Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-84
28 81 orssságos ülés február 28. 188í. vagy másikának alapján nem tarthatnak igényt a kinevezésre. Szabad legyen most előttem szólott t. képviselőtársam szavaira reflectálnom. (Halljuk!) Bármely alakja fogadtatik is el a főrendiház szervezésének, akár a kinevezés, akár a választás, azt még sem kívánnám, hogy a felsőházban a nemzetiségek, vagy a fajok is képviselve legyenek. (Helyeslés.) És habár nincs is semmiféle kifogásom az ellen, ha a nemzetiségek az alsóházban képviseltetnek, abban, ha nem is veszélyt, de káros inconvenientiát látnék, ha a nemzetiségek a főrendiházban, ha még oly csekély számban is képviselve lennének. Mert ha a főrendiház újjászervezte tik, bizonyos alapon igenis joggal meglehet kívánni, hogy ott az osztályok és felekezetek érdekei képviseltessenek; de azt, hogy fajok és nemzetiségek is képviseltessenek, nem tartom indokoltnak, mert nem acceptálhatoin, hogy azoknak az állammal szemben külön érdekei lehessenek. (Helyeslés.) Lehet, hogy a múltra nézve igaza van a t. képviselő urnak némely tekintetben. Lehet, hogy nem helyes úton jártunk, midőn a fajokkal és a nemzetiségekkel szemben túlszigorú, néha pedig erőszakos politikát követtünk. Az is lehet a múltnak hibája, hogy bár mennyire óhajtottuk is a magyar fajnak preponderantiáját <és tartottuk szem előtt az állam érdekeit és óhajtottuk a más fajoknak amalgamisálását és felszívódását, azt néha elfelejtettük, hogy ez utóbbit csak óhajtani és nem követelni vagyunk jogosítva. Ezt elérni pedig csakis az erkölcsi pressio útján szabad és lehet, a mely a szellemi előbbrehaladottsággal jár. Azt pedig én részemről nem hiszem, hogy ezen fajokat valaki itt idegeneknek nevezte volna, hanem legfeljebb csak idegen nyelvűek. Ezekből azonban nem szabad azt a eonsequentiát vonni, hogy azoknak érdekei az állam érdekeivel szemben a főrendiházban képviselendők. Ha az általam beadott módosítvány értelmében körvonaloztatik azon alap, a melyen az érdemek szerzendők, akkor a kinevezett tagok a főrendiházban pótolni fogják azon szakértelmet, mely a született törvényhozóknál nem kellő mérvben lelhető fel. Helyesen fogják ezek képviselni a szavazat függetlenségét is, ha oly férfiak sorából választatnak, a kik életük és pályafutásuk zeníthjén állva, oly múlttal dicsekedhetnek, a melynél fogva minden kicsinyes ambitiótól és minden fel- és lefelé való kaezérkodástól mentek. Ekkor a felsőház képes lesz feladatának megfelelni, a melyre nézve homlokegyenest ellenkező nézetben vagyok Szilágyi Dezső képviselő úrral, ki múltkori felszólalásában, hogy egy általa használt kifejezéssel éljek, azon luminosus javaslattal állott a ház elé, hogy a felsőházat akként szervezzük, hogy az a nemzettel közvetlen összeköttetésbe hozva, a reformtörekvések erőteljes felkarolója és határozatainak valósítója legyen. Én épen az ellenkezőjét tartom a felsőház feladatának. Itt, a népképviselet házába látom azon teret, melyben a reformtörekvéseknek felkaroltatniok és valósittatniok kell, nem pedig a felsőházban, melynek feladata szerintem csakis az, hogy független szavazattal bírálja az alsóházban kezdeményezett reformtörekvések általános ezélszerűségét és időszerűségét. Ezen feladatnak — ismétlem — a felsőház meg fog felelni, ha ily módon történik a kiegészítése, egyrészt a szavazat függetlenségének, másrészt a bírálás szakértelmének szempontjából. Legyen szabad néhány szóval reflectálnom t. ház, némely vádra, mely a vita folyamán a szabadelvű párt több tagjával szemben, nevezetesen pedig ellenem felhozatott. Vádoltattam több, hol mérsékelt, hol mérséketlenszónoklatban(Z>er«Wség) következetlenséggel, vádoltattunk, különösen Beksics képviselő urésén,pseudodemocratiával és ma is egy bizonyos gúnynyal hallottam az ily jelszavakat összekeverve felemlittetni. Vádoltattam harmadik sorban azzal, hogy aristocrata vagyok, ugyanazon;napon,;a mikor „pseudodemocratia" szót hallottam és pedig nem olyan aristocrata, a mint ezen szót én értelmezem, hanem mint a kiváltságos kastszellem megtestesítése. Hát t. képviselőház, lássuk, honnan jő ezen vád? Mivel vádoltattam és van-e annak alapja? A következetlenség vádja, nevezetesen azon képviselő urak részéről jött, kik a főrendiház szervezésének kérdésében elfogadták a feudális alapot; mert hiszen, ha törvényhozói jog gyakorlata örökösödés útján származtatik át, ezt csakis feudális alapnak nevezhetem. Elfogadták, mondom, a feudális alapot, azonban azt tették hozzá, hogy a főrendek gyengék, nem képesek elbírni a súlyt, a mely vállaikra nehezedik, szükséges új elemeket és pedig democraticus alapon, választás útján behozni. Tehát a feudális és a democraticus elem. Ismét a democraticus elvnek alkalmazása akként helyeztetett kilátásba, hogy ott azok, kik történeti múlttal bírnak, fognak előtérbe állani. Huszonnégy órával később azt mondták, hogy ezen a történelmi múltról elmondott szavak nem a nemességre, hanem a középosztályra állanak, szemben a democratiával, melynek főhibája az, hogy történelmi traditiója nincsen. (Tetszés jobbfelőL) Akkor is bátor voltam mondani, ismételnem kell most ezen váddal szemben, hogy ezen következetlenség] vád emeltetett azon képviselő urak által, kik itt ezen elvek vegyülékét proponálták nekünk, a mely vegyülékét Franeziaországban „maeedoine'-'-nek, Bécsben „wäílischer Salat^-nak neveznének és melyet én magyarul habaréknak nevezek. (Élénk derültség jobbfelöl.) Ennyit a következetlenség vádjáról. Vádoltatunk a pseudodemocratiával. Hát t. ház,
