Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-114

114. országos ülés kifelé nem gravitálnak, hanem igenis, a mit a ministerelnök ur méltóztatott mondani, kívánják azt, hogy a körülményekhez képest a törvény keretén belül fejlődhessenek, nemzetiségüket fentarthassák és biztosíthassák létüket. Ez az egész és mikor ez meglesz, semmi neheztelni valójuk. Azt hiszem, hogy e súrlódásokat és ezt megmondtam interpellátióm indokolásában is, a sajtónak és az agitatióknak lehet tulajdonítani. Ha a visszaélések meg lesznek szüntetve, ha a sajtó kölcsönös agitatiójának szellemétől tudni fogjuk magunkat emancipálni: tiszta meggyőződésem, hogy a közeledés meglesz. Visi Imre: A „Tribuna"! Trutia Péter: A „Tribuna" és a „Nemzet", egyik tizenkilencz, a másik egy hijján húsz. {Derültség.) Azt hiszem, hogy jó lesz, ha mi emancipáljuk magunkat a „Tribuna", önök a „Nemzet" befolyása alól és akkor biztosan eléljük a czélt. Az ügy érdemére vonatkozólag, mint már mondottam, azt hiszem, hogy viszonválaszt nem adhatok a ministerelnök urnak, a mennyiben az ő válasza csupán hivatalos jelentéseken alapul. Ha a ministerelnök ur vizsgálatot fog rendelni és kell, hogy rendeljen: meg fog győződni, hogy a tényállás is egészen más volt, a mint válaszában mondotta. A választ tudomásul nem veszem. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem hogy a ház a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszi. Következik a ministerelnök ur válasza Babes Vincze "képviselő ur interpellatiójära. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Babes Vincze'képviselő ur interpellatiójának csak egyik része vonatkozván reám, csakis erre s igen röviden fogok felelni. A t. képviselő ur incidensül vévén Orbán képviselő urnak február 4-ikén tett interpellatiójának tartalmát, kérdéseket intéz az igazságügyminister úrhoz és azután a következő kérdést intézi hozzám (olvassa)'': „Az igen t. ministerelnök urat pedig, ugy is mint belügyminister, szintén kérve felszólítom: méltóztassék a t. képviselőház előtt nyilatkozni az iránt, hogy vájjon tiz évi kormányzata alatt, mely időben az ország teljes hatalmával rendelkezett s tudvalevőleg leginkább a nemzetiségek mozgalmait éber figyelemmel kisérte : fedezett e fel, hol, mikor és miféle nemzetiségi titkos összeesküvéseket a magyar állam ellen? És ha igen : mi módon és mi sikerrel intézkedett azok megfenyittetése iránt ? Ha pedig olyanok constatálhatók nem voltak: vájjon mi czélja és oka annak, hogy mégis ilyenek szüntelenül koholtainak és denunciáltatnak, a magyar hírlapok és a magyar politikusok által, még e t. képviselőházban is? KÉPTH. KAPLÓ. 1884—87. VI. KÖT1T. április 29. 1885. {53 Hát, t, ház, azt, hogy helyes-e különösen itt a házban történtekre a koholás és denunciális szót használni, a t. ,ház méltóztassék megbírálni. Kinyilatkoztatom azonban, hogy azt, hogy bizonyos mozgalomnak — melyről mindjárt fogok egy pár szót szólani — sokszor túlságos súly tulajdoníttatik, a magam részéről sajnálom: mert valóban hála istennek, azon túlságos figyelembevételre, a melylyel megtiszteltetnek — nem denunciáltatnak — nem érdemesek. (Ugy van! jóbbfelől) De ettől eltekintve, én, mióta minister vagyok, természetesen — és ebben igaza van a képviselő urnak — a nemzetiségek működését is figyelemmel kisértem, a legnagyobb jóakarattal ott, a hol a törvények korlátain belül saját javukra törekedtek, — de elismerem, a legnagyobb éberséggel kisértem azon irányzatokat is, a melyek a törvények korlátain túlcsapni akartak. Össze esküvést, igaz, egyet fedeztem fel csak. De az is oly eset volt, a midőn régen láttam már & munkát, de nem szóltam senkinek semmit; követtem azon kertésznek példáját, a ki, ha meglátja a vakandok munkáját, nem csap lármát, hanem meglesi, mig a feje kibúvik és akkor levágja. (Élénk tetszés és derültség jobbfelöl.) Ezt követtem akkor, ezt szándékozom jövőre is követni. Összeesküvést tehát ennél mást nem láttam; mert ha láttam volna, elbántam volna azzal ugy mint eddig. De azt nem lehet tagadni, hogy az a bizonyos vakandok-munka sokszor és sok helyen működik. Hol, mikor és mennyiben, arról nem szólok. De biztosíthatom a képviselő urat, hogy figyelemmel kisérem, tudóin is, kik csinálják legnagyobb részben, de megvárom, mig levegőre ütik fejüket, akkor majd leszámolok velük. Ez a válaszom. (Általános élénk tetszés és helyeslés ) Babes Vincze: T. ház! A t. ministerelnök ur válaszában, hajói értetem egyet nyíltan, Őszintén bevallott, azt, hogy összeesküvést nem talált, egyet kivéve és az az egy összeesküvés egy főből állott. Tisza Kálmán ministerelnök: Azt nem mondottam! Babes Vincze: Tudjuk a személyt, tudjuk, micsoda > eset volt az. A törvényszék ítélete alatt állott. Én azt tisztelem. Bár csak mások is ezen házban és ezen kivül épen ugy tennének ; bár csak ne kritisálná itt az esküdtszékek és esküdt bíróságok ítéletét. Meghajlok azon törvényszékek ítéletei előtt: de mégis egyre figyelmeztetem a ministerelnök urat, hogy ily politikai kérdésekben a legvégsőbb ítéletet a jövő szokta kimondani. (Egy hang a szélsőbalról: Fenyeget!) Fenyegetés nem volt. Gondolom, sokan vannak e hazában is olyanok, a kik el voltak ítélve politikájuk miatt és ma dicsőíttetnek az ígész ország által. Vadnay Károly: Hazafiságuk miatí! / 20