Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

344 '^- orszíí gOB ül^ 8 niájns 15. 1S85. ran e jelszó alatt segélyeznek oly vasutakat, me­lyek vagy épen nem, vagy alig bírnak: ámde az ér-mihályfalvi vonal stratégiai fontosságát el kell ismernem, mert az az észak felé való felvonulást —- honnan támadást várhatni — nagy mértékben megrövidítvén, tetemesen gyorsítandja. Helyeslem azon törzsrészvények fejében adandó s csekélynek mondh )tó segélyt is, a mit az állam nyujtand, mert Biharmegyének — való­ban culturalis emelkedettségre mutató — áldozat­készségét ez által méltányolva látom. Azt oly meg­érdemlett ösztöndíjnak tekintem, a mi más me­gyékre is buzdítólag fog hatni, hogy ne várják, hogy mindent az állam tegyen, hogy ne várják a sült galamb szájbarepülését, hanem az öntevé­kenység és áldozatkészségben kövessék Bihar­megye utánzásra méltó szép példáját. Igen szerencsés conceptiónak tekintem a Sárrétnek irányuló vonalrészt is, bár ki kell jelentenem, hogy azt lehetne czélszerűbben és lakottabb vidéken vezetni. Szükséges ott a közle­kedést könnyíteni, mert hazánknak ezen legter­mékenyebb része valóban, ha nem is önzsirjában, hanem önsarában fúl meg, ugy hogy esős időben 5 ló által vont üres szekérrel is megreked az ember. Csakhogy e vonalrész ugy lesz nem csak czélirányos, hanem egyszersmind jövedelmező és vasúthálózatunkat kiegészítő, ha nem feneklik meg a kóti pusztánál, hanem Hoitsy Pál barátom óhajá­hoz képest Békésvármegye területén is foly­tattatva, nevezetesen Csökmöt, Szeghalmot, Dévaványát érintve, Túrkevét megközelítve, az államvasutak arad-szolnoki fővonalával a legczél­szerííbbnek mutatkozó ponton összeköttetésbe hozatik. Békésmegye s az érdekelt vidék e vonalrész kiépítését érdeklőleg áldozatkészségét szintén ki­mutatta, ne engedje a közlekedési minister nr a lelkesedés e hevét lankadni, hanem e vonal máso­dik részének kiépítését — ha kikerülhető nem lenne — még némi segélylyel is igyekezzék foganatosítani, mert e tervezetek üdvös hatása csak igy lesz teljes mérvében kifejthető. Helyeslem e vasutak kiépítését Nagyvárad érdekében is, mert kétségtelen, hogy e nagy jövőre hivatott derék város — mint ama vonalak­nak kiindulási és forgalmi központja — ez által megérdemlett gyarapodást nyerend. De nem helyeselhetném azt, ha az építkezé­seknél valamely nyerészkedő consortium egyed­árúsága a közügy rovására üzérkedhetnék. Én egyetértek Beöthy Ákos barátommal arra nézve, hogy a pályakilométerek 54,000 forintban — ott, a hol semmi természeti nehézségek fel nem merülnek — túldrágán vannak számítva, valamint azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az állam a megszavazandó 300,000 forint mellett a posta-átalány által is segélyezi e vállalatot, hogy Biharmegye és érdekeltjei és az állam 1.550,000 forinttal járulnak az építési költségek­hez, a mihez ha hozzáveszszük az elsőbbségi köt­vényekkel beszerezhető felépítmények vasanya­gának értékét, 860,000 forintban; akkor pénz és pénzértékben az építő társulat kapandna 2.410,000 forintot, vagyis annyit, a mennyiért méltányosabb ár mellett e vonalok mindenike ki­építhető lenne. Most miután a kormány kezébe vette ez ügy lebonyolítását, becsületbeli kötelessége szigorúan őrködni a felett, hogy a túlságos rebach-vágy a közérdek rovására ne érvényesülhessen. Végre még csak egy szerény figyelmeztetést vagyok bátor a közlekedési minister úrhoz intézni. A minister ur mint az erdélyi részek szülöttje, leg­inkább tudhatja, hogy a Székelyföldön mily égbe­kiáltó igazságtalanság követtetett el, a midőn vasutaink által tendentiosus módon kikerültetik, ő leginkább érezheti annak szükségességét, hogy e méltatlanságot némely szárnyvonalak kiépít-­tetése által enyhítenie kell Most csak az alig 20—22 kilométer hosszú­ságú héjasfalva-székely-udvarhelyi szárnyvonalra hivom fel becses figyelmét, a mely hadászatilag legalább is oly fontos, ha nem fontosabb, mint a bihar-érmihályfalvi. E vonalrészre kiadatott az en­gedély, az tracirozva is van, kiépítési költségeihez Udvarhelymegye ép oly áldozatkészséggel akar járulni, mint Biharmegye ; s mégis — nem tudom mi okból — megfeneklett; de a minister ur részéről egy kis jóakarat s az állam részéről egy kis hozzájárulás azt könnyen életre éleszthetné. Felhiva a minister ur érdeklődését ez ügyre, a törvényjavaslatot elfogadom általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bottlik Lajos: T. képviselőház! A ter­vezett vasút építéséhez megkívántató alap beszer­zési módoztaiból az tűnik ki, hogy az érdekeltek nem igen vannak érdekelve. (Derültség a lalközépen.) Mert mig az állam 300,000 írttal készpénzben, a megye pedig 700,000 írttal járul hozzá, addig az érdekeltek a vasút kiépítése után 10 évi részletek­ben 230,000 frt járulékot helyeznek, kilátásba, a mi körülbelül 130,000 frt készpénznek felel meg. E feltűnő különbözet azt engedi sejtetni, hogy itt nem egy nagy vidék s annak lakossága vannak általában érdekelve, hanem egyesek és a mint fájdalom, nálunk gyakran megtörténik, hogy egye­sek javára az állam, jelen esetben a törvényható­ság vagyona használtatik fel. Ha az állam financiális helyzete nem volna oly kedvezőtlen, tekintettel az indokolásban hang­súlyozott stratégiai fontosságra, alig lehetne ki­fogást tenni az állami hozzájárulás ellen, ha ez ké­pezné a végösszeget, mely az államkincstárt e czímen majd később terhelendi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom