Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. orszásros ülés május S li>ái. £51 ket a gyógyfürdőknek a törvény; biztosít, inig viszont oly hátralépés történnék fürdőink ügyében, a melyet az egész ország megbánna és a mely épen azt eredményezné, hogy mindenki elvesztené bizalmát a magyar fürdők iránt. [Tetszés jobbfelöl.) Mert azon hőméreti és lebészeti viszonyok figyelemmel kisérése sem oly mellékes dolog. Lelkiismeretes orvos, ha beteg embert fürdőbe küld, kell, hogy ezen viszonyokat is ismerje; mert azoknak is döntő befolyásuk van a meggyógyulásra (Helyeslés jobbfelöl.) Ismétlem tehát ezeknek rövid előadása után, hogy meggyőződésem szerint már maga az, hogy ily indítványt a magyar képviselőház tárgyalás alá venne, az egészségügyi követelmények iránti oly érzéketlenséget árulna eb a mely fürdőink ügyének ártana, mely a most kezdődő javulást, hogy az ország fürdőit inkább látogatják, ismét tönkre tenné és a legnagyobb károkat okozná. Kérem tehát a t. házat, ne méltóztassék e határozati javaslatot napirendre tűzni. (Helyeslés.) Orbán Balázs: T. ház! A ministerelnök ur szavaimat félreértette. Én nem elleneztem azt, hogy a fürdőkben, a hol nincs közel gyógyszertár és lebészeti intézet, ilyenek felállíttassanak, sőt indítványomban határozottan ki van emelve, hogy ezt csak azon gyógyfürdőknél nem kívánom, melyek városban vannak, hol a gyógyszertár 2—3 lépésre van a fürdőtől s a hol a házi gyógyszertár berendezése czélszerű sem volna, mert senki sem fogna onnan gyógyszert vinni, midőn közel kapja a rendes gyógyszertárt, a hol sokkal jobban és pontosabban teljesíthetik az orvos rendeletét. Kijelöltem t. ház azt, hogy fürdőink emelkedését nagyon óhajtom és meg kívánom gátolni az^ hogy a fürdővendégek külföldre özönöljenek; de azt hiszem, azon intézkedések, melyeket módosítani akarok, hanem oly szükségtelen intézkedések, melyek a törvénybe csak ugy elvétve csúsztak bele és a melyeknek kiigazítása, azt hiszem, ugy a fürdővendégek, mint a fürdőügy emelése érdekében van. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e határozatilag kimondani, hogy Orbán Balázs képviselő ur indítványa tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem? Akik tárgyalás alá kívánják venni, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége nem kívánja tárgyalás alá venni. Következik a napirend további tárgya: a vizjogró! szók* törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a régi 32 ik §-nál. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 32-ik §-t). Török Zoltán: T. ház! Nem tartozom ugyan azon szerencsés emberek közzé, a kiknek nézete Í a bizottság nézetével szemben itt a házban visszhangra szokott találni, de a 32-ik §-ban foglalt ] egy intézkedésre nézve, mint felvidéki ember ' J mégis kötelességemnek tartom a felszólalást. (Halljuk!) A 31. §. szabályozza azon intézkedése' ket, Í> melyekben az öntözés bizonyos időben kártérítés nélkül foganatosítható. A 32. §. mára kártérítés kötelezettsége melletti rétöntözést szabályozza és e szakasz második pontjában ki van mondva az, hogy az öntözendő terület legalább is íOO katasteri hold legyen. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a felvidéken, ott, hol az iparvállalatok valósággal virágzásban vannak, oly öntözhető területet, mely 100 katasteri hold legyen, alig találunk; minthogy pedig az iparvállalatoknak abból kára nem lesz, ha a holdak számát leszállítjuk, mert a kártérítés kötelezettsége fenn van tartva, bátor vagyok azt a módosítványt elfogadás végett ajánlani, hogy a 32 ik §. második pontjában kikötött 100 katasteri hold helyett 40 katasteri hold tétessék. Elnök : A módosítvány fel fog olvastatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a módosítványt). Mocsáry Lajosi T. ház! Azon elbánás után, melyben tegnap minden fontosabb tárgyra nézve történt felszólalás, indítványozás részesittetett, megvallom, nem nagy kedvet érzek magamban arra, hogy ismét felszólaljak ; mindamellett* ha már hivatás és kötelességszerüleg foglalkozunk e törvényjavaslattal, nem mulaszthatom el, hogy én is fel ne hívjam a t. ház figyelmét az ezen szakaszban foglalt evideníer helytelen intézkedésre, a melyet már az előttem szólt t. képviselőtársam is megemlített. Nem nagy kedvet érzek — mondom — általában indítványokat tenni, mert hiszen a t. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur tegnapi rövid felszólalásában valósággal a meggyőződés hangján fejezte ki abbeli nézetét, hogy ezen törvényjavaslat tökéletes; annyira méltóztatott ezt hangsúlyozni, hogy azt mondta, hogy minden változtatás, a mi a javaslaton tétetnék, annak csakis ártana; sőt még azt is méltóztatott kifejezni, hogy még mi is meg fogunk győződni arról, hogy ez a javaslat csakugyan tökéletes. Hát mi bizony eddigelé nem jutottunk e meggyőződésre. Es nevezetesen e szakaszban oly dolgokat látok, melyek egyenesen meg fogják akadályozni azon czél elérését, melyet a javaslat főczélul tűzött ki, tudniillik, hogy a viz termelő ereje nemzetgazdasági érdekből kellőleg kihasználtassák. Az öntözés, kivéve azon 30 órát, melyet az előbbi szakasz enged, a teljes kártalanításhoz van kapcsolva és ha nem lesz szabatosítva és gondosan szabatosítva, a különböző vidékek viszonyaihoz képest, hogy mit kell érteni a teljes kártalanítás alatt — itt minden esetre malmok kártalanításáról van szó — ha nem lesz szabatos, kimerítő directiva a hatóságoknak, hogy miképen járjanak el, a legtöbb esetben lehetetlen lesz a czél elérése. Vegyük például, ha 32*
