Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

121. országos ülés májas 11, 1885. 285 viselő ur által ajánlott szavak beillesztését el- | fogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott! Tibád Antal jegyző (olvassa a 167—170. §§ - ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 171. §§-t). Zay Adolf: T. ház! Ezen szakasz arról rendelkezik, hogy a kártalanítási összeg állapittassék meg első izben a közigazgatási hatóság által és ha az érdekeltek ebbe nem egyeznek bele, biróság elé utasítandó a dolog. Ezt elfogadom, csak azt hiszem, hogy ugy, a mint itt formulázva van, egyoldalú és szűk. A negyedik kikezdés hivatkozik a 60. és 62. §-ra, mintha csak azokban volna szó kártalanításról, tehát contemplálja azon eseteket, ha a területnek, a melyen árok vagy vízvezeték vezettetik, birtokosa ez által károsittatik. Pedig más esetekben is lehet helye kártalanításnak, például a 32., 33., 38. §-ok eseteiben. Károsítás ott is van, hol egy már meglevő vízvezetékből viz vezettetik ki öntözés ezéljából. Ez a 32. §. esete. Vagy már meglevő vízvezetékből más iparvállalat ezéljaira viz vezettetik le s ez által az eredeti vállalat károsittatik. Ez a 33. §. esete. Továbbá a 38. §dian szó van azon esetről, midőn a terület birtokosa a területén átvezető árokból vizet akar használni saját ezéljaira s ez által esetleg károsítaná a vízvezeték tulajdonosát. Itt is kártalanításról, illetőleg költségek megtérítéséről, illetőleg költségekhez való hozzájárulásról van szó. Mindezen esetekre áll az, a mi itt a kártalanításról mondatik, tudniillik, hogy ha az érdekeltek nem nyugszanak meg a közigazgatási hatóság határozatában, az ügy rendes biróság elé vihető. De ha csak a 60. és 62. §-okra történik hivatkozás, ;szt lehetne hinni, hogy ez csakis ezen két szakaszra áll. Meg vagyok győződve, hogy a t. bizottság és a kormány minden ily esetben első sorban a politikai hatóságot, de ha a felek nem nyugszanak meg ennek határozatában, a' rendes bíróságot akarja illetékessé tenni. Kérem tehát, hogy e szakasz negyedik bekezdésében előforduló idézések „ 60. és 62. §." pótoltassanak az által, hogy a 32., 33. és38.§-ban előforduló kártalanítások itt is említtessenek fel. Ajánlom módosításom elfogadását. Nagy István jegyző (olvassa a módosítványt): „A 171. §, negyedik bekezdésében ezen szavak után; „a jelen törvény" szurassék be: „32., 33., 38." Dárdai Sándor előadó: Kérem a t. házat. ne méltóztassék a módosítványt elfogadni, mert ez nem is ezen alineához tartozik. Mert a 60. és 62. §-ok idézése azt mondja, hogy a kisajátítási törvényben a kártalanításra nézve megállapított eljárás alkalmaztatik; a 32., 33. és 38. § ok ellenben a vízhasználat némely korlátozását rendelik. Hogy erre hogyan akarja a képviselő ur alkalmazni a kisajátítási törvény szerinti eljárást, azt elképzelni nem tudora. Kiindulási poutja is egészen téves, mert semmi tekintetben nincs kizárva azon vízhasználati korlátozásnál a birói eljárás. Ezen szakaszban csak az van mondva, hogy a mennyiben a közigazgatási hatóság által megállapított kártalanítási összegben az illető felek meg nem nyugodnának, joguk van azt a biróság előtt keresni. Itt azonban az ingatlanokra vonatkozólag a kisajátítási eljárás követése van meghatározva, mely a másikra egyáltalában nem alkalmazható. Kérem tehát, ne méltóztassék a módosítványt elfogadni. Elnök: T. ház! A 171. g-hoz Zay Adolf képviselő ur adott be egy módosítványt. Maga a szakasz nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfog adtatik. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Zay képviselő ur módosítványát elfogadni, igen vagy nem? (Nemi) E szerint a módosítvány nem fogadtatik el és a bizottság szövegezése megmarad változatlanul. Tibád Antal jegyző (olvassa a 172—175. §-okat, melgek észrevétel nélkül elfogadtattak ; olvassa a 176. §-t). Thaly Kálmán: T. ház! A 176. §-hozbátor vagyok azon stylaris módosítványt benyújtani, hogy e kifejezés helyett „az alább fekvő érdekeltek" tétessék „az alább fekvő területek érdekelt birtokosai". (Helyeslés.) Dárdai Sándor előadó : Részemről e niódosítványhoz hozzájárulok. Elnök. Azt hiszem, e módosítványt méltóztatik a t. ház elfogadni. Tibád Antal jegyző (olvassa a 177. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 178. §-t). Szivák Imre: T. ház! Itt, a hol a vízrendészeti és engedélyezési ügyekben a hatóságok megállapittatnak, tekintettel kívánok lenni törvényeink azon rendelkezésére, mely szerint különösen a közigazgatási bizottságokról szóló 1876: VI, törvényezikk szerint általában kimondatott, hogy az első- és másodfokú hatóság határozata ellen, ha az magánügyben hozatik és egybehangzó, felebbezésnek nincs helye. Ennek szigorú alkalmazása a gyakorlati életben sok visszásságra, hogy ne mondjam igazságtalanságra vezetne. Ezen azonban a gyakorlat ükként segített, hogy a mily ridegen kimondatott, nem csak a közigazgatási bizottság, hanem az illető szakminister is akként gyakorolta, hogy két egyenlő határozatot, ha az a fél, kinek nem adatott meg a jog a felebbezésre, felülvizsgálati kérvény alakjában terjesztette elő, nem vonakodott tárgyalni és az ily ügyekben harmadfokúlag határozni. Én különös tekintettel a vízügyek fontosságára s azon nagy érdekekre, melyeket érintenek,