Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-103

302 103. országos ülés április 14. 1885. grosse Einbüsse zu erleiden, ist nicht nur angesichts der in anderen Ländern gemachten Erfahrungen (in England betrug der Durchsehnitt des Verlustes dureh Irrthum und Betrug von 1861 bis 1868, 195 Pfund Sterling per Jahr, alsó beilMufig 0"0033 Percent, in Italien sind während des fünfjährigen Bestandes Anstände oder Verluste dieser Art nicht vorgekommen), sondern auch mit Be rüeksichtigung der bei uns hinsiehtlich der Verantwortlichkeit der Postverwaltung beiZustellung von Geldanweisungen, Geld- und Werthsendungen und Postnachnahmesendungen obwaltenden Verhältnisse vollkommen unbegründet." A po stíi hivat id ok ma is már ilynemű postakezelést végeznek a postautalványok és utánvételek tekintetében. Midőn az illető fél maga jelentkezik: akkor azonosságát, sőt a postautalványnál még illetékességét is igazolni tartozik, sőt különösen fon tos leveleknél is hasonlót kívánhat a postaintézet. A postautalványok óriási növekedésével ellentétben áll a t. képviselő urnak azon állítása, hogy ez valami chicane volna a felekre nézve. Olaszországban e tekintetben még többet követelnek mint Ausztriában. Erre vonatkozókig bá tor vagyok hivatkozni — mert nem akarom az olasz szöveggel fárasztani a t. házat — az osztrák posta-takarékpénztár igazgatóságának évi jelentésére. Ennek 17-ik lapján ez mondatik: „lm italienischen Einlagbüehel selbst finden sich die für die Rückzahlungen bestimmten Gedolette, das sind die Rüekzahlungs-Blanquette des österreichisehen Rückzahlungsbüchels, welehes Letztere nur desshalb vom Einlagbüehel getrennt ist, damit es besonders aufhewahrt werden könne. Der Gegenschein ist in Italien zu unterschreiben als Dichiarazione, die Qnterschrift des Einlegers befindet sieh in jedem Einlagbüehel ebenso, wic in Oesterreich. Die auf die Person Bezúg hakenden Daten werden aufgenommen, ebenso, wie in Oesterreieh zur sieheren Beurtheilang der Identität." De nemcsak a személyazonosság speciális igazolása és minden adat feltüntetése követeltetik, de azon kivül az igazgatásban, a kezelésben mindezen mellékokmányok pontosan beszolgáltat indok. Tehát az olasz igazgatás határozottan azon térre lépett, a melyen mi állunk, melyhez nekünk még inkább kell ragaszkodnunk, hogy tudniillik a személyazonosság igazolását követeljük. A mi a holland törvényt illeti, a melyre tegnap méltóztatott hivatkozni, ott a személyazonosság igazolása szintén megkívántatik azon könyvecskékre nézve, melyek a posta-takarékpénztárakra fennálló kedvezményekben részesülni kivannak. Az erre vonatkozó törvényt szintén felolvashatnám, itt van kezemben. A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy ez chicane és igen kellemetlen, hogy az illető betevő faluhelyen kénytelen odamenni a postatiszthez, kénytelen magával tanukat hozni és magát azokkal igazoltatni. így előadva a dolog nagyon megható. A ki ismeri a falusi viszonyokat, jól tudja, hogy a szegény falusi parasztember e tekintetben igen feszélyezett helyzetben van, ha nem is kell, hogy ez fizetéssel legyen összekötve, hogy a körjegyzőt kelljen magával hoznia. Ott a hol a postatiszt az illető személyt ismeri s annak azonosságáról biztos, az eljárás igen egyszerű. De a t. képviselő ur elfelejtette, hogy ezt az intézményt nemcsak a falusiak veszik igénybe, hanem veszik a városokban az iparosok és mások is, kikre nézve már a postahivatalnok a személyazonosságot könnyen nem constatálhatja. Itt azután már nem áll a javaslat ellenzőinek azon nagy on patriarchális követelése, mert itt csakugyan oly körülményekkel állhat szemben a postakezelés, melyek a kijátszást nagyon könnyűvé teszik. Én azt hiszem, hogy e szakasz oly sarkalatos része a törvénynek, mely nélkül az meddővé válnék, mely nélkül lehetetlen a pénztárnak előnyöket biztosítani, mely nélkül lehetetlen némileg megkötni a minimumot, hogy az az illető betevők számára törvényhozásilag is biztosittassék. Mert ha az azonosság nem igazolható, ha lehetséges az, hogy valaki több könyvet is szerezzen, ha lehetséges, hogy kijátszathassanak mindezen intézkedések, akkor valóban az egész előnynyújtás károssá válhatik. Ezeket voltam bátor at képviselőháznak elő adni, kifejtvén nemcsak a személyazonosság igazolásának gyakorlati szükségét, hanem azt is, hogy azon államokban, a melyekre a t, képviselő ur hivatkozott, az azonosság igazolása megköveteltetik. Ezért kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslat ezen sarkalatos rendelkezését megtartani és elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobhfélöl) Enyedy Lukács: Legyen szabad azokra, a miket az államtitkár ur előadott, néhány megjegyzést tenni. Én érdekes és tanulságos előadásából nem merítettem azt a meggyőződést, hogy azon alternatíva, melyet Helfy képviselőtársam felállítói, hogy tudniillik esetleg a betevőknek adassék meg azon jog, hogy au porteurre szóló könyveket állíttathassanak ki, veszélyeztetné akár az intézményt, akár pedig az állam érdekeit. Arra nézve, hogy ezen intézkedés a betevők érdekében állana, legyen szabad eltérő véleményt mondanom. Lehet ez bizonyos esetekben az állam érdekében, sőt azt hiszem, hogy ez azon államokban, a hol életbe léptettetett, az állam érdekében hozatott be; azt azonban, hogy ez a betevők érdekével összefüggésben lenne, nem tapasztaltam. A t. államtitkár ur azon félelmének adott kifejezést, hogy azon esetben, ha Helfy képviselő ur kívánságának elég tétetnék, előállana az az eset, a mi senkinek sem lehet kívánsága, hogy valaki