Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-102

274 102. országos ülés április 18. 1885. vonal, ilíalános fontossággal bir az eddig létezett akadályok elhárítása különösen akkor, midőn rohamos és tömeges szállításra van szükség, a mi előfordulhat a terménykivitel összetorlódásánál is, de főleg hadászati szempontból. Mert a nagyszombati beszögellésnél a vonatok újra megfordítása s rangirozása annyi alkalmatlansággal, annyi erő- és időpazarlással jár, különösen mikor arról van szó, hogy minden órában, néha minden 10 perczben új vonatot kell útnak indítani, hogy a szállítás gyors egymásutánja ezen különben egyvágányú vasúton a jelen állapot fentartása mellett biztosítható nem volna, holott Galgócznál a vonatoknak egyszerű egymáshoz csatolása könnyebben keresztülvihető. A 15 kilométernyi rövidítésen kivül tehát igen fontos dolog ezen közlekedési hátrány elenyésztetése, akár egyszerű forgalmi és kereskedelmi tekintetből, akár pedig hadászati érdekben. Nagyon csudálkozom azonban, hogy épen Helfy Ignácz képviselő úrtól hallottam azon megjegyzést, hogy ha a közös hadügyminister kívánja ez új összeköttetést: akkor fedezze a költséget a közös hadügyi költségvetés. Nem vártam volna azon oldalról e megjegyzést, nem is véve tekintetbe azt, hogy a mi a közös hadügyministerium érdekében áll, az nem mindig ellentétes a mi érdekeinkkel, mert a mi a közös hadseg érdeke, az Magyarország védelmének is érdeke — de nem vártam volna ezen óhajtást épen innen azért, mert nem hittem, hogy épen a t. képviselő ur fogja egy újabb közösügy megteremtését proponálni. Egyébiránt nem is a hadügyi kormányzat kívánta ez összeköttetést, nem is kizárólag stratégiai szempontok teszik azt óhajtandóvá; hanem teszik ezenkívül azon közlekedési és nemzetgazdasági érdekek is, melyeket bevezető szavaimban bátor voltam előadni s melyek közül ezúttal csak azt ismétlem, hogy épen Bécscsel és Bécsnek eddigi előnyével szemben szükséges, hogy Budapest kereskedelme és forgalma ezen irányban is előmozdittassék s a közlekedés Zsolnával épen oly közvetlenné és gyorssá tétessék, mint a bécszsolnai összeköttetés. Ez esetben tehát az ország érdeke találkozott a vasúttársaság érdekével. És ha olyan dologról van szó, mely mindkét félnek előnyére válik, nem helyes eljárás, egyoldalúkig tekinteni az ügyet és csak azt keresni, csak azt vetni szemére az egyik félnek, a mi ennek válik előnyére snem nézni azt, hogy a másik fél is, ez esetben a magyar állam milyen előnyökben fog részesülni. Nem arról van szó, hogy mi egy nagy, hatalmas társasággal állunk-e szemben, vagy sem ? nem az a kérdés, hogy nagy és hatalmas-e a társulat, melyről szó van, vagy kicsiny és nem hatalmas, hanem az a^kérdés, hogy az ország érdekeinek megfelel-e a törvényjavaslat és hogy az igazság és méltányosság követelményei mit kivannak? E méltányosság és igazságosság alapján tartja a pénzügyi bizottság ezen, az államra nézve is előnyös új vonalat engedélyezendőnek; még pedig ugy, hogy a kamatgarantiát arra is kitérjeszszük. Legkevésbé ezélja ezzel a pénzügyi bizottságnak az, hogy mint Helfy t. képviselőtársam mondja, ez által visszatérjünk a régi kamatbiztosítási rendszerre. Hiszen, ha új vasúttársaságról volna szó, mely most létesül, akkor igaza lehetne a t. képviselő urnak :>bban, hogy a garantia engedélyezése visszatérés a régi rendszerre. De itt nem arról van szó. E garantiát nem most teremtjük s egyáltalában nem is mi teremtettük, hanem az osztrák-magyar államvasattársaság, e garantiát 1852 óta birja. (Ugy van! jobbfelöl.) Nem most hozunk be új rendszert, hanem folytatjuk azt, mit 1852 óta a kormányok és törvényhozások tettek. (Zaj balfelöl. Helyeslés jobbról.) Ha nem méltóztatnak czélszertíuek és szükségesnek vélni ez új vonalat, hatalmában áll a törvényhozásnak azt nem engedélyezni. De ha engedélyezi az új vonalat és ha e vasúttársaság többi nevezetesen a vágvölgyi vonalaira fennálló biztosítékot erre is kiterjeszti, nem tér vissza egy régi rendszerhez s nem teremt új rendszert, hanem folytatja azon eljárást, mely 1852 óta és különösen 1882 óta e vasúttal szemben folytattatott. Én ennek következtében arra kérem a t. házat, hogy az ezen új vonal engedélyéről szóló törvényjavaslatot, mint a mely nemcsak az államvasutnak, hanem a magyar állam közlekedési és hadászati politikájának is előnyére válik, elfogadni méltóztassék. A Horvát Gyula t. képviselő ur által beadott határozati javaslatot pedig, mely sem a törvény által nem indokolható, sem igénytelen nézetein szerint gyakorlatilag keresztül nem vihető, ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl) Elnökl Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az első kérdés az, elfogadja-e a t. ház a pénzügyi és közlekedési bizottságok által elfogadásra javasolt tövényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? A második kérdés pedig az, hogy elfogadja-e a t. ház a Horváth Gyula képviselő ur által beadott határozati javaslatot? Méltóztassanak meghallgatni e határozati javaslatot. Kagy István jegyző (olvassa a határozati javaslatot).