Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-108

108 országos ülés április 22. IS ü azt kérdem, vájjon olyan nagyon democraticus felfogás-e a külsőségeken megakadni, vájjon a demoeratia lényege-e az, mely a külsőségekhez tapad s nem-e épen democraticus felfogás-e az, mely sokkal inkább hajlandó magát a külsőségeken túltenni, hogyha a belső tulajdonok olyanok, melyek lényegének és törekvéseinek megfelelnek. Madarász József: Excellentiás democraták! Láng Lajos előadó: A másik kérdés, a melyre nézve ez alkalommal a főrendiház újjáalakulását illetőleg megfelelni kívánok, az, vájjon azon befolyás, melyet ezen ház nem a társadalmi életre, hanem a politikai viszonyokra gyakorolni fog, hogy azon változtatások, melyekennek következtében a két ház súlyának természetes megosztása tekintetében előáílanak, olyanok-e, melyek részünkről kedvezőtleneknek, vagy veszélyeseknek tartatnak? És ebben a tekintetben már nem állapodhatunk meg egyedül annál, hogy csupán a benmaradó elemeket tekintsük, hanem tekintetbe kell vennünk azon új elemeket, melyek a kinevezés útján ezen új főrendiházban helyet fognak foglalni. Ezen új elemekre vonatkozólag mi kétségtelenül azt óhajtottuk, hogy nagyobb mérvben jelenjenek meg ezen főrendiházban s azt hittük, hogy a kinevezett elemeknek ezen nagyobb mérve inkább fogja a főrendiházat magát a modern democraticus áramlattal összeköttetésbe hozni s egyszersmind kevesebb esélyt nyújtani arra nézve, hogy ezen főrendiház a képviselőházzal ellentétbe jöjjön. De bocsánatot kérek, épen az igent, ellenzék legkiválóbb szónokai utaltak arra, hogy a kinevezéseknek azon nagy száma, melyet mi javasolunk, nem lesz e ezélra alkalmas. És épen az ő részükről utaltatott arra, hogy minél nagyobb akinevezettek száma, annál inkább lesz megnehezítve, hogy azon az utón oly elemek jöjjenek be az új főrendiházba, melyek ezen feladatnak meg fognak felelni; sőt egyenesen az az elv állíttatott fel egész mereven, hogy minél kisebb azon elemek száma, melyek kinevezés útján fognak bejönni, annál nagyobb lesz a politikai súly, melyet ott gyakorolni fognak. Azon aggodalmat tehát, hogy ezen elemek nem fognak súlylyal birhatni, épen azok részéről csudálom leginkább, kik azt ma a módosított javaslattal szemben támasztják. (Helyeslés jobbfelöl.) De különben is azon t. képviselőtársaim, kik a választási elvet egy vagy más alakban érvényesíteni akarták a főrendiházban, elismerték mindnyájan azt, hogy egyszersmind az által, hogy ezen választási elvnek nem adunk érvényesülést, nemcsak azt nem fogjuk elérni, hogy a főrendiház közelebbi összeköttetésbe jön a nemzet érzelmeivel, törekvéseivel, hanem hogy egyszersmind ezen főrendiház egészben véve távolabb fog maradni 'a nemzet rokonszenvétől és törekvéseitől és politikai súlya jövőben kevesebb lesz, mint volt eddig. Midőn ezen esetben az ellenvetésekalapjára helyezkedem, azt hiszem, hogy épen az ellenvetések szempontjából lehet legkevésbé azon aggodalmakat támasztani, hogy ezen főrendiház ugy a mint most fog alakulni, bírhatna azon politikai súlylyal, melynek következtében tartósan ellentétbe jöhetne a nemzet egyetemének akaratával. És én, t. ház, a ki elejétől fogva nem voltam barátja a választás elvének, azt hiszem, hogy e tekintetben hivatkozhatom arra is, hogy mi a választási elvre nézve igen is elismerjük azt, hogy az által, h.v a választási elv meghonosittatnék a főrendiházban, akkor az közelebbi összeköttetésbe jöhetne a nemzet érzelmeivel, de egyszersmind közelebbi érintkezésbe jönne a napi politika hullámzásaival. S épen ez volt az, a mit mi elkerülni akartunk; elkerülni akartunk annyival inkább, mert azon aggodalom alapján állottunk, hogy ezen esetben egyszersmind azon főrendiháznak ereje erősbödnék e tekintetben, hogy tényleg ellentétbe is tudja magát helyezni a nemzet akaratával és pedig sokkal erősebb mérvben, mint olyan főrendiház teheti, mely alapjában véve aristocraticus jelleggel bir. És ha arra méltóztatnak hivatkozni, hogy épen azon elemek maradnának ki a főrendiházból, melyek legközelebb állanak a nemzet szivéhez, másrészről arra is bátorkodom figyelmeztetni, hogy midőn ezen elemek a főrendiházból kimaradnak, akkor ezen változás következtében egyszersmind eleje lesz véve azon aggodalomnak, melyet a t. képviselő urak 'ezen új főrendiházi tagokra felhoznak, hogy tudniillik túlságos erővel fognának birni. De én különösen egy nagy előnyt látok ezen átalakulásban. Én nem kívánom vitatni azt, vájjon tényleg aristocraticusabb lesz-e vagy sem az áj főrendiház, de feltéve, hogy a képviselő uraknak ebben a részben igazságuk van, azt hiszem, hogy azt is kénytelenek lesznek megengedni, hogy minden esetre nyíltabban kell, hogy azon ház aristocraticusabb legyen, mint volt az eddigi és hogy fenn nem állhat tovább azon viszony, a mely volt eddig és megvan mais, hogy tudniillik meginduljon bizonyos oldalról egy mozgalom az ő hozzájárulásukkal és mikor az megindult, félreálljanak azok, a kik a mozgalmat megindították és a felelősséget magukról elhárítva, áthárítsák azon nagy tömegre, melyben a felelősségépen a nagy számnál fogva nagyon természetesen teljesen elenyészik. Abban az esetben, ha azon ház csakugyan megvalósítaná azon aggodalmakat, melyeket a t. képviselő urak ez irányban támasztottak, akkor kétségtelenül nyíltan kellene, hogy aristocraticus legyen és akkor r tudnók, hogy mily elemekkel állunk szemben. És akkor elenyészik annak lehetősége, hogy egyrészről legyenek e házban pártok, melyek a szabad el vűségnek zászlaját lobogtatják és mégis keressék azon elemeknek szövetségét, a