Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-122
122. országos ülés május 12. 1885. 315 Magyarország összes díjnokai sanyarú helyzetének javítása iránt törvényhozási intézkedést kér. Münnich Aurél előadó: T. ház! (Halijuk!) Az „Országos díjnok-segélyegylet" elérkezettnek találja felemelni szavát a társadalmi élet egy oly osztálya nevében, melyet mindenki ismer, de a melynek jogai nem lévén, társadalmi állása sincsen; de annál nagyobbak kötelességei és terhei, ez az osztály pedig a díjnokok osztálya, az intelligens proletariátus. A díjnokok sanyarú helyzetét vázolva, utalnak kérvényezők arra, hogy nyomasztó helyzetük humanisticus szempontból is orvosolandó. De ez teljesen csakis egy erre vonatkozó és külön megalkotandó törvény által volna remélhető. Napidíjra lévén utalva, azon esetben, ha betegség vagy nem várt baleset éri, megélhetéséről egyáltalán gondoskodva nincs. A qualificationalis törvény csak az elméleti ismereteket vette figyelembe, nem méltányolva a sok évi gyakorlatot s tekintve hogy a díjnokok sanyarú helyzetének orvoslása ügyében eddigelé legkisebb intézkedés sem történt, felemlítve, hogy a díjnok bármily szorgalom mellett, 2 évig 70 — 80 — 90 krral, több évig 1 írttal, nagyon ritka esetben 1 frt 20 — 1 frt 50 kr. napidíjjal van ellátva, helyzetük rosszabb az egyenruhával és lakpénzzel ellátott szolgák helyzeténél. Azon kérelmüket terjesztik elő, miszerint az ezúttal becsatolt törvényjavaslati tervezet figyelembe vétele mellett a díjnokok helyzetét törvényhozás útján rendezni méltóztassék. A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: A kérvény kiadatik a ministerelnök útján kormánynak. Elnök; A kérvény a ministerelnök útján kiadatik a kormánynak. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Ispánmező és 27 gömörmegyei község lakosai kérvénye, melyben az ipartörvény életbeléptetése következtében kibocsátott hatósági intézkedések folytán szenvedett sérelmeik orvoslását kérik. Münnich Aurél előadó: Ezen kérvény a netán szükséges intézkedések megtétele végett kiadatik a földinívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Elnök: Kiadatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Szathmáry György jegyző (olvassa): Székesfehérvár, Pécs, Győr szabad királyi városok és Mosonmegye közönsége feliratai, melyekkel Szatmár-Németi szabad királyi város által a községi illetőség megállapítása tárgyában beadott feliratát pártolják. Münnich Aurél előadó: Ezen kérvények a házszabályok 175. §-a értelmében bejelentetvén, a képviselőháznak 1885. évi márczius hó 14-én 1061. szám alatt kelt határozata értelmében kiadatnak a belügyministerinm vezetésével megbízott ministerelnöknek. Elnök: Ezen kérvények kiadatnak abelügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek. Szathmáry György jegyző (olvassa): Székesfehérvár, Szatmár-Németi, Győr, Kolozsvár szabad királyi városok közönségeinek feliratait, melyekben pártolván Sopron szabad királyi város feliratát, a törvényhatósági joggal felruházott városok által az állami közigazgatásra kiadott költségek megtérítését kérik. Münnich Aurél előadó: Ezen kérvények a házszabályok 175. §-aértelmében bejelentetvén, a képviselőháznak 1884. évi október 18-án kelt határozata értelmében kiadatnak a belügy- és pénzügynunisternek. Elnök: Ezen kérvények kiadatnak abelügyés pénzügyministernek. Szathmáry György jegyző (olvassa): Baja város polgárai és iparosai kérvénye, a Ferencz-csatornára vonatkozó 1870: XXXIV. törvényczikk eddig nem teljesített rendeleteinek végrehajtása tárgyában. Münnich Aurél előadó: T. ház! Baja város polgárai kérik a Ferencz-csatornára vonatkozó 1870 : XXXIV. törvényczikkben foglalt eddig nem teljesített rendeleteinek végrehajtását, nevezetesen a hivatkozott törvényczikk 1. § a c) pontjának és 4. §-a g) pontjának végrehajtását, mely szerint a Ferencz-csatorna társulat köteles a Dunának úgynevezett Sugovicza ágát hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani; továbbá kérik ugyanezen törvényczikk 4. §-a cl) pontjának végrehajtását, mely szerint Sugovicza ág Baja alatt 16, a többi részben pedig 6 ölnyi fenék szélességben mélyíttessék, a mélyítendő Sugoviczának hosszát 2000 öllel szabván meg; kéri tovább, hogy az állítólag ugy a tutajoktól, mint a molnároktól a csatorna-felügyelőség által a holt Sugoviczában illetéktelenül szedett part- és álláspénzek beszedése megtiltaseék. Az elhanyagolt állapotban lévő Sugoviczára vonatkozón előadja a kérvény, hogy ez a helyett, hogy hajózhatóvá válna, a város kellő közepén egy pőczegödör, hova a városi hulladék lerakódik, minek folytán a közegészségnek legnagyobb mérvbeni veszélyeztetését képezi. A kérvényi bizottság a közmunka- és közlekedési ministerium részéről rendelkezésére bocsátott adatokból meggyőződvén arról, hogy a kérvényben említett engedély-okmány utolsó határozatának nem lett teljes mérvben elég téve, mivel az engedély-okmány 3-ik §-ában a kormány részére fentartott jognál fogva, 1872. augusztus 8-án 11545. szám alatt kelt rendelettel a Ferenczcsatorna tervét ugy hagyta helyben, hogy a tápvíz a Sugoviczának nem az eredetileg javaslatba 40*
