Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-114

J38 114- omágos ülés április 29. ISSi. bizottság a tényállást és az abból vont következtetést körülirta, azt hiszem, nem szükséges ennek commentálására időt és szót vesztegetni és azért egyszerűen kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Nem tehetem, hogy ez alkalommal csudálkozásomat ne fejezzem ki a felett, hogy a mentelmi bizottság a „Függetlenség" czímfí lapbon megjelent sértegetésekre nézve, melyek egymáshoz tökéletesen hasonlítanak, ellentétes nézeteket nyilvánít. A most felolvasott jelentésben ugyanis azt javasolja, hogy Verhovay Gyula képviselő nr mentelmi joga bizonyos sértegetésekért felfüggesztessék, daczára annak, hogy egy képviselő irányában elkövetett más sértegetésekért a mentelmi jogot nem javasolja felfüggeszteni. Köztudomású dolog t. ház, hogy Verhovay képviselő ur a „Függetlenség" czímü lapjában egy képviselőről akként nyilatkozott, hogy az ép oly politikai hitehagyott, mint Tisza Kálmán, (Derültség jobbfelöl) ép oly kálvinista-jezsuita, mint Tisza Kálmán ministerelnök ur. Elnök: Kérem a képviselő urat, mikor magára nézve is sértőnek találja e kifejezéseket, ne méltóztassék ezeket itt másra nézve használni. Azt hiszem, ez a méltányosság első postulatuma. (Helyeslés jobbfélöl.) Csanády Sándor: Én csak idézek. Az illető azért folyamodott a mentelmi jog felfüggesztéseért, hogy neki alkalom nyujtassék annak bebizonyítására, hogy valódiságé az, a mit állít, vagy pedig rágalom. Miután a mentelmi bizottság hasonló körülmények közt megtagadta Verhovay ur kiadatását, én nem látok okot arra, hogy a mentelmi jog ez alkalommal felfüggesztessék, ugyanazért Verhovay Gyula ur mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem járulok szavazatommal ez esetben sem. (Helyeslés szélső balfel öl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan és az előadó ur sem kivan szólni, kérdem a t. házat, méltóztatík-e Verhovay Gyula képviselő urnak ez ügyre vonatkozó mentelmi jogát a mentelmi bizottság jelentése alapján felfüggeszteni, igen vagy nem ? A kik Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni kivánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége Verhovay Gyula képviselő urnak mentelmi jogát ez ügyre vonatkozólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottságnak 129. sz. jelentése ugyancsak Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Ez egyike azon eseteknek, a melyben a bizottság magának a cselekménynek böntethetőségű kérdé- j sebe bocsátkozott bele. A mentelmi bizottság jelentésében benfoglaltatnak ama kitételek, a melyek Csanády Sándor képviselő úrra vonatkozólag a „Függetlenség" 1884. évi november 12-én megjelent Bl?. számában előfordultak. E kitételeket a bizottság nem tartotta olyanoknak, a melyek a büntető törvénykönyv súlya alá esnek, épen azért ajánlja a bizottság a t. háznak, hogy Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottságnak azon jelentését, mely szerint ezen ügyre vonatkozólag Verhovay Gyula képviselő urnak mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nem? (E'fogadjuk.) Azt hiszem, ki jelenthetem, hogy a ház elfogadja és igy ez esetben Verhovay Gyula képviselő urnak mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a 12. sorjegyzékben foglalt kérvények folytatólagos tárgyalása, még pedig a 2. folyó számú kérvény. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Dr. Kunharth József kérvénye, melyben az 1868 :XL. törvényczikk 17. § ának az egyetlen vőre vonatkozó rendelkezését törvényhatóságilag magyaráztatni; — vagy a honvédelmi ministert e tárgyban kibocsátott rendeletének visszavonására utasíttatni kéri. Münnich Aurél előadó: T. ház! Azokhoz, a miket ezen kérvényre vonatkozólag a múlt szombati ülésben elmondani szerencsés valék, még csak azt akarom hozzátenni, hogy a panaszolt rendelet még 1870-ben bocsáttatott ki és azóta 14 éven át állván fenn, ez által sok visszaélés megszüntettetett. A kérvényi bizottság tehát, tekintetbe vévén ezen körülményeket, kivételes intézkedések szükségét nem látta és elfogadás végett azt ajánlja, hogy ezen kérvény a honvédelmi minister urnak adassék ki. Irányi Dániel: T. ház ! Ezen kérvényben folyamodó panaszt tesz a honvédelmi ministernek — mint t. előadó ur mondja — még 1870-ben kiadott egy rendelete ellen, mely szerinte a veder őröl szóló törvénynyel ellenkezik. A kérvényi bizottság a helyett, hogy érdemileg megvizsgálta volna a kérdést és nevezetesen arra mondott volna véleményt vájjon a rendelet megegyezik-e a törvénynyel, vagy pedig ellentétben áll azzal, azt egyszerűen a ministerhez kívánja utasíttatni, tehát ugyanazon hatósághoz, melytől a rendelet eredt s pusztán, mint az imént az előadó ur mondotta, arra alapítva véleményét, hogy a rendelet 14 év óta áll fenn és hogy az ellen — gondolom csak az ő saját tudomása szerint — még semmi ellenvetés, semmi panasz nem merült fel. Én a kérvényi bizottság ezen eljárását nem tartom helyesnek. A kérvényi bizottságnak minden esetre meg kellett volna vizsgálni, vájjon a pana-