Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-84

SS H. orsségos filé* fefcnúr 25. 1S88. összeférhetlenséget meglehetősen szélesen ki kell terje>zteni, bár ezen az úton czélt itt nem igen le­het érni, mert nem mindig az igazgatónak van legnagyobb érdeke, ezt mikor itt az incompatibili­tásról 1874-ben vitatkoztunk, ha emlékezetem nem csal — már mondottam — mert sokszor nem lehet tudni, sőt sokszor a megfordított]át lehet tudni, hogy nem az igazgatónak van a legnagyobb ér­deke, hanem egyik-másik részvényesnek, a kinek tizszer annyi vagyona fekszik a bankban vagy a vállalatban, mint az igazgatónak. (Helyeslés jobb­felől.) És mégis azt mondani, hogy azt, a kinek egy pénzintézettől részvénye van, ki keli zárni, senki­nek se jut eszébe. De itt — mondom — a kép­viselőházban, a hol initiálni kell, meglehetős szé­les összeférhetetlenségnek van helye. Nem tarta­nám azonban indokoltnak ezen kifogásokat tenni a főrendiház irányában ép azért, a mit már először mondtam, mert a kormányok feletti befolyás és a pénzügyi kérdések megvitatása tekintetében mindenek előtt és majdnem kizárólagosan a döntő szerep a képviselőházat illeti meg és nem a felső­házat. Az indítványt tevő t. képviselő nr felhozta még a főispánokat. (Halljuk!) T. ház! Erre nézve az általános vitában nyi­latkoztam, most is nyilatkozom. Vegyük a dolgot ugy, a mint van, abstrahälva, mint a t. képviselő ur is helyesen tette, ugy a mostam kormánytól, mint a mostam főispánoktól, egészen tárgyilago­san. Vájjon, ha egy főispán a felsőházba élet­fogytiglani tagnak ki van nevezve s akkor eszébe jut a kormánynak azt a főispánt egy- vagy más okból, mint ő mondta, egy vagy más napra el­bocsátani. (Tetszés a jobboldalon.) Vájjon mi lesz ennek eredménye? Nem-e az, hogy a kormány na­gyon meg fogja gondolni, mielőtt ezt tenné ; mert ha ezen törvényjavaslatból törvény lesz, a felső­házi jogosultságot többé el nem veheti a főispán­tól, ha a másik irányban megsérti érdekeit, egy biztos ellenzőt, szerez magának a felsőházban. Nem kell tehát ezt más színben tekinteni, hanem ugy, a mint a valóság szerint van. Nem akarok az általános vitában megvitatot­takról szólni, de a képviselő ur egyet felhozott, a mit jól emlékszem, az általános vitában nem hal­lottam és ez azon körülmény, hogy mint monda, a felsőház van hivatva a vád alá helyezett ministerek felett ítélni. T. ház! Ez igaz; és ha azt proponálná valaki, hogy minden incompatibilitási clausula nélkül a felsőház csupán, vagy legnagyobb részben kineve­zettekből álljon, akkor tökéletesen igaza volna a képviselő urnak. De ezt nem mondja a javaslat; mert még, amint a törvényjavaslat szerkesztve van is, legalább kétszer annyi számmal képezik e ház­nak tagjait olyanok, kik a kormánynak semmit sem köszönnek. De különben, ha elvontan tekint­jük a mostani kormánytól és ha a mint a kép­viselőur mondta, előrenézünk 35—40—50 évre,már akkor, bocsánatot kérek, nagyon nehéz lesz azt mondani, hogy azok a kinevezett tagok ily eset­ben nem fogjak függetlenül teljesíteni hirói tiszt ­tüket, vagy arra befolyásukat gyakorolni, mert hisz nem in pleno szoktak ezek ítélni. Mivel ter­mészetes, még ha volt is valami obiigója egy kor­mány iránt, a mi iránt elmondottam nézetemet az általános vitánál, hogy mennyire ismerem el, meg­szűnik ez az obligó, midőn a kormányok a dolog természete szerint egymást felváltják; és bizonyo­san ép oly nyugodtan és részrehajlatlanul tud az | ott eljárni, mint bárki más. De ismétlem, nem is | czélozza senki, hogy azon házmak többsége ilyenek­ből alakuljon. Én tehát ép azért, mert abból indulok ki, hogy nem kell a momentán szempontokat, hanem az általános, a jövő szempontot tekinteni és ép azért, mert ezt tekintve nemcsak elenyésznek még azon látszólagos veszélyek is, melyeket ezen perez talán a t. képviselő ur elébe idézett és mert más­felől abban a meggyőződésben élek, melyet már sokszor kimondtam, hogy Magyarországon nem helyes oda szorítni az embereket, hogy vagy vala­mely közpályán ne működhessenek az ország ér­dekében, vagy a törvényhozás egyik házában is helyet ne foglalhassanak: én magam részéről a szakasz elfogadását kérem. (Élénk helyeslés jobb­felől) Elnök: Minthogy az előadó ur szólni nem kivan, következik a szavazás. A 7. §-hoz G-ulner Gyula t." képviselő ur módosítványt adott be, mely szerint a szakaszt a bizottsághoz visszautasítani kívánja oly czélból, hogy az összeférhetetlenség eseteire nézve a bizott­ság tegyen jelentést. Ez tehát előzetes kérdés, minthogy ez a ház tulajdonképi határozatát függő­ben kívánj a hagyni, míg a bizottság jelentést tesz. A kérdés az: elfogadja-e a ház Gulner Gyula kép­viselő ur indítványát? (Igen! Nem!) A kik elfo­gadják, méltóztassanak feláílani. (Megtörténik. Fel­kiáltások balfelöl: Ellenpróbát kérünk!) Kérem tehát azokat, kik nem fogadják el, méltóztassanak fel­áílani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el Gulner Gyula képviselő ur indítványát s mint­hogy maga a szakasz megtámadva nincs, azt hi­szem, kij elenthetem, hogy a ház többsége a szakaszt elfogadja. Következik a 8. szakasz. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 8. %-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 9. §-t). Teleszky István: T.Mz! A 9. §. a fő­rendiház horvát-szlavonországbeli tagjait jog­gyakorlás tekintetében három osztályra sorozza. Az egyik osztályba azok tartoznak, akiket a felső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom