Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

12'2. országos tik Enyedi Lukács t. képviselőtársam, midőn azt mondta, hogy a forgalmi eszközök bizonyos összpontosítása Szegeden egyik helyes tényező arra, hogy Szeged mint város és annak egyes polgárai közgazdaságilag és kereskedelmileg bi­zonyos jóléthez jussanak. És e tekintetben igaza van abban is, hogy a mik eddig történtek a nagy forgalmi érdekek kielégítésére, vajmi kevéssé kielégítők. A budapest-ziinonyi vasút igaz, hogy az állam érdekében építtetett ki és ez oly nagy érdek, melyet sem Szeged, sem az ország más partialis érde­kének feláldozni nem lehet. És ez okból nem is támadt egyetlen hang sem itt, sem Szegeden, mely e vasút kiépítése ellen kifogást tett volna. De viszont az is elvitázhatatlan tény, hogy egy nagy világforgalmi vonal kiépítése egy város fejlődésére közöntös nem lehet. Ez oly dolog, mely az állam érdekében történt s az is tagadhatlan, hogy Szeged forgalma ennek következtében némileg alább szállott s nem akkora, mint addig volt. Szintúgy tény, hogy az arad-csanádi vasút kiépítése is némi hátránynyal volt e tekintetben. Egyes képviselőtársaim tán emlékezni fognak, hogy midőn e vasút kérdése a házban előhozatott, egyetlen szál ember, én szólaltam fel ellene, mondván, hogy a szőregi összeköttetés nyomán az a korábbi háttér, mely a múltban a Bánságban és Csanádmegyében megvolt, Szegedtől el fog terel­tetni és kiemeltem akkor a házban, fájdalom, semmi sikerrel, hogy ha e vasút kiépítése megengedtetik, a csatlakozást máshol mint Szegeden nem lehet megengedni, inert ez általa szegedi forgalom nagy része nem fog onnan eltereltetni. De ezen akkor ugy vélt segíteni a törvényhozás, hogy midőn a szőregi kapcsolatot engedélyezte, egyszersmind engedélyezte Uj-Szegedről egy szárnyvonal ki­építését. Hogy e szárnyvonal mily kevéssé segített volna Szeged érdekein, mutatja, hogy épen Szeged város közönsége mondott le annak kiépítéséről, kijelentvén, hogy annak semmi súlyt nem tulaj­donít, ezen szárnyvonal kiépítését nem igényli, mert a szőregi csatlakozás által már egyáltalában eltereltetik a forgalom egy bizonyos része, mely közvetlenül Szegeden ment volna át. De ha ezek megtörtént dolgok, nem hiszem, hogy ne volnának más és épen nagy közlekedési factorok, melyek legalább nagy részben ne volná­nak hivatva ezen veszteségekért, ha nem is telje­sen, de legalább nagyobb mértékben kárpótolni Szeged városát. Mig a vasút kiépítése bekövetke­zett, hosszú időkön át biztosította a tiszai forgalom és a Maros forgalma Szeged jólétét és igy lett Szeged az alföld egyik kiváló emporiumává. Hallom, hogy czéloztatik, bár nem tudom mennyire van ennek megvalósítása biztosítva, a zenta-szabadkai vasút kiépítése. Ha ez megtörté­nik, meg vagyok róla győződve, Szeged összes május 12. 1885. 299 forgalma elesik, elesik összes összeköttetése, mely­nek folytán Szeged a múltban folyton a Tisza­völgynek egyik hatalmas pontja volt s ezért Szeged érdekében a zenta-szegedi vasút kiépítése oly követelmény, a melyet az egyik napról a másikra halasztani nem helyes. Igaz, hogy az osztrák­magyar államvasutak módjában van a szárnyvonal kiépítése, de a legutóbbi tárgyalások megmutatták, hogy e vasút saját jól fölfogott érdekei iránt oly fogékony, hogy magát a reconstructio factoränak nem tekinti és hogy ennélfogva azon igényeknek, a melyeket az ország különböző részei vele szem­ben formálnak, csakis a kellő recompensatio mellett hajlandó megfelelni. Ha az osztrák-magyar állam­vasút reconpensatiót keres: ez meg van az arad­csanádi vasúiban, a mely mint vicinális vasút a leghatalmasabban alimentálja az osztrák-magyar államvasutak at. Egy további nagy érdeke Szegednek, hogy megszereztessenek azon előfeltételek, a melyek alapján hatalmas kereskedelem és ipar fejlődhetik ki. Arra, hogy Szegeden egy virágzó iparág teremtessék, a leghatalmasabb factorok egyikét, az erdélyi és máramarosi nagy erdőségek képezik. Ezek legnagyobb része a magyar államkincstár kezében van. Az innen lehozott fát sehol sem lehet elő­nyösebben és olcsóbban feldolgozni, mint épen Szegeden. Ha van Magyarországon hely, a melyet egy virágzó faipar terrénumává lehet kijelölni, az épen Szeged, a melyhez fogható semmiféle más hely nem található. Az is állami és kormányi intézkedésektől függ, hogy a fának oda lehozatala által az ipar ily felvirágzásának első alapfeltétele megszereztessék. Természetes, hogy a gyáripar kifejlődése Szegednek hasonlóképen érdekében áll, Ennek alapfeltétele azonban a hitelviszonyoknak bizonyos tekintetben megváltozása s a Szeged városa iránti bizalom fokozása. Oly városban, melynek bajai kutatására parla­menti enquéteket küldenek ki, gyártelepek aligha fognak keletkezni. Hogy ott, hol az egészségi állapot egy ily parlementi actio által vonatik két­ségbe — mely legalább is annyit sejtetne a világ­gal, hogy ott baj van, mely a városra veszélyes lehet — meglegyenek az egészséges ipar és egész­séges kereskedelem fejlődésére megkívántató fel­tételek: azt elhitetni a világgal nem lehet. Jó hitelviszonyok és a város fejlődésébe vetett bizalom nélkül ipar és kereskedelem sehol sem fog felvirá­gozni, Szegeden sem. Engedelmet kérek, hogy mind e dolgokról oly hosszasan beszéltem. (Halljuk! Halljuk!) K cm akartam ezzel egyebet elérni, mint hogy felvilágo­sítást nyújtsak egyes dolgokra nézve, melyeket itt fölemlítettek. De épen az én felszólalásom leg­praegnansabbuí bizonyítja, hogy parlamenti en­38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom