Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

118. országos ülés május 7. 1885. 215 Ép igy Mocsáry t. képviselő ur is azt mondja, hogy a törvényjavaslat a kohókról intézkedik, hogy a kohóktól a vizet elvonni nem lehet, holott e szerint a törvényjavaslat szerint a malmoktól el lehet vonni. Hát t. képviselő ur, itt két nagy különbség van. Ha a malomtól elveszem a vizet egy napra vagy kettőre s a harmadik napon visszaérkezik az a viz, a malom őrölhet tovább. De a t. képviselő ur bizonyosan jól fogja tudni, hogy ha egy kohótól elveszeink—3 napra a vizet, hát azon kohóban az a 30—50 ezer forint értékű anyag, a mely ott még van, teljesen megsemmisül; a kohó-ipar a viznek folytonosságát kívánja, még pedig ugy, hogy azután hiában viszem én oda a vizet, mert az érték helyre nem áll, tehát itt egy force majeur áll fenn, melylyel szemben a törvényben rendelkezni kellett. De egyáltalában én azt hiszem, hogy az e törvényben foglalt dispositiók a részletes tárgyalás folytán igenis helyesen és természetszerűleg módosulhatnak. Egyes intézkedések helyett talán sokkal jobbakat lehet majd behozni, hanem ily törvényjavaslatot, egyes részletek felemlítésével esakugyan nem lehet megítélni. Ha csupán egyes külön intézkedéseit említik fel a törvényjavaslatnak, ezzel csak a róla való vélekedést lehet félrevezetni, különösen olyanoknál, a kik nincsenek az iránt kellőleg tájékozva, a kiknek talán nem volt idejük a törvényjavaslatot elolvasni. Mivel foglalkozik e törvényjavaslatnak két harmadrésze? Csupa oly intézkedéseket tartalmaz, melyeket hosszú évek tapasztalása a törvényhozásra ugyszélván reáerőszakolt és melyek különböző törvényekben már meg is vannak; intézkedik az ármentesítésről, a gátrendőrségről, a vizrendőrségről, a vizszabályozásról, társulatok alakításáról: mind oly dispositiók, melyek a tapasztalat folytán hozott törvények által már sanctionáltattak és melyeket a gyakorlat helyeseknek mutatott be. Azt mondhatják már most, hogy hiszen ezek a dispositiók meg vannak a különböző törvényekben, kár volt tehát ezeket ide felvenni. De t. ház, számtalanszor hangzott és hangzik fel a panasz, még pedig, ha jól emlékszem, ép arról az oldalról, hogy annyi különböző időben kelt, egymással összefüggésben nem álló törvény intézkedik ezen kérdésekről, hogy azok, kik e törvények értelmében a maguk érdekeit érvényesíteni akarják, tulajdonkép alig találják meg, hogy mely törvényre támaszkodhatnak. Hát ha egyebet nem is, azon jó szolgálatot tette e törvényjavaslat, hogy azon dispositiókai, melyeket már a tapasztalat kipróbált, azon dispositióit a meglevő törvényeknek, melyeknek fentaitását különbség nélkül az ország minden vidéke egyformán óhajtja, ezen egy törvényben foglalta össze és azon ellentéteket, a melyeket mesterségesen csináltak és csinálnak különböző vidéken a különböző folyam-völgyek kö zött, azokat igyekezett elenyésztetni. Számtalanszor hangoztatott itt a házban, de még hangosabban a házon kivül az a panasz, hogy a Tiszavölgy érdéi; e mennyire praedominans, hogy más folyók érdekeivel nem is foglalkozunk, hanem más folyók érdekeltjeinek filléreiből a gazdag Tiszavölgynek hozunk áldozatokat, hogy a Tiszavölgy külön törvényes dispositio alatt áll, melyek neki külön kedvezményeket nyújtanak. Hát azt el kell ismerni, hogy az utóbbi időben bekövetkezett csapások és catastrophákkal szemben a törvényhozás épen a Tiszavölgynek nagymérvű áldozatokat hozott, el kell ismerni, hogy csakugyan oly törvényes dispositiók tétettek, a melyek folytán az ottani állapotok javulását méltán lehet várni. Ezzel szemben épen ezen törvényjavaslat oldja meg nézetem szerint a kérdést, ugy hogy a különböző folyók között különbséget nem tesz. Vannak intézkedések, melyek a Tiszavölgynek kizárólagos előnyeit képezik, ezek a többi folyókra nézve is felvétetnek és nézetem szerint oly intézkedés, a melynek jótékony hatása a legközelebbi időben mutatkozni fog. Végül t. ház,tartalmaz e törvényjavaslat dispositiókat, melyek a vízhasználatra vonatkoznak, dispositiókat, melyek a vizi iparnak a kifejlődés lehetőségét megadják. Lehet, hogy lesz még kívánni való, meg lehet, hogy már a részletes tárgyalásnál lehet némely hiányon segíteni, de én nem a részletes tárgyalásban bizom, még abban az esetben sem biznám, hogy ha évek múlva tartatnék az meg, én csak az élet javításában, csak a gyakorlati tapasztalásban bizom, mert csak az javíthatja meg a lehető hiányokat. Fényes szónoklatokkal nem lehet megcsinálni a javításokat, azokat a helyszínén szerzett tapasztalatokkal lehet csak megcsinálni. Ennélfogva igen szükséges ezen törvényjavaslatnak, hogy intézkedései az egész országra minél előbb kiterjesztessenek, hogy minél előbb megszerezzük azon tapasztalatokat, melyek alapján ezen törvény a tökéletesség azon fokára fog fejlődni, mely az ország minden vidéke viszonyainak egészen megfelel. Itt újból hangsúlyozom, hogy az nem közönbös dolog, hogy ezen törvényjavaslat a jelen vagy pedig a jövő évben válik-e törvénynyé. Akkor, midőn ezen év elején azt hangsúlyozták, hogy mezőgazdasági válság előtt állunk, midőn másfelől most a kiállítás megnyitásánál hangsúlyozzák — és méltán hiszi mindenki —- hogy Magyarország ipara fel fog virulni; akkor mindazon tényezőket és eszközöket, melyekre szükség van, hogy a mezőgazdaság és az ipar felviruljon, azonnal kell kézbe venni és a késedelem, ha hónapokra, ha egy évre terjed is, következményei-