Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

112. országos ülés Április 27. 1885. 95 kőzik ezen kijelentése a Rába, Fertő és Hanság | közt elterülő belvizes területekre. Ezen belvizes területekről sem mondható az, hogy a 6.C00,000 forintos terv végrehajtása által ne nyernének, mert a belvizek nagy rés e a Rába és Rápeza kiöntéseiből keletkezett ezeken a földeken, ez tehát a szabályozás által megszűnik. A második, a mivel javul az állapot, az, hogy a belvíz levezető csatornák alsó részei ki lesznek építve és a zsilipek, a melyeken a belviz lemehet, meglesznek. Ezek sem mondhatják tehát, hogy ne vennék hasznát a nagy terv ezen része keresztülvitelének. A belvizes területek azonban a 6.600,000 forintos terv keresztülvitelének tökéletes hasznát nem veszik, mert a belvizektől nem fognak teljesen megszabadulni s ezért van a törvényjavaslatban felvéve, hogy a társulati osztályozást, mely a 12 milliós terv végrehajtásán alapult.a közmunka és közlekedési minister a kifejiendő viszonyokhoz képest ugy módosítsa, hogy mindenki csak a haszon arányában részesüljön a terhekben. Azt tehát, a mit a képviselő ur beszédje végén kivan, hogy az osztályozás felülvizsgálata hivatalból történjék, a törvényjavaslatban benne foglaltatik, mert az osztályozás kijavítása máskép nem történhetik, mint a felülvizsgálat utján. Ezek azok, t. há melyeket a t. képviselő ur felszólalására elmondani szükségesnek tartottam. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) TÚlok Benő: T. ház! Hogy jelen törvényjavaslat tárgyalásánál felszólalni kivántam, az magyarázatát abban leli, hogy a törvényjavaslattal szemben igazoljam, hogy Vasmegye és speciálisan Sárvár és kerületi érdekeltségére vonatkozólag a Rábaszabályozás nem csak hogy semmi üdvös hatással nincsen, de arra határozottan kártékonyán hat. (Halljuk! Halljuk!) Vasmegye Rába-vidék érdekeltségének soha nem volt még csak gondolatában sem Rába folyóját szabályozni. Az idén a kezdeményezés csak is Győr városa és egy pár győrmegyei alsó vidéki birtokosságrészéről vettetett fel és hosszú időn keresztül, csak a mesterkélés színezetével birt, mig idők múlva sikerült egynémely megye birtokosságából pártolókat megnyerni és kisebb tanácskozmányokban felvethették nagyobb károsodásukat, melyet egyenesen a Rába folyó veszélyes kanyarulatainak kívántak betudni, mi az árvíznek gyors lefolyását akadályozza és elhatározni kívánták, hogy a Rába folyónak szabályozása iránt a kellő lépéseket megtegyék. Nagy volt azonban a meglepetésük, midőn minden fát megmozdítva és több megyében az eszmét közigazgatási hatóságok közreműködése mellett sem voltak képesek befejezés alá juttatni. Hogy pedig mennyire nem volt egyöntetű eij árasuk és mily önkényffleg jártak el a szabályozási társulat egyes tagjai, az kitűnik a rábaszabályozási társulat majd minden egyes közgyűlési határozataiból, a mennyiben, egyetlen jegyzőkönyv sem tehet tanúságot arról, hogy a nagy érdekeltség a rábaszabálylyozás tervét és nz ezzel járó teherviselést megszavazta volna, sőt határozottan constatálhatom, hogy ily irányban működő közgyűlés végeredménj't soha fel nem mutathat és ha még is egyes közgyűlési jegyzőkönyvek a rábaszabályozásra vonatkozólag bizonyos eredményt felmutatnak : az nem a nagy érdekeltség akaratát fejezi ki, hanem egyenesen a kényszereljárásról tesz tanúságot, a mennyiben a legtávolabbról jövő szomszédmegyék érdekeltségének türelmét a több napokon való huzavonás által annyira kifárasztották, hogy türelmüket vesztették, és különösen midőn látták, hogy azon vitatkozások csupán magánérdeket szolgálnak, türelmetlenségükben inkább eltávoztak, be se várva a véghatározatot. De kijelentették, hogy a távollétükben hozott határozatott respectálni nem fogják, azt a közérdek kifolyásaként nem tekintik. Ily helyzetben működött a ma már megalakultnak tekinthető rábaszabályozási társulat. Midőn látta, hogy önerejéből kitűzött czéljához ez utón sem érhet el, a kormány hatalmát igyekezett megnyerni, a minek végeredménye az lett, hogy a Rábaszabályozás vezetésére újból kormánybiztos neveztetett ki. Itt kezdődik azután a tulajdonképeni önkényíí eljárás a kormánybiztos vezetése mellett, a ki már korántsem a nagy érdekeltség igényét és akaratát tűzte ki czélul, hanem egyenesen arra törekedett, hogy a bár minden tekintetben hiányos és felületesen összeállított adatok mellett a Rábaszabályozásra vonatkozó iratokat a ministeriumhoz felterjeszthesse. Ezt pedig elérte azon törvénytelen eljárással, hogy a műszaki tervezetet kitétette Győrrnegye törvényhatóságához 30 napi záros határidőhöz kötve, azon kijelentéssel, hogy az elleni esetleges felszólamlásaikat megtehessék. Ily eljárásokon ment keresztül a Rába-szabályozás ügye, mig végre befejezést nyerve, jelenleg ezen törvényjavaslat előttünk fekszik. Hogy mit fog vele a t. ház. csinálni, mikép fog még megoldást nyerni ezen törvényjavaslat, az még előre nem látható. Igyekezni fogok azonban azon különböző érdekeket megismertetni, melyek e közös müveleteknél oly szétagozók és melyek az egyöntetű eljárást leheti enné teszik. (Halljuk! Halljuk!) És itt megfogja engedni a t. ház, hogy első sorban, Vasmegye és különösen Sárvár és vidéke érdekeltségének viszonyát tüntessem ki. Jól tudtam t. ház, hogy jelen törvényjavaslat komoly elbirálás tárgyát képezi a különböző vidékek és megyék helyzete szempontjából. De egyben tisztában vagyok és voltam mindig: hogy a nagy érdekeltség kezdettől fogva ellentmondott a műveletnek, sőt még voltak némely olyanok is, kik a maguk egyéni hasznával járó érdeküket elejj tették a közjó érdekében, mint ezt tette Albrecht