Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. országos iilcs május 9. W. C-'O tóztassék elhatározni, hogy a kérvények tárgya- | lása a ma- napon 1 / t 1-kor vétessék fel, annyival inkább, mert a kérvények tárgyalása után még a t. pénzügyminister urnak egy válasza és az erre adandó viszonválasz szintén napirendre vannak tűzve. Ez volt, a mire a t. házat kérni óhajtottam. (Helyeslés.) Elnök: Ha tehát méltóztatik beleegyezni, akkor a kérvények tárgyalása lehetőleg fél egykor fogja kezdetét venni. Pontosan az időt nem lehet kimondani, mert akkor esetleg egy szónok beszélni fog, de körülbelül fél egykor megkezdjük a kérvények tárgyalását. Következik a napirend és pedig először az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Rakovszky István jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: Csanády Sándor képviselő interpellatiója: Tisza Kálmán ministerelnök úrhoz, Tisza Kálmán ministerelnök ur szegre akasztott politikai hitelveinek a szegrőli leakasztása kérdésében." Elnök: A képviselő ur az ülés végén fogja megtenni interpellatióját. Következik a napirend : a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőház május havi költségvetéséről. Rakovszky István jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, a május havi költségvetés 85,749 frt 46 krban helybenhagyatik és ezen összeg folyóvá tételével az elnökség megbizatik, egyszersmind a múlt havi kimutatás tudomásul vétetik. Következik Orbán Balázs képviselő ur indítványának indokolása. Rakovszky István jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Orbán Balázs képviselő urat illeti a szó. Orbán Balázs: T. ház! Közegészségi viszonyaink rendezése egyike vala a Uegégetőbb szükségleteknek, felfogta ezt a törvényhozás, a midőn megalkotta 1876-iki XIV. törvényczikket. Nagy volt a feladat, a melyet e törvény maga elé tűzött s tagadhatlanul vannak e törvénynek üdvös intézkedései és eredményei is; azonban a hét évi tapasztalat unnak nem egy hiányát ismertette fel s kétségtelenül a törvényhozásnak nemsokára ismét foglalkoznia kell e törvény revisiójával, nevezetesen a gyermekhalálozás megdöbbentő mérvét kell becses figyelmére méltatni s azzal alkalomszerűleg behatóan foglak koznia. Nem erre vonatkozik az én indítványom, én csak rámutatok arra, hogy a szakértők és hivaKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. tottak tegyék észleletük tárgyává. Indítványom e törvényczikk csekélyebb horderejű részével foglalkozik, a midőn hazai gyógyfürdőinkre vonatkozó némely káros intézkedéseinek módosítására hívja fel a t. ház becses hlyeimét. Igen nagy anomália t. ház, hogy akkor, a midőn hazánk van a világegyetem minden országai közt legdúsabban megáldva nagy gyógyhatású ásványos forrásokkal, mégis hazánkból özönöl legtöbb fürdővendég a külföldi gyógyfürdőkre, ugy hogy átlagosan 5~-6000-re tehetjük ezek számát és 3—4 millióra az igy külföldre kimenő pénzt. Ennek oka orvosainkban is keresendő, kik közül némelyeknél a haszonhajhászat erősebb a haza iránti kötelmeknél s kik a külföldi fürdőktől kapott dús honoráriumért leginkább oda küldik betegeiket; de tagadhatlanul hozzájárul ehhez kitűnő hatású gyógyfürdőinknek rendezetlen állapota is. A közegészségügy rendezéséről szóló törvénynek hivatása az vala, hogy fürdőtulaj donosainkat a czélszertí berendezésre serkentse, a hol szükséges, rászorítsa; azonban én ugy találom, hogy nem mindenben találta el a mértéket s ép azért, mert mintául a nagy jövedelemmel rendelkező külföldi fürdőket és az ottani törvényes intézkedéseket fogadta el: itt-ott túlment a czélon, s oly kötelezettségeket rótt kisebb és fejletlenebb gyógyfürdőinkre, a melyek szükségtelenek s a melyek azok emelkedését nem elősegíteni, hanem megakasztmi fogják. Ilyen a XIV. fejezet, 100. §. b) pontjának második kikezdése, mely elrendeli, hogy a gyógyfürdőknek a fürdőidény alatt állandó fürdőorvossal és gyógyszertárral kell ellátva lennie és a 101. §. második kikezdése, mely elrendeli, hogy az ily fürdőkön a hőmérséki és lebészeti viszonyok feljegyzendők. Altalánosságban és a városoktól távol fekvő oly nagyobb gyógyfürdőknél, melyek ez intézkedés terheit megbírják, helyes és szükséges is, azonban kifeledték a számításból azt, hogy vannak kivételes elhelyezésben levő gyógyfürdőink is, melyeknél kivételek szüksége merült fel. Például vannak oly gyógyfürdőink, melyek orvosokkal, gyógyszertárakkal és lebészeti észleldékkel ellátott városokban, avagy ezek közvetlen közelében feküsznek, az ilyeneket állandó orvosok tartására, gyógyszertárak és lebészeti észleldék berendezésére kötelezni észszeríílcg nem lehet, hisz például gyógyszertárának más eredménye alig lenne, minthogy az egyik évről a másikig megromlandó gyógyszereit kidobja, mert senki sem fogná a gyógyszereket az ily hiányos házi gyógytárba, hanem a rendes gyógytárba csináltatni. Concret példával világosítom meg a helyzetet. Van itt a fővárosban 8 kitűnő ásványos forrásokm
