Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-109

109. országos ülés április 23. 18S5. oO hanem kötöttek Ausztriával egy olyan szerződést és raktak olyan terheket a nemzet vállaira, hogy alatta a nemzet összeroskad, miatta a gentry tönkre megy. Paupertas magna meretrix. A képviselő ur beszédében van egy nyugpont és ez a mély tisztelet kifejezése az 1848-ki nagy korszak teremtője s alkotója^ iránt. Es miután Kossuth Lajost ketté választani, a szabadelvű embert a nemzeti szabadsághőstől elválasztani nem lehet, ha e szerint a t. képviselő urnak Kossuth Lajosra vonatkozó nyilatkozata mintegy szt jelzi, hogy ő maga is gondolkozni kezdett a felett, hogy mivolt tulajdonképen annak az 1848-nak lényege ; és ha e gondolkozás módjában, netalán jövő szereplésében új stádiumot jelez: bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, hogy ily őszinte voltam, midőn súlyos vádjai ellenében védekezni a magam részéről kötelességemnek tartottam. A szakaszt nem fogadom el. Elnöki Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom, Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk l Halljuk!) Csak egy pár rövid szót kívánok szólani, a mennyiben e szakaszhoz módosítvány adatott be. A módosítvány, ha jól fogtam fel, azt ezélozza, hogy a főrendiháznak a kinevezés útján is csak keresztény tagjai legyenek. Nem hiszem, hogy a képviselőházban nagyon sokan lennének, a kik ily módon meg akarnák rontani az 1867-iki törvénynek azon rendelkezését, a mely határozottan kimondja, hogy az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlatára egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. (Nyugtalanság a lál- és szélső baloldal némely padjain.) Igenis egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak! Ezt 1867-ben kimondta a magyar törvényhozás és én nem hiszem, hogy ettől hátralépni akarjunk és hogy valaki ily módon a koronának már a törvényben biztosított kinevezési jogát korlátolni szeretné. És épen, mert az előbb említett törvény izraelita lakosokról szól, azt hiszem, az is ugy értette, hogy Magyarország lakói, tehát magyar, de izraelita hitvallású lakosok. Ezt értettem és értem ma is azon kifejezés alatt, hogy izraelita hazafiak is fognak kineveztetni. B. Andreánszky Gábor: „Hazafi" nem áll a tör vény beu ! Tisza Káinián ministerelnök: Igen, de én így mondtam. (Derülhég jobbfelől.) A mi pedig a hazafiságot illeti, az elnök ur megtette már ugyan a maga észrevételét és én a magam részérői is kénytelen vagyok azon nézetemnek kifejezést adni, hogy nem helyes az ország nagyszámú lakosainak, de nem helyes csak egynek is hazafiságát kétségbe vonni. (Igaz! Ugy van! jóblfelől.) Azt tartom, egymás iránti kötelességünk a hazafiságot nemcsak e helyütt egymásról, de azokról is feltenni, a kik e házon kivül a honnak polgár..i. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek megjegyzése után kérem a t. házat méltóztassék a módosított szakaszt, ugy a mint van, elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Láng Lajos előadó; Csak igen röviden kívánok nyilatkozni azon módosításra vonatkozólag, a melyet báró Andreánszky Gábor t. képviselő ur benyújtott. Azt hiszem, azok után, a miket a bizottság jelentésében kifejtett és a mikből kitűnik, hogy a bizottság többsége csak a ministerelnök urnak azon kijelentése után nyugodott bele a főrendiház által tett változtatásba, hogy a kinevezéseknél tekintet lesz az izraelita honpolgárokra is: nem szüséges magyaráznom, hogy sem mint képviselő, sem mint előadó azt a módosítást, melyet a képviselő ur beadott, el nem fogadhatom. {Helyeslés jobbfelől.) Elnök! A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. A beadott módosítás azt a szöveget, melyet a bizottság ajánl elfogadásra, nem változtatja meg, a mennyiben abbísn csak az foglaltatik, hogy a negyedik sor végén előforduló e szavak után: „összes országainak", e szó szúrassák be: „keresztény". E szerint tehát a szöveg nem lévén megtámadva, kijelenthetem, hogy az 5. §. a bizottságajánlata szerint a főrendiház szövegezésében a ház többsége által elfogadtatott. A kérdésnek most annak kell lenni: elfogadja e a ház báró Andreánszky Gábor azon módosítását, hogy a szövegben e szó után „országainak" még e szó illesztessék be „keresztény" ? Igen vagy nem ? Kérem azon képviselő urakat, kik báró Andreánszky Gábor módosítását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felk áltások jobbról: heten vannak!) B. Andreánszky Gábor: Majd leszünk többen! Rácz Géza: Az apostolok is csak 12-en voltak! Elnök: A módosítás nem fogadtatik el. Rakovszky István jegyző {olvassa a régi 7-ik, most a 6. §-t). Elnök: A 6. §. megmaradt a képviselőház szövegezése szerint, csupán a felsőházi' kifejezés cserélendő fel ezzel a kifejezéssel: „főrendiház". Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 8-ik,most a 7-ik§-t). Elnök: A 7. §-ban az idézet a 4. §-ra kiigazittatott, minthogy a szakaszok száma egygyel kevesebb. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 9-ik, most a 8-ik § t). Láng Lajos előadó: E szakaszokban van egy módosítás, mely inkább stylaris természetű. Az eredeti szövegben ez állott: „bírnak üléssel | és szavazattal", az előttünk levő szövegben „bírnak 5*