Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-103
103. országos ülés április 14. 1S85. 299 . hanem Franciaországban, megengedem, egy franktól. A mi a kormányt ezen javaslat megtételében vezette, az tisztán a kezelés könnyítésének szempontja volt. Rendkívül sok lehet a betétek száma és viszonylag épen a legkisebb tételek lesznek nagyon számosak. Minél számosabbak lesznek, annál inkább megfelel a posta-takarékpénztár hivatásának. De vegyük a dolgot gyakorlatilag. Mi lesz az eredmény ?40 s krajczárnak 3'6%-ja egy egész évre 1*44 kr., egy hónapra mindent összevéve is csak 0*12 kr.; ezek olyan kis összegek, melyeknek kiszámítása többe kerül, mint a mennyit maguk érnek. Ha csakugyan meg van az illetőkben a takarékossági hajlam, kipótolhatják a 40 krt egy hónap alatt egy frtra és akkor már a kamatok fognak járni. A betétek tulajdonképen nem is 50 krral, hanem még alább is eszközölhetők otthon az illetők által, a mennyiben el van fogadva azon rendszer, hogy levélbélyekkel legyen eszközölhető az 50 kiv.jczárok bemutatása. Amint tehát valakinek 5 krajezárja van, már hozzáragaszthatja az általa vett laphoz s mikor ez 50 krra ment, akkor bemutathatja és a mikor könyve van, utána irják neki s meg lesz a forintja, a forint meg már kamatoz. Ha azonban szerfelett megnehezítjük a kezelést, akkor különösen a mi rendszerünk szerint, mely szerint a postamesterek legnagyobb része jelenleg még nem államhivatalnok, tartok tőle, hogy oly nehézkessé válik a posta-takarékpénztárak kezelése, mely nem fog jól menni, a gépezet nyikorogni fog. Tisztán opportunítási szempont volt tehát az, melyből a kormány kiindult, midőn azt ajánlja, hogy 1 forint után fizettessék csak kamat. Ebben nincs elvi különbség azok közt, kik nagyobb vagy valamivel kisebb összeget óhajtanak felvenni. Pusztán a gyakorlatiasság szempontjából kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni azt, hogy az 1 frton aluli összegek ne kamatozzanak. (Helyeslés.) Elnök; A 11. §-hoz Göndöcs képviselő ur egy móílosítványt adott he, mely a 2. és 3. bekezdést érinti. A többi bekezdések nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtatnak. Göndöcs képviselő ur az általa ajánlott szövegezésben a 2-ik bekezdést megtartotta, csak hozzácsatolta ezen szavakat : 50 krajezáron alóli összegek azonban nem kamatoztatnak. Ennélfogva kérdem a t. házat, méltóztatik-e fentartani a bizottság szövegezését a 2-ik és 3-ik bekezdésre nézve is, igen vagy nem? {Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 3-ik bekezdés is változatlanul elfogadtatik és igy a módosítványok elestek. Szathmáry György jegyző, (olvassa a | 12, §-£, mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 13. § t). Helfy Ignácz: Már szerencsém volt tegnap jelezni, hogy az egész törvényjavaslatban ezen szakaszt tartom a legfontosabbnak s épen azért kérem a t. házat és a kormányt is, méltóztassék ezt egész tárgyilagossággal megfontolni és daczára annak, hogy látom a vita eddigi folyamából, hogy a t. kormány alig hajlandó bármiben is engedni, méltóztassék e kérdésnél kivételt tenni. Meg vagyok győződve, hogy ha ez az intézkedés jelen alakjában megmarad, mi az egész intézményt, melyet mindnyájan óhajtunk, egészen hiába alapítjuk meg; nem lesz, nem lehet sikere. Értem azt az intézkedést, hogy kötelezőleg van kimondva, hogy a betétkönyvecskék csak a betevőnek saját nevére kell hogy szóljanak, minek következménye az az apparátus, hogy ennek alapján a ministerium rendeletet fog kibocsátani arra nézve, hogy minő módon kell az illetőnek személyazonosságát bizonyítani. Ez egy olyan procedúra, mely nemcsak hogy nem fog vonzó erőt gyakorolni, hanem vissza fogja riasztani a legtöbbeket attól a gondolattól, hogy ezen posta-takarékpénztárakhoz folyamodjanak, annál is inkább, mert nem is szorulnak rá. Hiszen ha mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy itt jót teszünk a néppel, kell, hogy minden úton-módon odacsábítsuk, hogy minél könnyebbé tegyük, hogy amint van megtakarított fillére, azt minden nehézség nélkül ott beletegye. Most előírják, hogy a ki be akar tenni néhány krajezárt, tegyen először szert két tanura, a ki elmegy vele a postamesterhez constatálni, hogy ő csakugyan az. Ha ki akar venni pár krajezárt, megint ezen procedúrán kell keresztülmenni. Azután ott van a többi nehézség. Ha ki akar venni pénzt, a központhoz kell folyamodnia. írásban, ha irni nem tud, keresztet csinál, ehhez megint két tanúra van szüksége. Ezek által csakugyan lehetetlenné teszik az intézményt. (Helyeslés a SMIsö baloldalon ) Egyáltalában egy nagy szerencsétlensége van e törvényjavaslatnak és ez az, hogy a t. kormány, kétségbe nem vonom, hogy a legjobb akarattal, de oly időben csinálta, midőn maguk e törvényjavaslat szerzői azon szerencsétlenségek, azon sikkasztások nyomása alatt álltak, melyek az utóbbi időben előfordultak és ezért vonul végig az egész törvényjavaslaton a bizalmatlanság. Kétséget nem szenved, hogy azon sikkasztások, melyek oly sürtin egymásután következtek hol az egyik, hol a másik postánál, nem igen alkalmasak arra, hogy a nép bizalmát felköltsék egy olyan új intézmény iránt, mely épen a postával van kapcsolatban. De először is mi nem mára csináljuk ezen javaslatot, hiszen az a messze jövőre is kihat és talán szabad remélnünk, hogy azon állapotok, melyek hála isten nálunk sem normális 38*
