Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

119, országos fiiéi májú.. S. I8S5. 233 forgalom már megvan, hanem a vasutak építése által fejlesztetik a forgalom. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, t. ház, legjobban jellemezte különben a hangulatot e törvényjavaslattal szemben Haviár t. képviselőtársam, a ki azt mondta, hogy örömmel üdvözli a törvényjavaslatot, azonban nem fogadja el! Engedelmet kérek, mint már előbb is mondtam, hozzá fogok járulni a bizottság nevében e törvényjavaslat minden javításához; nem akarom vitatni, hogy annak egy részéhez sem fér módosítás; az eddig felhozottak is csak a javaslat egyes részleteire vonatkoznak, én azokhoz, ha javítást fognak tartalmazni, szívesen hozzá fogok járulni. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés jőhbfélöl.) Haviár Dániel: Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Halljuk!) Az igen t. előadó ur jellemzőnek mondta azon megjegyzésemet, hogy felszólalásom kezdetén örömmel Üdvözöltem a javaslatot, végén pedig kijelentettem, hogy azt a részletes vita alapjául sem fogadhatom el. így felállítva a dolgot, ugy tűnik fel, mintha abban ellentmondás volna; de kifejtettem, hogy örömmel üdvözlöm azért, mert a törvényhozás még eddig megoldani soha meg nem kísérelt vízjogi kérdéseket, különösen a viz használatára vonatkozó kérdéseket igyekszik megoldani. Csak annyiban nem fogadhattam el e javaslatot, különösen szervi tekintetben, mert az ármentesítésre és a belviz levezetésre vonatkozó részt is codincálni akarja, a mire az nem alkalmas. Tehát ellenmondásban nem voltam, midőn a javaslatot el nem fogadtam, bár az, nézetem szerint, több tekintetben üdvös, helyes s alkalmas intézkedéseket is tartalmaz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. A kérdés az lesz: Elfogadja-e a ház a vizjogról szóló törvényjavaslatot a bizottság javaslata szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy Gulácsy Dezső t. képviselő nr határozati javaslata elesett. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (ohassa a czímet). Elnök: T. ház! Azt hiszem, a czím igy nem maradhat, mert a „törvényjavaslat" szó a czímbe nem való. Rakovszky István: Azt hiszem, t. ház, hogy ä czímben e szó: „törvényjavaslat" megtartható, mert addig, mig a törvényhozás két háza a javaslat fölött egyetértőleg meg nem állapodik, az mindig javaslat marad. A szentesítés után számot nyer és akkor lesz például 1885: XVII. törvényczikk a vizjogról. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTBT. Elnök: E szónak „törvényjavaslat" ki kell maradnia s akkor a czím ez lesz: „A vizjogról". (Helyeslés.) A czím tehát ekként fogadtatik el. Rakovszky István jegyző (olvassa az l-ső §~t). Baranyi Ignácz: T. ház! Az 1. §. azt rendeli, hogy az általános magánjogi törvények és szabályok csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben azt ezen törvény intézkedései vagy a dolog természete ki nem zárják. Készemről nem tartom helyesnek, hogy a fennálló törvény és szabályok a dolog természetévei mintegy mesterséges ellentétbe hozassanak s azt tartom, hogy a mikor ezen törvény alkalmazásáról lesz szó, tételes intézkedések hiányában a biró vagy eljáró hatóság ugy is a dolog természete szerint kellhogy intézkedjék és igy ez minden esetre pleonas, must képez. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen szavakat: „vagy a dolog természete" kihagyni. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a móäosítványt). Dárdai Sándor előadó: T. ház! Lényegében a szakasz nem támadtatván meg, én részemről hozzájárulok a módosításhoz. Elnök: T. ház! Darányi képviselő ur az első szakaszból ezen szavakat: „vagy a dolog természete" kihagyarni kívánja, módosítványa különben a szakaszt más irányban nem támadja meg. Az első kérdés az lesz, fentartja-e a ház változatlanul a bizottság szövegezésében az 1. §-t szemben a módosítványnyal, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tariatik fenn és igy az 1. §. a Darányi Ignácz képviselő ur módosítványával fogadtatott el. Következik a 2. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 2-ik §-t). Darányi Ignácz: T. ház! A fennálló magánjogi törvények szerint ingó dolognak tekintetik mind az, a mi mozog, inog; ingatlan dolognak pedig az, a mi nem mozog és a mi állagának sérelme nélkül el nem távolítható. Mármost a vizet önmagában, nem a földdel együtt, hanem ugy, a mint itt van, ingatlan dolognak decretálni, szerintem nem lehet és nem is illik bele a fennálló magánjogi elvek és fogalmak keretébe. Tudom én azt, t. ház, hogy régi magyar törvény szerint és ez jelenleg is fennáll, a viz ingatlannal kapcsolatban annak tartozékát képezi; de nemcsak a viznél van ez igy, hanem más ingó dolgok is, a melyek physikailag ingóknak látszanak, per fietionem juris, ha tartozékot, növedéket képeznek, ingatlanoknak tekinthetők. De ebből nem következik, hogy például az ablakot, mely mikor a házon van, mint növedék ingatlan dolgot képez, azért bárki is önmagában ingatlan dolognak 30