipar, kereskedelem és magasabb gazdászat kívánalmainak megfelelő együttes és összhangzatos,