Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-117
192 117. országos ülés május 6. 18S5. és istápolja. Itt azonban nemcsak a méltányosság szempontja vnn előttem. Ha a magasabb rangfokozatban nagyobb számban neveztetnek ki orvosok, ez pénzbe kerül; már pedig pénzt követelni erre a ezélra csak akkor lehet, ha a szolgálat érdeke azt elkerülhetetlenül követeli. (Élénk helyeslés.) Máskülönben én a magam részéről legalább hivatottnak nem érzem magamat a törvényhozástól pénzt kérni. (Általános helyeslés.) Ezen kivül minden alkalmazott egyénnek bizonyos hatásköre van s igy méltóztatnak átlátni, hogy a zászlóaljaknál alkalmazott orvos a törzstiszti, illetőleg törzsorvosi rangfokozatban nem lehet, mert minden alkalmazással a rendfokozatot arányba kell hozni. Ha tehát magasabb alkalmazásban van az orvos, rendfokozata a törzstiszti ; ha pedig alárendeltebb a hatásköre, nem volna indokolt őt magasabb rangfokozattal kinevezni és erre a törvényhozástól pénzt kérni. (Helyeslés). Van még ezen kivül egy más körülmény is és ez az, hogy a közös hadseregnél — elismerem — kedvezőbb az előléptetési, a különböző rendfokozatokban való arány, mint a honvédségnél még e törvényjavaslat intézkedései szerint is. Honnan ered ez ? Onnan, hogy a közös hadsereg a kórházakat is kell, hogy ellássa orvosokkal, a honvédségnek pedig kózhäzai nincsenek. Tehát minálunk törzsorvosokra, magasabb ríingban levő orvosokra csakis a parancsnokságoknál van egyelőre szükség, még pedig a mint itt, a törvényjavaslat mellékletében provideálva van, egyelőre azon helyeken, hol nagyobb sátortáborok léteznek. Itt igenis indokolva van és ezért bátorkodtam is a törvényjavaslatba felvenni a törzsorvosoknak kettővel való szaporítását. További szaporításra egyelőre szükség nincs. Ha idővel szükségesnek fogom találni, ha a viszonyok annyira fognak fejlődni, hogy ebbeli kérésemet a törvényhozás előtt indokolhatom: igenis kötelességemnek fogom tartani, e részben is előadni kérésemet. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztatott hivatkozni a rangfokozatok közti kedvezőtlen számarányokra, melyek az orvosoknál fennállanak és ezeket összehasonlítani a hadbiztosoknál és hadbiráknál dívó rangfokozat! arányokkal. E kettő között nagy különbség van. Először, méltóztatik tudni, hogy hadbiztosok, hadbirák csakis a magasabb parancsnokságok mellett vannak alkalmazásban, holott az orvosok kisebb csapatoknál is alkalmaztatnak. Ha indokolt az, hogy magasabb parancsnokságoknál segédközegül alkalmazott egyén törzstiszti rangfokozattal birjon, nem tartom indokoltnak azt, hogy olyan egyén, ki csak zászlóaljnál vagy századnál van alkalmazva, szintén törzstiszt legyen. De más körülmény is veendő tekintetbe. Az orvos nálunk a honvédségnél, a mennyire csak lehet, mindig ugyanazon állomáson marad s ennélfogva magán praxisa is van. Hadbiztosnak, hadbírónak magán praxisa nincs, nem is szabad, hogy legyen. Tehát azt hiszem, hogy igetiis van a kettő közt egy kis különbség. (Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztatott megemlíteni a kinevezések alkalmával dívó protectiós rendszert és engem felhívni, hogy e rendszerrel szakítsak. Tizenhárom éve, hogy e ministeriumban vagyok (Éljenzés jo 7 >bfelől) és nemcsak hogy éber figyelemmel követtem mindent, a mi történt, hanem a mennyiben kötelességem volt, érvényesítettem is befolyásomat. Kijelentem ünnepélyesen, hogy kinevezések alkalmával történt proteetióról nekem absolute tudomásom nincs. (Elénk tetszés jobbfelöl.) Kinevezések alkalmával a folyamodványok és az arra hivatott tényezők, hatóságok részéről bekövetelt jelentések vétetnek alapul és ez alapon történik a kinevezés. Az előléptetés pedig szorosan csak a minden katonai testületnél, tehát a közös hadseregnél ép ugy, mint a honvédségnél érvényben álló előléptetési szabályok alapján történik. Egyetlen esetet tudnék, a midőn nem ugyan kinevezés, hanem valami más dolog történt és a midőn egyik elődöm egy igen t. képviselő ur közbenjárása folytán meglágyult. De <\>Z ti t. képviselő ur a ház amaz oldalán ül és Thaly képviselő ur talán ismeri őt. (Élénk derültség jobbfelöl. Halljuk! Halljuk a nevét! bál felöl.) Részletekbe nem bocsátkozom. Csak ezt akartam mondani. Thaly Kálmán: Felelek rá! B. Fejérváry Géza honvédelmi ministér: A mi továbbá a sorozási eljárást illeti, az orvosoknak a sorozásnál többé vagy kevésbé alkalmazhatósága tekintetében megjegyzem, hogy sorozásnál közös hadseregbeli, honvédségi és polgári orvosok alkalmaztatnak. Hogy talán nem minden orvos felel meg tökéletesen a. sorozásnál ráváró feladatának, ezt megengedem; hiszen emberek vagyunk és nem minden ember tökéletes minden irányban; hanem annyit mondhatok, hogy a mennyire meg lehet óvni a hadsereg és honvédség érdekét, az meg van óva. Visszaélések fordulnak elő, hanem meg lehet győződve t. képviselő ur, hogy ha egyik-másik visszaélés tudomásomra jut, a lehető legnagyobb erélylyel szoktam a vizsgálatot megejtetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az idei sorozás eredményét illetőleg (Halljuk! Halljuk!) azt méltóztatott említeni, hogy hátramaradtunk az előző évek eredményéhez képest s hogy nevezetesen boldogult Ráday minister idejében 1882ben a honvédség 19,000 ujonczot kapott. Igaz, az akkori sorozás eredménye igen kedvező volt, de ezen kedvező eredmény oka abban rejlik, hogy abban az évben először alkalmaztuk azt a rendszert, hogy a feltételesen alkalmasak is besoroztattak. Azaz olyan legények, a
