Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

122. orsaágos ülés május 12. 1885. 295 hát azokat a múlt választáskor már mások más helyeknek ígérték. Kb hát t. ház, a szegény szegediek már annyira be vannak ázva, hogy holmi kenderáztatók s más ily apránként nyújtani vélt remedinmok nem segíthetnek rajtuk. A t. gróf képviselő ur, valamint a ministerelnök ur is igen nagyra van a reeonstruetió eredményeivel, pedig én ugy találtam, hogy ez a nagyon is kikürtölt eredmény nem felel meg a várakozásnak fal és töltés az van bőven, de nem ez teszi a város nagyságát,, hanem az emberek jólléte, az pedig hiányzik. A felmutatható eredmények nincsenek arányban azon 8—10 millió frttal, a mit a ministerelnök szerint, Szeged újjáépítésére fordítottak. Én meglátogattam Szegedet nem régen s megvallom, hogy olyforma benyomást tett reám, ittint Rhodus városa, a hol a lovagok által épített palotasorok ott állanak czímereikkel, monogrammjaikkal üresen s a törökök kis apró faviskokba tengetik életüket. Hát én Szegeden is sok monogrammos ezifra palotát találtam üresen. Egy része a belvárosnak ki van építve, de azontúl a hangzatos nevű sugár- és körutakon egy kiépült ház mellett van 3—4 üres telek, melyek ily viszonyok között századokon át sem fognak beépülni. Szóval találtam ott valóai monogrammos ezifra nyomorúságot s pezsgő élet helyett bús lehangoltságotHallottam említtetni, hogy Szeged egyik kereskedelmi emporíumává lesz hazánknak. Igaz, hogy azzá lehetne és lenne is kedvező fekvésénél fogva, önálló vámterület mellett; de igy csak pang mint hazánk minden városa. Szegedet előbb a Tisza, most az adósság árja öntötte el, egy második reeonstruetió szüksége előtt áll a törvényhozás, ennek foganatosítására nyújt alkalmat Hermán Ottó barátom határozati javaslata s azért azt támogatom és ajánlom elfogadásra a t. háznak. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Horváth Gyula: T. ház! (Halljuk!) A szegedi katastropha után valahányszor csak a képviselőház elé került Szeged város ügye, az a ház minden oldaláról a legobjeetivebb bírálat alá vétetett és mindaz, a mi törvényhozásilag Szeged városa érdekében történt, nem lehet e ház sem egyik, sem másik oldalának különös érdeme, hanem e ház összes egyénei és pártjai együttes működésének eredménye. És én egyáltalában nem látom elérkezettnek az időt, hogy ez úttól, melyet a képviselőház bölcsessége a más kérdésekben felmerült leghevesebb viták között is követett, a jelen esetben eltérjen. Ennélfogva tartózkodom ez alkalommal attól, hogy azon, egyes személyekkel és egyes elfoglalt álláspontokra vonatkozó kérdéseknek éles bírálatába bocsátkozzam. Tartózkodni fogok attól, hogy bizonyos polemicus hangot vegyek fel, mert semmi körülmények közt sem akarom felidézni a szenvedélyeket, melyek egy város reeonstruetió]á~ nak mindig csak megrontói lehetnek, melyek leginkább árthatnak a szervezés teljes befejezésének. Ennélfogva megengedi a t. ház, hogy mindenekelőtt lehető rövid vázlatban elmondjam, mi az, mi azon reeonstruetió alatt, melyet állami reconstructiónak lehetne nevezni, történt. A katastropha bekövetkezése után, a mint a törvényhozási intézkedések megtörténtek, legelső sorban a pillanatnyi nyomort kellett enyhíteni és erre nézve történtek is intézkedések, a melyek azonban nem a reconstruetiónak magának képezték alapját. Ezek oly természetű intézkedések voltak, melyeket hasonló esetben bárhol meg kellett volna tenni. Nevezetesen az első intézkedés az volt, hogy az okozott kár felvétetett, mely kárfelvétel, hanem nyújtotta is számokban kifejezett tökéletes képét a szenvedett károknak, de mégis irányadóul, tájékozásul szolgált arra nézve, hogy kik és mennyiben szenvedtek kárt. Ott, hol 6600 ház közül 6000 romba dőlt és tetemes kár esett az ingatlanokban, ily munkálat' nak 8 hónap alatt való keresztülvitele, midőn annak keresztülvitelét ugy a város polgárai, mint az államkormány a legnagyobb mértékben sürgette, bizonyára nem volt valami elsietett dolog, valaminthogy azt hosszabb időre elodázni nem is lett volna üdvös. Következett azután a város általános rendezésére szükséges előfeltétel: a város niveaujának felvétele. Szegeden, valamint a többi alföldi városokban a Tisza partja mentén helyes niveau-felvétel, mely pedig ott nagy fontossággal bir, addig nem létezett. Ezen munkálat ismét oly valami, a mit nem lehet bizonyos idő nélkül keresztülvinni s ez Szegeden kellő idő alatt el is készült. Az összes telkek, az egész terület fölvétetett, a mi a város reconstructiójának az egyik első feltétele volt; s hogy ez hosszasabban nem tartott, ezért csakugyan nem lehet senkinek szemrehányást tenni. Ezután következett a város rendezése. A hol 6000 telket kellett felvenni, még pedig részben olyformán, hogy a város megfeleljen a jelenlegi igényeknek, nem azoknak, melyeket talán eg}'esek támaszthatnak irányában, hanem a melyeket azon város saját polgárai támasztottak városuk iránt, a rendezés keresztülvitelére újabban egy bizonyos idő volt szükséges. A rendezés folytán körülbelől 6000 teleknek részint kicserélése, részint a kicserélés következtében új tulajdonosaikra való átíratása újból igénybe vett néhány hónapot. Szóval az előfeltételek megszerzése, melyeknek alapján a város fölépítéséhez fogni lehetett, körülbelől 2 évi előmunkálatot igényelt. Ezek voltak azon hivatalos teendők, melyeket hatóságilag lehetett csak elintézni; s ha ezek elintézése 2 évig tartott, e miatt legfeljebb az idő