Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-119
119- oncAgos ülés május 8. 18J5. 235 harmadik s általában a következő szakaszok pedig egygyel kisebb számot kapnak. Rakoyszky István jegyző {olvassa a 3. %-t). Darányi Ignácz: A 2. §. törlése folytán a 3. §. szövegén is változtatni kell, ugyanezért bátor vagyok indítványozni, hogy e szakasz szö végezése következőképen állapíttassák meg: vízvezetékek (esatornák, árkok, csövek és hasonlók), melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik, avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára a vizet vezetik, vagy a melyről azt elvezetik. Rakovszky István jegyző (olvassa a módosüványt). Horánszky Nándor : Én, t. ház, ezt a szakasztfeleslegesnek tartom. De ha a t. ház ezt nem találná feleslegesnek és azt hinné, hogy ezen dispositiónak egy vagy más alakban meg kell maradni, az jelenlegi alakjában semmi esetre sem maradhat meg, mert félremagyarázásokra adhat alkalmat. Feleslegesnek tartom e szakaszt, mert nincs a törvényjavaslatnak egyetlen szakasza sem, de ha volna, kérem azt megmutatni, a, mely ezen rendelkezésre, valamit is építene. Én helyeslem az elvi kijelentéseket és ha azok szükségesek, elfogadom, hogy a törvénybe vétes ének fel, de csakis azon esetben, hogy ha azon elvi kijelentéseknek consequentiájuk van és ha azokra a törvény valamit épít. De kérdem tisztelettel, van-e ezen törvényben csak egy szakasz is, a mely ezen elvi kijelentést szükségessé tenné? Ha van, a t. előadó ur fel fog engemet világosítani. De,mondom,haaz ezen szakaszban foglalt dispositio felvétetik a törvénybe, az nem maradhat így, amint itt formulázva van. Mit mond e szakasz? Azt, hogy: „Vízvezetékek, melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik, avagy azt onnan elvezetik, szintén ingatlan dolgok és a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára a vizet vezetik, vagy a melyről azt elvezetik." Ha e szakasz a törvénybe ezen szövegben vétetik fel: akkor, a mint az imént meg is pendittetett, Budapest fővárosban minden egyes háztulajdonos a házába vezető vízvezetéket saját háza tartozékának fogja tekinthetni. Ha ez nem tisztáztatik, miután a fővárosi vízvezeték a vizet a házba vezeti, a ház tulajdonosa e szöveg szerint a házába vezető összes hálózatot tulajdona kiegészítő részének fogja tekinthetni. Tudom, hogy nem ez értetik e szöveg alatt, de helyes felfogással ezen szövegből mást kimagyarázni nem lehet. De menjünk tovább. ISÍem mindig a tulajdonos alkalmaz vízvezetéket, hanem a bérlő is, mint a hogy óhajtandó, hogy a haszonbérletek minél inkább felvirágozzanak és a haszonbérlők is élvezzék azon előnyöket, a melyek a mezőgazdaság fejlődésére szükségesek. Kérdem már most, hogy ha például a haszonbérlő j alkalmaz vízvezetéket, miként lehet azt mondani, hogy azon vízvezeték, mely egy telekre vizet vezet, magának az ingatlannak kiegészítő részét, tartozékát képezi, midőn egészen más egyéné a fő tulajdon és ismét másé azon építmény, mely a víz vezetésére alkalmaztatik. Ha másként nem, a végrehajtásnál rendkivüli complicatiókra fog e szöveg vezetni, mert például, ha egy haszonbérlő, a ki vizet vezet azon általa haszonbérelt gazdaságra, egy vagy más tekintetben kötelezettségének eleget nem tesz és ellene végrehajtás kéretik, annak ezen vagyona absolute lefoglalhatlanná válik, mert ezen tulajdonát csak a főtulajdonnal együtt lehetne mint annak tartozékát lefoglalni s kellene, hogy magának a földnek tulajdona belevonassék a végrehajtásba, a mi a törvénynek intentiója nem lehet. (Igaz! Vgy van! a bal- és szélső bálon,) Ezer és ezer alakban merülhet fel e kérdés, t. ház és e szöveg mellett oly bonyodalmak fejlődhetnének ki a magánjogi kérdések területén, melyeknek végét belátni nem lehet. Ez volt az indoka annak, hogy nem ellenzéki viszketegből és nem azért, mintha nem akarnók, a mint a minister ur mondotta, a törvény megalkotását, mert hiszen magunk érezzük annak a szükségét első sorban, hanem azért kívántuk e kérdések alaposabb megfontolását, mert óhajtjuk, hogy ne alkottassák meg a törvény ugy, hogy abból ezerféle inconvenientia és jogi sérelem következzék. Visszatérek oda, a hol kezdettem és azt állítom, hogy felfogásom szerint, nemcsak ezen intézkedésre, hanem a törvény egyéb rendelkezéseire is szükség nincsen s azt tartanám leghelyesebbnek, ha ezen szakasz és a következő szakaszok i fe» <Ssít 1. fejezetig, mely a vízhasználatokról szól, a hol a törvény komoly része kezdődik — mert felfogásom szerint eddig nem komoly dolgokkal foglalkozik a javaslat — {Derültség a bal- és szélső balon) kihagyassanak és fogjunk a munkához ott, a hol a komoly rész kezdődik. Ebből semmi baj nem lesz; de ha megtartatnak ezen szakaszók, ezek ezer bajoknak és veszedelmeknek lesznek kútforrásai. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én a bizottság nevében hozzájárulok azon módosításhoz, melyet Darányi t. képviselőtársam benyújtott, miután az ő szövegezése folyományát képezi a második szakasz kihagyásának. (Helyeslés jobbfelől.) Ellenben a harmadik paragraphusnak teljes kihagyásához hozzá nem járulhatok és felvilágosításképen legyen szabad Horánszky t. képviselőtársamnak, a ki saját nyilatkozata szerint belenyugodnék ezen szakasz fentartásába, ha bebizonyítanám, hogy ezen javaslatban vannak rendelkezések, melyek e paragraphusra vannak alapítva, kimutatnom, hogy igenis vannak e törvényjavaslatban nemcsak egyes szakaszok, hanem a vizi 30*
