Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-112
112. országos ülés április 27. 1SS5. 101 Hiánynak és a t. előadó urnak, tudniillik annak állítása, hogy az egész szabályozás, az, melynek költségei 12.000,000-ra vannak előirányozva, oly egységes mű, a melynek egyes részeit egymástól elválasztani és azokra nézve külön érdekeltségi csoportokat létesíteni nem lehet. Bocsánatot kérek t. ház, ezt az álláspontot a jelen törvényjavaslat beadása mellett nem vagyok képes megérteni. Hiszen ezen törvényjavaslatnak benyújtása nem más, mint azon állításnak roegczáfolása, meghazudtolása, hogy az egész Rábaszabályozási terv egy egységes és elválaszthatatlan művet képez. Mert mit tesz a törvényjavaslat. Ezen állítólag egységes mű egy részét a törvény kényszer utján rendeli el létesíttetni, a másik részéről pedig azt mondja, ám lássa az érdekeltség akarja-e, vagy nem megcsinálni. Hát t. képviselőház : vagy, vagy. Vagy igazán egységes mű az egész Rábaszabályozás és az a mi azzal összefügg a 12 milliós terv szerint: s akkor méltóztattak volna az állami- és törvényi kényszert és kötelezettséget az egész 12 milliós műre kiterjeszteni; tagy ha kimondták, hogy nem szükséges a kényszert az egész 12 milliós tervre kiterjeszteni; ekkor elismerték, hogy ezen tervezetnek 6.600,000 frtos része önmagában megállható, önálló és bizonyos tekintetben befejezett mű, mely bizonyos érdekeket kielégít, a legégetőbb szükségnek megfelel ha ezután semmi sem következik is, szóval önmagában egységes és befejezett valami, ha nem is tökéletes. De akkor arról többé beszélni sem lehet, hogy a 12 milliós terv minden része a dolog természete szerint és szükségképen egy egységes egészet képez. Ha egységes művet képez a 12 milliós terv, akkor méltóztattak volna meghallgatni az egész 12 milliós tervnek érdekeltségét képező közgyűlések többségét és a szerint cselekedni. De épen az a körülmény, hogy önök a többség határozatában nem tudtak meg nyugodni, hanem ezzel szemben a társulatnak kisebbségét a törvény oltalmába venni szükségesnek látták: bizonyítja azt, hogy itt voltaképen nem egy és ugyanazon érdekeltségnek többsége és kisebbsége áll egymással szemben, hanem két egészen különböző érdekeltség, a melyek mindegyike más műnél, vagy ha ugy tetszik, az egészben véve theoretice egységesnek contemplált mű más más részénél van érdekelve. Azt a fictiót tehát, hogy a 12 milliós terv elválaszthatatlan egységes művet képez, ezen tőrvényjavaslat benyújtása után ne méltóztassanak fentartani; mert ezen illogicus fictió fentartásából következik CÍJÍÍ } el miben mi és a mi ennél nagyobb baj, az érdekelt vidék nagyobb része a méltányosság és igazság sérelmét látjuk. Valóban t. ház, sajátságos játék űzetik itt a fogalmakkal. Ha a műveletek elrendeléséről van szó, akkor uem egységes ezen mű, akkor annak egyes részeit külön lehet létesíteni; ha pedig a terheknek lerovásáról van szó, ha a törvény által nyújtott kedvezmények megadása vagy megtagadásáról van szó, akkor elválaszthatatlannak tartják — nem a művet, hanem az érdekeltséget. A mű elválasztható két részre, a melyeknek mindegyike a maga érdeme szerint befejezett egész; de az érdekeltség nem. Ha ez nem világos sérelme a logikának, a melyből következnek azután azon ineonvenientiák és azon bajok, a melyek ecsetelésével a ház két napot töltött, a mi tekintve a tárgy fontosságát valóban nem nagy idő; ha mondom ez nem világos megtagadása a logikának, nem tudom, hogy mi nevezhető annak. Én újból kérem önöket uraim, hogy méltóztassanak meggondolni, mily súlyos felelősséggel járó lépéseket tesz a törvényhozás, midőn az érdekeltség többségének ellenére nagy költségekkel járó műveknek az illető érdekeltség terhére leendő kiépítését elhatározza. Ha már nagy okoknál fogva erre magát a képviselőház rászánta, akkor járuljon hozzá legalább mindahhoz, a mi a tulajdonnak jogosulatlan sérelmek eÜeni biztosítására és egy nagy vidék kedélyeinek megnyugtatására szükséges ; mert mindazon követelmények, a melyek határozati javaslatunk °an felállíttattak, oly természetűek, hogy azok teljesítése magának a szabályozási tervnek íét r ejö>etelét egyetlen perczczel sem késlelteti. A helyzetben csak az változik, hogy mig ma az érdekeltek nagy része abban a hitben él és nem jogosulatlanul, hogyj ogain és érdekem erőszak követetik el: ha e módoít ásókhoz hozzájárulni méltóztatnak, azt a czélt, melyet elérni akarnak, elfogják érni és azt is, hogy az érdekeltség mostan duzzogva félre álló része is meg lesz nyugodva és a mű keresztülvitelét jobb indulattal fogja látni. És most még csak egyet. A részletekhez tartozik ugyan, de hogy ne legyek kénytelen újra felszólalni, felhozom most. (Halljuk/) A törvényjavaslat ugyanis, midőn a pénzügyministert felhatalmazza arra, hogy az érdekeltek terhére kölcsönt kössön, azt is tartalmazza, hogy az az illetők tulajdonára bekebeleztethessék. Nagyon kérem a t. házat, akár méltóztatik a mi álláspontunkhoz általánosságban hozzájárulni, akár nem, a törvényjavaslat ez intézkedését ne méltóztassék elfogadni. Midőn vízszabályozási kölcsön létesíttetik az illetők terhére a hatóság által, midőn e kölcsön kamatainak és törlesztési járulékainak beszedésére az a biztosíték nyujtátik a hitelezőknek, hogy az az állami adókkal hasonló eljárással s együttesen hajtatik be: meg van teremtve minden biztosíték és ne menjünk a magántulajdon sérelmében túl a szükséges határokon. (Élénk helyeslés balfelöl.) Kíméljük meg az illető érdekeltek telekkönyveit attól, hogy ily teljesen felesleges bekebelezésekkel is zaklattassanak és esetleg magán-' hitelképességük is szenvedjen. Ezek után ujolag ajánlom azokat a t. háznak elfogadásra, a mik gróf
