Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-115
162 115. országos ülos április 30. 1SS5. deletnek megfelelően az illetékkiszabási hivatalnál, azon reményben, hogy kötelezvényét nyomban vissza is adják ég vagy kimondják az illeték mentességet, vagy megszabják az illetéket. Es ime aztjaz értesítést nyerte, hogy ez nem lehetséges, mert a kérvényt és összes felszerelvényeit előbb fel kell küldeni a pénzügyi igazgatósághoz, hol nem tudom miféle berendezett közeg van, mely az illetékkiszabási hivatalok végzéseit, mielőtt kiadatnának, felülvizsgálja. Tehát ugyanazon actust két fórum végzi és igy az illetékkiszabási hivatalnak tulaj donkép semmi hivatása nincs. Ismétlem, a fennálló nagy apparátusban, melybe ily közegek is vannak beállítva, melyek pénzügyi viszonyainkra tekintettel bizony meg volnának takaríthatók, ezen felügyeletet, nyilvántartást, általában a katasteri munkák rendben tartását bátran elvégezhetnék. (Helyeslés a lál- és a szélső baloldalon.) Szóval t. ház. szegény ember vizzel főz. Pedig ha valaki még ma sem látta be, hogy az ország mostani viszonyai közt azt a nagy trainet, melylyel járunk, hosszú ideig nem vagyunk képesek elviselni, (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon) megengedem, hogy az nyugodt lelkiismerettel megszavazhatja a szóban forgó nagy költségeket; de én erre sem hivatást, sem lelkiismeret megnyugvást nem érzek. (Helyeslés balfelöl.) Miután tehát ily nagy apparátus felállítása, indokolva egyáltalában nincs, pénzügyi helyzetünkre pedig tekintettel kell lennünk, én részemről a törvényjavaslatot sem magam, sem t. barátaim nevében el nem fogadhatom. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a mondottakra válaszolva, elmondjam azokat, a mik a törvényjavaslat indokolására szükségesek. Először is a t. képviselő ur azt mondta, hogy az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy itt nem arról van szó, hogy egymást capacitáljuk, hanem csak a hatalom gyakorlása a ezéí és a többség leszavazza az ellenzéki indítványokat. (ügy van! balfelöl.) Ezen kijelentésre épen a legközelebb lefolyt tárgyalás után legkevésbé volt jogosítva a t. képviselő ur. Méltóztassanak csak visszagondolni a Rába-szabályozásról legközelebb letárgyalt törvényjavaslatra. Ennél is, ha jól emlékszem, három indítvány tétetett az ellenzék részéről és mind a három, mert méltányosak voltak, a többség által elfogadtatott. Ha tehát ezen eljárást követve, a kérdések tárgyalása alkalmával objective és az ügy érdekében szólnak a képviselő urak a tárgyhoz és méltányos indítványt tesznek, a ház ezen oldala által soha vissza nem utasíttatnak. Azt kérdi a képviselő ur, hogy az administratio egyszerűsítésére mi történt eddig ? Igen sok történt. De ha e mellett az administratio egyes ágazatainak költségei évenkint szaporodnak, ez természetes következménye az általános forgalom növekedésének. A hol az általános forgalom növekszik, a kezelő szervezet költségének szaporodnia kell; a forgalom növekedését pedig talán csak nem lehet káros befolyásúnak mondani, sőt ellenkezőleg azt örvendetes jelenségnek tartom. Azt mondja a képviselő ur, hogyan lehet az, hogy a kataster létesítése eddig évenkint 2 millió forintba került és annak fentartására ezen költség 20°/»-a szándékoltatik évenkint igénybe vétetni? Ezen számítást legalább is felületesnek kell- jeleznem; mert a képviselő ur bizonyára maga is jól tudja, hogy a költségek közt, melyek a javaslat szerint igényeltetnek, számos oly tétel is van, melyekre nem tisztán a kataster fenntartása czéljából van szükség, hanem egyéb olyan kiadásokra is fordíttatnak, melyekről minden körülmények közt gondoskodni kell. így méltóztatnak tudni, hogy a katasteri részletes felmérés folyamatban van. Ezen munka számos évre beosztva folytattatik az ország azon részeiben, a hol a katasteri felmérések még nem eszközöltettek. Hogy ezen katasteri felméréseket és a helyszíneléseket keresztül kell vinni, azt a képviselő ur sera fogja tagadni. Ezen munka nem fog máskép létesit'• tetni, mint eddig és arra egy krajczárral sem fog több fordíttatni, mint eddig; és azon területen, mely a mérnökök által az egyik évben felméretik, a következő esztendőben megtörténik a helyszínelés. Ezen költséget elhagyni bizonyára a képviselő ur sem akarja és ezt szervezni nem is lehet máskép, minthogy a mérnökök bizonyos repülő osztálya évről évre más vidéken teljesíti a munkálatokat és igy ezen helyszínelő bizottságnak is évről évre más helyre kell menni, a hol a mérnökök már bevégezték teendőiket. Ezen intézkedésre költséget nem adni vagy azt beilleszteni akarni a rendes költségek közé tisztán lehetetlen, de nem is felel meg az eddigi eredményeknek; mert ezen költség mais fennáll. Továbbá az erdélyi részekben tömeges birtokrendezések eszközöltetnek. Ezeket egyszerűen megállítsuk? Ennek továbbfejlesztése szükséges ; és nem értem, hogy épen azon oldalról, a, hol a hitel- és birtokviszonyok rendezését annyira sürgetik, miért tagadják meg ezen költségeket. Igy van az ártér-valósításokkal is. A törvényhozás és pedig felfogásom szerint, helyesen, oly intézkedéseket tett, melyek az ártéri birtokosok terhének könnyítésére hivatvák adó tekintetében is. Ezen munkálatoknak végre kell hajtatniok és méltóztatnak tudni, hogy ezeknek nem lehet adóhivatali kerületek szerint történniök, hanem rendszeresen, egy egész vidéken egyformán, ugy a Tiszánál, mint a Dunánál és Rábánál, nehogy
