Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-115
170 115. országos ülés április 30. 1885. különben sem az egyesek, sem az adózók érdekének elég téve nincs. Még csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urakat a particularisinussal való kaezérkodás tekintetében. (Halljuk!) Ne méltóztassanak, különösen az ellenzéki oldalon, oly nagyon hangoztatni e szemrehányást, mert csak az imént folyt le a főrendiház rendezésére vonatkozó törvény feletti vita s akkor az erdélyi mágnások érdekében ugyancsak meleghangú felszólalások történtek épen azon padokról, melyeken a t. képviselőur ül. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) A mi a törvényjavaslat ellen felhozottakat illeti, miután a t. pénzügyminister ur a felhozott ellenvetésekre a választ megadta, csak röviden vagyok bátor néhány észrevételt tenni. (Halljuk !) Haviár Dániel t. képviselő ur először is tévesen fogta fel a pénzügyminister ur szavait, mert a t. pénzügyminister ur az indokolásban nem azt mondja, hogy esetleg 100 község esik egy adófelügyelőre, hanem egy nyilvántartási biztosra, tehát erről van szó. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a nyilvántartássíü újabb feladatok állanak elő, hogy különösen a vizszabályozó társulatokkal való liquidatio nagy dolgot fog adni s bár belátja a személyzet szaporításának szükséges voltát, de nézete szerint külön speciális hivatalokat nem kell ezért felállítani. A törvényjavaslat t. ház minden intézkedésében s különösen a második szakaszban kimondja, hogy e közegek az adófelügyelők alá és azok mellé rendeltetnek; a kérdés tehát csak az, vájjon szakembereket, vagy nem szakembereket nevezzenek-e ki. Én azt hiszem, hogy a feladatnak sokkal megfelelőbb lesz az, hogy ha az ezen ügyekkel első sorban foglalkozó emberek alkalmaztatnak, mert ha némely szaporításról van szó, melynek szükséges voltát belátják, jobb ha oly emberek alkalmaztatnak, kik az ügyekkel foglalkoznak, mintsem olyanok, kik sokfelé levén igénybe véve, nem szentelhetik magukat egészen e nagyfontosságú feladatnak, melynek megoldása annyira érdekében áll az államnak. És e tekintetben Horánszky Nándor és Ernuszt Kelemen képviselő urakkal szemben, kik azt mondják, hogy a mostani közegek elégségesek arra, hogy a feladatot teljesítsék, mely a katasteri nyilvántartással összeköttetésben van, nem csak a tapasztalásra hivatkozom, mert a múltban is léteztek ezen közegek és létezett az egyéni érdek, de bátor vagyok egyszersmind a törvény intézkedésére is hivatkozni, melyekben előfordulnak azon bírságok, melyek esetleges alkalmazására utalt Horánszky Nándor képviselő ur, például az- 1883. évi XLIV. törvényczikk 100-ik §-ában a bírságok szabályoztatnak és ha az illető a birtokváltozásokat be nem jelenti az adóhivatalnál, birságot fizet. Az egyéneknek meg van a feladatuk, de bár -a kemény bírság kimondatott, mégis elhanyagolták a bejelentést, mert az ellenőrzés nem volt elég szigorú. És e tekintetben ne méltóztassék azt mondani, hogy hisz ott vannak az adófelügyelők, majd ellenőrzik ezek. Ezt e közegek nem tehetik, mert újabb időben annyi új feladat háramlott reájuk, hogy őket még ezzel is terhelni annyi volna, mint tulajdonképeni feladatuktól őket elvonni és az országnak azon nagy kárt okozni, hogy oly óriási költségbe kerülő munka kevés idő múlva hasznavehetetlenné legyen. E tekintetben bátor vagyok figyelmeztetni a képviselő urakat, a kik például azt mondják, íme, ennyi meg ennyi millióba került a munka, 20 millión felül és most ismét állandó közegeket alkalmazunk 340,000 forinttal, tehát egy állandó nagy terhet vállalunk az ideiglenes nagy teherrel szemben. Tizenegy év alatt költöttünk a katasterre 20.673,000 frtot s ha nem akarjuk, hogy 11 év múlva újra ennyit költsünk, akkor ezen közegeket alkalmaznunk kell. (Helyeslés jobbról.) Többet mondok ; nemcsak a direct pénzügyi kiadásra kell néznünk, hanem azon károkra is, a melyek a nyilvántartás elhanyagolásából keletkeznek s a melyek évről évre az adózókra és a kincstárra hárulnak. Bő tapasztalataim vannak arra nézve, hogy a jelzálogi hitelnél mily óriási hátrányai vannak egyeseknek azért, hogy katasteri állapotuk nincs rendezve és a kataszter a telekkönyvvel nincs összeköttetésben. Ezt megsínyli a hitelképesség és ez okozza azt is, hogy sok oly adót is keresnek egy-egy birtokon, a mely részben birtokváltozás, részben a phylloxera pusztítása, részben terméketlenné válás, vagy a művelési ág, a határ megváltozása vagy egyéb változás következtében azon adóval többé nem terhelhető igazságosan. Ez azonban évtizedeken keresztül ki lett az adózóra róva, esetleg be is lett rajta hajtva csupán azért, mert a változások nem voltak a catasterben kellőképen nyilvántartva. Ha a változások kellőképen nydlván fognak tartatni, ily igazságtalan adókivetések és másfelöl a kincstárnak ebből eredő veszteségei nem fognak előfordulni. Minthogy e törvényjavaslat nagyfontosságú az adó-, hitel- és pénzügy tekintetében, ajánlom azt a t, háznak elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnöki A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak tehát azok, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik. Félkiáltások: Kisebbség.) Méltóztassanak tehát azok, kik nem fogadják el, fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Zsilinszky Mihály jegyző (olvas$ a a csu