Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113 orwlgos Ulé4 történelméből iilustrálta példával, hogy kimutatható vagy legalább feltehető, hogy a régi ártérfejlesz­tésen alapuló érdekeltségnek absolute semmi haszna nincs és nem is lesz a tisztán árvédelmi mun­kálatokból. Megengedem, hogy ez kétséges; de ha egyik része van az érdekeltségnek és hogy van, annak lehetőségét a minister ur sem tagadhatja — akkor mért ne eszközöltessék ez a revisionális műtét is, mely az illető érdekeltség azon állítólagos részét, mely tévedésből került az érdekeltek közé, ki­hagyná. Ezt pedig másképen nem lehet eszközölni, mint az ártérfejlesztés revisiója által; mert ha az osztályozás, a hozzájárulási kulcs igy revideál ­tatik, akkor már feltételeztetik, hogy mindenki, ki az érdekeltek között van, a jelenlegi ártérfej lesz­íés alapján vétetett fel. Pedig ez nem áll, legalább nagyon pkiusibilis, hogy van az érdekeltségnek számos tagja, ki egyáltalában nincs érdekelve. Tehát én nem látom be, hogy ha plausibilis, miért tagadjuk meg az ártérfejlesztést, illetőleg az igaz­ságszolgáltatás azon módját, melyet az osztályozás és az aránykulcs revisiója tekintetében megadunk. Mindkettőre ugyanazon ratió van. (Ugy van! balfelöl,) Különösen pártolom ezt az egy intézkedést és nagyon ajánlom a t. többség figyelmébe. Mert méltóztassanak elhinni, hogy ez annyira az igaz­ságon alapul, hogy e nélkül azon vidéken a kedé­lyeket megnyugtatni nem lehet. Hiszen ha az ártér­fejlesztés revisiója azt igazolja, hogy igaz a t. minister urnak azon állítása, mely szerint mind­nyájan érdekelve vannak, jól van, részt fognak venni mindnyájan a 6.800,000 forintos tervnek terheiben; de ha a revisió azt igazolná, hogy nem, hogy nekünk van igazunk, a kik azon gyanúnak adtunk kifejezést, hogy vannak egyáltalában nem érdekelt tagok, akkor miért terhet róni olyanokra, a kikre semmi haszon sem háramlik? A mily igazságosnak tartom Horánszky t. kép­viselőtársam indítványának ezen első részét, ép oly igazságosnak tartom második részét, mely szerint a kiigazítási eljárás helyeslése garamiak­kal védessék meg. Nem akarom ismételni azokat, a mik tegnap elmondattak. Hiszen ma már egy lépéssel hátrább mentünk tegnapi álláspontunkból. Tegnap azt kívántuk, hogy magába a törvénybe vétessék fel az eljárás módjának meghatározása. Ma már a t. minister úrra akarjuk bízni; de csak azt kívánjuk, hogy a munkálatok megkezdésekor általános principiális határozatot hozzon, egy partiális rendeletben körvonalozza a biztosítéko­kat, melyeket a revisionális munka komoly volta tekintetében az érdekelteknek nyújtani akarunk. No már t. ház, én azt hiszem, hogy a minister hatalmi körének megóvása iránt előzékenyebbnek lenni, mint mi, valóban nem lehet. Mi csak azt kívánjuk, hogy legalább meglegyen az agarantia, i április 28 18Sí. \ \ 7 hogy egy principiális, mindenkor és minden esecre" al kalmazható cinosura legyen, mely szerint anyil vánuló hibák a képviselőház elé kerülhessenek, az érdekeltek óhajtásaikat kifejezhessék, hozzászól­hassanak s a netán előfordulható hibák — hiszen emberek vagyunk — kiigazíttathassanak, még mi­előtt egyesek érdekei megtámadtatnak. Nagyon kérem a t. házat, méltóztassék Horánszky Nándor képviselő ur módosítását és az ártérfejíesztésre vonatkozó módosítványt elfogadni. (Helyeslés lal­fdol.) Tóth Antal: T. ház! Ha van még valami számunkra, a mi megnyugvásunkra szolgálhat, nem lehet egyéb, mint az ártérfejlesztés. Annyival is inkább, mivel a társulat azon hibát követte el, hogy az ártér fejlesztését kiadta egy társulatnak, mely társulat szabad ártérfejlesztést engedett a mérnököknek, még azon clausulát is hozzátévén, hogyha a mérnökök nem tudnak valamely vidéken árteret fejleszteni, attól a földterülettől nem kap­nak fizetést. Már pedig hol van most a mai világ­ban mérnök, a ki huszonhárom község határát fel­mérje a nélkül, hogy ártért ne fejleszszen, ha kü­lönben fizetést nem kap. így jártak el ennek értelmében és a vizpontokat szándékosan magasra vették, hogy bennünket is belevonjanak, hogy fizetést kaphassanak. Bizonysága az, hogy vidé­künkön nemcsak most, de évtizedek előtt, mikor a malomgátakat nem rontották le, akkor a szabá­lyozás előtt sem, de a mai napig sem láttak vizet. így tehát nem áll az a vád, melyet Groda Béla t. képviselőtársam mondott, tudniillik, hogy ne­künk lett volna érdekünkben a malomgátak le­rontása. Nem tudom magamat és érdektársaimat meg­nyugtatni a minister ur azon kifejezése által, melyet a közlekedési bizottságban mondott, tudniillik, hogy könnyen fizethetik az érdekeltek a 15—25 krajczárt, vagy esetleg 1 frt 20 krajczárt, mert ha valaki 3 frtot fizet a szabályozás után és hat forint hasznot nyer utána,* könnyen fizetheti abból a 3 forintot, De méltóztassék megmondani, mikor érjük el azon szerencsét, mikor nekünk árvizünk sem most, sem azelőtt nem volt, a szerencsétlen Eába-vidékieket most is sújtja az árviz? Mú; a szabályozás által belvizeink levezetve nincsenek, a mi helyzetünk nem fog változni. Azért kérem a t. házat, méltóztassékHoránszky Nándor t. barátom indítványát elfogadni. Elnök i T. ház! Senki sem lévén szólásra feljegyezve, ha senki sem kivan szólani, a vitát, bezárom. Szó illeti az előadó urat. Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Röviden bátor vagyok indokolni, mért nem járulhatok Horánszky t. képviselőtársam módosítványához. A mi arra vonatkozik, hogy az ártérfejlesztés I igazíttassék ki; ezen már túl vagyunk. Az által-t?

Next

/
Oldalképek
Tartalom