Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-86
64 88. orwág*s fléí márMsins 3, ISSi. szemben kellő biztosíték czéljából mulbatlanul szükségesnek találom egy új szakaszban intézkedni arról, hogy a felsőház csak akkor és ott tartson ülést, a mikor és a hol a képviselőház ülésez. Nem szándékozom ezt bővebben indokolni, annál kevésbé a mindenkori kormány, vagy felsőház irányában, vagy ellenében bizalmi és bizalmatlansági nyilatkozatról beszélni, csak annyit látok szükségesnek megjegyezni, hogy a miről ez irányban valódi szabadelvű államok alkotmányukban szükségesnek találtak gondoskodni, mint például Amerika, Belgium stb., ugy nálunk ily intézkedésnek szüksége annál inkább érezhető és felfogható, mivel a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat keretében részint a kinevezés útján megerősített felsőházról, részint pedig annak jogkörébe bevont kezdeményezési jogról is szó van és igy a netaláni túlkapás ellenében némi óvszerekről gondoskodni kötelességünk egyfelől, mig másfelől nem tagadhatni azt, hogy lehetnek esetek, midőn egyik vagy másik irányban oly áramlatok találhatnak túlsúlyra vergődni, a melyek épen ezen okból bizonyos óvszert igényelnek. Jól tudjuk azt t. ház, hogy hajdan az országgyűlések Pozsonyban tartattak, később a 48-adiki törvényhozás egy törvényczikk által elhatározta, hogy az országgyűlés évenkint Pesten tartassék. Tudjuk azt is, hogy a 1848—49-ediki dicső emlékű szabadságharcz korában megtörtént az, hogy az országgyűlés határozatából az országgyűlés kénytelen volt Debreczenbe leszállani, a mit az akkori rendkívüli idők kétségtelenül indokoltak ; azonban rendes körülmények közt ily változtatás akár a törvény ellenére, akár országgyűlési határozat nélkül indokoltnak teljességgel nem tekinthető, annál kevésbé lenne teli át megengedhető az, hogy a felsőház akkor, midőn törvény által, vagy országgyűlési határozattal el van döntve az, hogy hol, minő székhelyen ülésezzék, ezzel szemben önkénytíleg, nem mondom egy mindenkori kormánynak a beleegyezésével ülést tarthasson akár Budán, akár Pozsonyban vagy egyebütt a képviselőház tudta nélkül. T. ház! Miután a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, ha nem is gyökeres reformokról gondoskodni szükségesnek látta, azt hiszem, hogy azon intézkedést, melyet felvétetni kívánok, nem csak feleslegesnek nem, de a jelen szerkezetű törvényjavaslat keretében indokoltnak lehet tekinteni. Épen azért bővebb indokolástól tartózkodva, azt hiszem, hogy valamint tegnap a magyar nyelvre vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadta a ház, bár a t. ministerelnök ur azt jelentette ki, hogy az önként következik és nem látja szükségesnek, de ha mint felesleges intézkedést bevenni jónak látják, elfogadja: remélem, hogy ezen intézkedést is, ha valóban fel akarunk emelkedni a szabadelvű eszmék magaslatára és biztosítékokról gondoskodni kívánunk, múlhatatlanul szükséges lesz a törvényjavaslatba felvennünk. Ezt kívánja a politikai eszéiy, ezt az alkotmány biztosítéka. Ennélfogva a következő módosítványt vagyok bátor benyújtani (olvassa): „a 21. szakasz után a következő új szakasz iktatandó be: „A felsőház a képviselőháznak törvényszabta ülésezése helyén és idején kivül máskor és egyebütt ülést nem tarthat." Ajánlom a t. háznak elfogadásra. Elnök í Fel fog olvastatni a módosítvány. ffoitsy Pál jegyző (olvassa a módosítványt). Láng Lajos előadó: T. ház! Legyen szabad egyszersmind észrevételt tennem a módosítványra, a mennyiben e módosítvány, illetőleg új szakasz beiktatása contempláltatik, az fennálló törvényeink által feleslegessé van téve, mert az 1848. IV. t.-cz. 1 §-a megmondja világosan, hogy az országgyűlés jövőben évenkint és Pesten tartatik. A felsőház pedig, a mint méltóztatik tudni, az országgyűlésnek egyik alkatrésze, arról tehát, hogy a felsőház ülései hol és mikor tartassanak, felesleges intézkedni, mert erről már van gondoskodás. (Helyeslés a jobboldalon.) A magyar nyelvre vonatkozó analógia itt nem talál, mert ott a nyelv kérdéséről csak a képviselőválasztási törvényben volt gondoskodva és igy nem volt egészen fölösleges az, hogy ez a felsőházra vonatkozólag is törvényileg mondassék ki; mig itt nem a felsőházról, hanem az országgyűlésről — melyben a felsőház már hennfoglaltatik — van szó. Én tehát az indítványt, mint olyat, mely felesleges és ha valami eredménye volna, legfeljebb arra vezetne, hogy kérdésessé válhatnék némelyek okoskodása szerint, hogy tán az 1848. törvénynek erre vonatkozó intézkedése az új törvény által hatályon kivül helyeztetik, tehát mint olyat, mely nemcsak felesleges, hanem még esetleg káros is lehetne, nem fogadom el és kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. A 21. §. ellen nem tétetvén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. E szakasz után Lázár Ádám képviselő ur egy új szakaszt hoz javaslatba, mely imént felolvastatott. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni ? (Felkiáltásoh: Nem fogadjuk él!) A többség nem fogadja el. Szathmáry György jegyző (olvassa a III. fejezet czímét s a régi 22. és 23. §-okat, a mely eh észrevétel nélkül fogadtattak el. Olvassa a régi 24. §-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a szakaszt mint 25. új szakaszt elfogadottnakjelentem ki. Megkell jegyeznem, hogy az első sorban a hivatkozás a 22. §. helyett a 23. §-ra fog kiigazittatni.
