Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

122. országos ülés májns 12. 1885. 313 meg akarjuk szorítani a magyar ipart ugy, a mint ebben a concret esetben történt, csakis abban, hogy a szegény iparos csak a napbéres — munkabért kapja, akkor ne szóljunk a hazai ipar felvirágoztatásáról. Én nem tudom, mi az oka, hogy a katonai kincstár és a honvédelmi ministerium csakis a nagy vállalkozókkal akar szetződésbe lépni. Kutattam, részben nyertem is felvilágosításokat, de azok — Őszintén megvallom — nem nyugtatnak meg teljesen. Elismerem, hogy a honvédelmi minister úrra nézve sokkal egyszerűbb, kényelmesebb dolog egyes nagy vállalkozókkal szóba állani, és azokkal intézni el a dolgot. De én jól tudom, hogy a honvédelmi minister ur nem csak igazgatója a maga tárczájának, de meg vagyok győződve, hogy hazafi is egyúttal, tehát meg vagyok győződve, hogy nem akarja azzal beérni, hogy elintézze az ügyet a legegyszerűbb módon, hanem reménylem, sőt meg vagyok győződve, hogy őt az olyan elintézés fogja leginkább megnyugtatni, melynél azt mondhatja : nem csak kötelességemet teljesítettem, de segítettem a magyar iparon is. En nem látom be, miért ne lehetne egyes jó hitelű iparosok consortiumával is szerződési viszonyba lépni. Hiszen 30, vagy mondjuk 50 jó czég hitel és megbízhatóság szempontjából érhet annyit, mint egyes vállalkozó, a ki ma talán jó geschäftet csinál, holnap pedigmegbukhatik. Hallottam azon ellenvetést, hogy az olyan kisebb iparosok vagy kisebb gyárosok nem képesek kellő mértékben készletet előállítani. Ez sem áll egészen, mert ha ilyen eonsortiuinokkal szerződés köttetnék, bátran el lehetne tőlük fogadni óvadékul készpénz helyett kész iparczikkeket. Ezen óvadékul letéteményezett iparezikkekben csakugyan van biztosíték és ha folyvást új szállítmányokat fogad el a kincstár az illető consortiumtól, mindig gyarapodni fog a készlet. Ez nagy áldás volna az iparosra, mert mihelyt nincs magán megrendelése, készletre dolgoz nék az állam számára, megtarthatná helyiségét és munkásait tudva, hogy az államban biztos vevőre számíthat. A modalitások iránt, a mint ezen egészséges, sőt szükségszerű gazdasági processus keresztül viendő volna, ma természetesen nem lehet határozottan szólni. De valóban érdemes ez az ügy arra, hogy ne csak ma foglalkozzunk vele, hanem mindaddig, mig üdvös megoldást nem találunk, mert ez égető életföltétele a magyar iparnak. Részemről tehát Brassómegye és 3 más törvényhatóság kérvényét abban az értelemben, a mint a kérvényi bizottság ajánlja, a minister úrhoz utasítandónak tartom és bátor vagyok azon reménynek kifejezést adni, hogy a t. minister ur érezni fogja, hogy ő nemcsak igazgatója a katonai ügyeknek, de egyúttal igen fontos közgazdaKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTE T. sági tényező Magyarország közgazdasági életében, hogy ő representálja az itteni legnagyobb vevő erőt, azt, mely az egyes polgárok filléreiből, tehát az iparosokéból is áll fenn és remélem, kötelességének tartja, a mennyiben csak a katonai érdek teljes figyelemmel tartása megengedi, hogy a megrendeléseknél első sorban nem az üzérkedő vállalkozóra, hanem a becsületes munkásra legyen figyelemmel és a mennyire csak lehet, foglalkoztassa azon derék magyar iparosokat, kik jelenleg munka s vevő hiányában szűkölködnek. {Helyeslés a baloldalon.) Steinacker Ödön: T.ház!(Elállf Halljuk!) Csak néhány szót legyen szabad a kérdéshez szólanom. Azok után, miket Zay képviselőtársam elmondott, csak azt akarom megemlíteni, hogy már a honvédelmi tárcza tárgyalásánál bátor voltam utalni arra, hogy a szállítási rendszer decentralisatiója kívánatos és előbb-utóbb nemcsak a hazai ipar érdekében, de katonai szempontból is elérendő. Midőn a kérvényi bizottság javaslatát elfogadom, csak egy tekintetben kívánok az igen t. honvédelmi minister urnak egy módot mutatni, melyet elfogadva, alkalom lesz neki adva a felmerült kérdéseket előmozdítani. Már történtek felszólalások a kereskedelmi és iparkamarák részéről, hogy az igen t. honvédelmi minister ur szervezzen egy szállítási bizottságot, a mely neki kezére járjon, a mely a módok felett tanácskozzék — mindig szem előtt tartva természetesen a katonai szempontokat- és a mely a szállításnál felmerülő nehézséget, bajokat, visszaéléseket megvizsgálja és megbeszélje. Meg vagyok győződve, ha az igen t. honvédelmi minister ur szives lesz ezen figyelmeztetést jó akarattal elfogadni^ tapasztalni fogja annak jó hatását. Különben elfogadom a kérvényi bizottság határozati javaslatát. B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! (Halljuk!) Miután ugy Zay, mint Steinacker képviselő urak egyenesen hozzám intéztek felhívást, hogy a szállítások alkalmával máskép járjak el, mint eddig tettem, csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy ezen kérdés a t. házban több izben és utoljára a honvédelmi költségvetés ez idei tárgyalása alkalmával megpendittetett. Akkor bátor voltam jelenteni a t. háznak, hogy a honvédelmi minister már évek óta bizonyos dilemmában van, abban, vájjon az olcsóbb külföldi szállítmányokat fogadja-e el vagy a valamivel drágább magyar szállítmányokat. Én ez utóbbit választottam és a t. ház ezt helyeslőleg tudomásul venni méltóztatott. (Helyeslés.) Továbbá bátor voltam kijelenteni, hogy évek óta egyetlen egy lépést sem tettünk a honvédelmi ministeriumban szállítás dolgában, a nélkül, t hogy az iparkamarákat meg ne hallgattuk volna. j' Tehát az iparkamarák hozzájárulásával rendeztük 40