Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-124
124. országos ülés május 15. 18S5. 339 EakOVSZky István jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t.házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség megszavazza és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztätik. T. ház! Minthogy a főrendiház ma ülést tárt, méltóztassanak megengedni, hogy a jegyzőkönyv ezen pontja azonnal hitelesíttessék. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend további tárgya: A pénzügyi és közlekedésügyi bizottság 160. szám alatti jelentése, a bihari és békési helyi érdekű vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozólag benyújtott 169. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Lukács Béla előadó: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy egy helyi érdekű vasutat engedélyezhessen, melynek fővonala a magyar államvasutaknak nagyváradi állomásából kiindulva az északkeleti vasút érmihályfalvai állomásáig terjed s melyhez Székelyhidtól Margittáig s Nagy-Váradtól a Kóti pusztáig terjedő szárny vonalak csatlakoznak. Ezen helyi érdekű vasút 128 kilométernyi hosszít lenne. Az előterjesztett törvényjavaslat ismét egyik bizonysága azon élénk mozgalomnak, mely a helyi érdekű vasutak építése körül országszerte megindult és a melynek eredménye gyanánt az utóbbi években egyik helyi érdekű vasút a másik után épült. A törvényjavaslatban a kormány tulajdonképen csak felhatalmazást kér, hogy az engedélyt e vasút kiépítésére megadhassa, felhatalmazást azért, mert a tárgyalások még nem értek meg odáig, hogy kész engedély-okmányt terjeszthetett volna elő; másrészt pedig nem akarná elszalasztani azon időt, mely a munkára legalkalmasabb, tudniillik a nyári időszakot, mely alatt az országgyűlés nem levén együtt, ha a tárgyalások végleges eredményre vezetnének is, a kormány e vasút építésére az engedélyt az országgyűlés együtt nem létében nem adhatná meg. A pénzügyi és közlekedési bizottság tárgyalván a törvényjavaslatot, mindenekelőtt azon kérdéssel foglalkozott behatóbban, hogy közlekedési érdekek nem akadályozzák-e ezen helyi érdekű vasút kiépítését és azon meggyőződésre jutott, hogy e vasút fekvésénél fogva az ország közlekedési érdekeit egyáltalán nem sérti, sőt ellenkezőleg azoknak csak javára fog válni, a mennyiben a tervezett vonal egyik része, tudniillik a nagyváradér mihály falvai rész igen egészséges módon fogja kiegészíteni az alföld-fiumei vonalat,'a mely ez idő szerint a magyar államvasutak közé tartozván, a kormány teljes befolyása alatt kll] másrészt pedig a többi szárnyvonalak is új közlekedési eszközöket fognak teremteni egy termékeny, kivitelre képes, de közlekedési eszközökben igen szegény és elhagyatott vidéken. A törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra is, hogy az építendő vasútnak 300,000 frtnyi segélyt adhasson. E segély az államköltségvetésben két éven át fedeztetnék évi 150,000 forintnyi részletekben. A segély megadása a kormány indokolásában hadászati szempontból indokoltatik. Ugyanis a hadügyi kormány már régen sürgette hadászati és biztossági szempontból apüspökladány-debreczeni vonalon egy második vágány lerakását, melynek költségei a tett számítások szerint 660,000 frtba kerülnének. A tervezett vonal kiépítése által e második vágány lerakásának szüksége elesett, sőt annál még kedvezőbb helyzet jön létre, miután egy új vonal, mely ugyanazon czélnak szolgál, tahidén esetre előnyösebb és helyesebb, másrészről pedig a hadászati és biztonsági czél elérése mellett egy közlekedési eszközökben szegény vidék új vasutat nyer. Indokolja még e 300,000 frtnyi segély megadását az, hogy egy második vágány lerakása esetében az államra 660,000 frtnyi költség nehezednék, holott a törvényjavaslat értelmében 300,000 frtnyi segélylyel biztosíttatik azon czél, mely a püspökladány-debreczeni második vágány által eléretnék. További tartalma a törvényjavaslatnak t. ház az, hogy a kormány felhatalmazást kér arra, hogy az 1881 : XXXI. vagyis a helyi érdekű vasutakról szóló törvéiryczikk szabványaitól eltérőleg engedélyt adhasson Biharmegyének arra, hogy azon összeg erejéig, melylyeí a vasút kiépítését támogatni fogja, nem rövid idejű, hanem 50 éves törlesztésű kölcsönt vehessen fel, Biharmegye közmunka-alapja a ministeriumban tett számítások szerint teljesen megbírja a terhet, mely ily módon a vállalat támogatása folytán arra nehezednék; sőt még fölösleg is marad rendelkezésére, melylyeí a közmunka-alapra utalt többi rendkívüli költségek is fedezhetők lesznek. (Helyeslés jobbfelől.) A pénzügyi bizottság helyesli azt, hogy hosszú törlesztési kölcsön által tétessék lehetővé törvényhatóságoknak, hogy ily közérdekű s az illető vidék és törvényhatóság anyagi és közgazdasági érdekeit előmozdító vállalathoz, nevezetesen vasutak építéséhez jelentékenvebb összegekkel járulhassanak. 43*
