Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

eg májas 8. 188a. 244 l j 9. országos fi A törvény csak azt szabályozza, hogy mikép kö­teles az illető a vizet nekem átadni ha én rétemet öntözni s az Ő vizét felhasználni kívánom. Ez által nem lesz senki megszorítva vízhasználatban, de ez megadja az alapot, melyen valaki azt a jo­got megszerezheti magának. Erre pedig szükség van. (Helyeslés jóbbfelől.) Horváth Gyula: T. ház! Én olyannak ta­lálom ezen módosítványt, illetőleg új szakaszt, a mely csakugyan gondoskodik arról, hogy a kik­nek régi szerzett jogaik vannak, ne essenek azon, a gyakorlatra nézve minden tekintetben megszorító rendelkezés alá, mely az újonnan szerzett jogokra nézve kimondatik. Azonban természetesnek ta­lálom azt is, hogy igy a tárgyalás alkalmával ezen új szakasznak az egész hordereje fel nem fogható és igy nekem azon kérésem volna a t. mi­nister úrhoz és a házhoz : méltóztassék elhatározni, hogy Zay t. képviselő nr indítványa adatnék ki a bizottságnak, miután egyáltalában senki által kétségbe nem vonatott az, hogy a tulajdonosok eddig szerzett jogaikban lehetőleg korlátlanul megmaradjanak s a korlátozásnak csakis egyes praxis esetei határoztassanak meg Azt hiszem, ez által a törvény tárgyalása legkisebb késedel­met sem szenved. Ajánlom tehát, hogy Zay kép­viselő urnak ezen indítványa utasittassék a bizott­sághoz a végett, hogy ennek megfontolásával a szükséges dispositiókat a törvény szövegébe fel­vegye s erről jelentést tegyen. Gróf Károlyi Sándor: T. ház! Én részem­ről osztozom az előttem szólott t. képviselőtársam Horváth Gyula felfogásában. Magam is azt hiszem, a mit Zay képviselő ur a törvényjavaslat ellené­ben ép most felhozott, hogy tudniillik a régi jogon szerzett birtoklás biztosítása azt a kérdést képezi, mely a leghomályosabb e törvényben s azért igen helyesen mutat rá a szerkezet e hiá­nyára; mert nem a törvény intentióját gáncsoljuk, ez meggyőződésem szerint is jó s azt hiszem, hogy igen kevés redactionalis javítással odajuthatnánk, a hol Zay és Horváth Gyula képviselő urak álla­nak. De azt hiszem, hogy ezt nem ezen a helyén a törvénynek fogja tárgyalni, hanem helyesebb volna a törvénynek végén, a 194. §-nál felvenni. Azonban, minthogy a redactio bizonyos fokig ké­nyes dolog, én is azt óhajtom, hogy Horváth Gyula képviselő ur indítványa szerint Zay képviselő ur indítványa a 2l-es bizottsághoz utasittassék szö­vegezés végett. (Helyeslés bálfelöl) Mocsáry Lajos: T. ház! Én megelégedéssel vettem tudomásul a földinívelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minister azon kijelentését, hogy a 193. §-nak az az értelme, hogy a régi szerzett jogokat teljesen egész terjedelmükben lehetséges lesz hasz­nálni. Hanem méltóztassék megbocsátani, az utalás ÍI 193-ik §-ra, mint a mely feleslegessé teszi az intézkedést, melyet Zay képviselő ur indítványo­zott, nézetem szerint nem helyes, mert mit mond a 193-ik§? Azt mondja: „Az előbbi szakaszok sze­rint igazolt jogok fennállására és terjedelmére a korábbi törvények és szabályok, azok gyakorlására nézve a jelen törvény határozatai irányadók." A mint tegnap is bátor voltam megjegyezni, hiában ran biztosítva jogomnak fennállása, ha nem gyakorolhatom ugy, mint eddig, hanem csak a jelen törvény értelmében, például a 31.és32-ik §-okban foglalt megszorításokkal gyakorolhatom, akkor mikor ezelőtt korlátlanul gyakoroltam. Ezt voltam bátor megjegyezni. Egyébiránt mondom, azon ma­gyarázatot, melyet a t. minister ur adott, szívesen veszem tudomásul; azonban terjesen méltányíom Zay képviselő urnak felszólalását s kívánom, hogy érdemileg akként intéztessék e kérdés el, a mint ő indítványozta, de azért mégis hozzájárulok Hor­váth Gyula képviselő ur azon indítványához, hogy Zay képviselő ur indítványa szövegezés végett utasittassék vissza a 2l-es bizottsághoz. (Helyedéi szélső balfelöl.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én arra kérném a t. házat, hogy ne méltóztassék a módo­sítványt sem a bizottsághoz utasítani, sem pedig itt elfogadni. És pedig azért, mert tökéletesen igaza van gróf Károlyi Sándornak, hogy ha a kor­mány részéről tett nyilatkozatok után s a bizott­ság jelentésében foglalt azon kijelentésután,hogy a régi jog megszorítása nem ezéloztatik, nem is merülhetnek fel ez iránt aggályok, ha mégis némi intézkedés volna szükséges az iránt, hogy a régi jogokra nézve 50 év után újabban engedélyezés nem szükséges, akkor csakugyan a 194-ik §-nál volna annak helye, nem pedig, hogy itt közbe­szúrassék, hogy azon rendelkezések, a melyek a 31. és 32-ik §-ban foglaltatnak, a régi szerzett jogokra nem terjednek ki; mert akkor e törvény minden újabb rendelkezése után hozzá kellene tenni azon kivételt, hogy a régi szerzett jogokra nem terjed ki. Ezen kivételes intézkedés a törvény­ben csak zavarólag hatna. Kérném tehát, ne méltóz­tatnának a módosítat sem elfogadni, sem azt a bi­zottsághoz utasítani. Elnök: Következik a szavazás. Előbb azon­ban fel fog olvastatni a beadott módosítvány és az indítvány. Nagy István jegyző (olvassa Zay Adolf módosítványát és Horváth Gyula indítványát). Elnök: Az első kérdés az: elfogadja-e a ház Horváth Gyula képviselő ur indítványát a bizott­sághoz utasítás iránt, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Félkiáltások: Ellenpróba!) Kérem most azokat, a kik nem fogadják el a bi­zottsághoz utasítást, méltóztassanak felállani. (Meg­történik. Felkiáltások: Meg kell számoltatni.) Mint­hogy kétely van, meg kell számoltatni a szava­zatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom