Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-94

S-l. éj-szagom lilés mírciias 13. 1885. ÍD7 nem akarom azt, hogy hivatalnok, vagy bárki * felett is kénye-kedve szerint ítéljen a minister. Hermán Ottó: Én részemről az tartom, hogy e törvényjavaslat nem foglalhat magában semminemű olyan intézkedést, a mely lehetőségekről szól, hanem a normális élet viszonyaira kell annak vonatkoznia. Oly esetek, melyekre Darányi képviselő ár gondolhatott, akkor, mikor határozati javaslatát coneipiálta, azok a rendkívüliek közé tartoznak és azokra nézve egészen más eljárás van, tudniillik a méltányossági eljárás és ezek soha sem nyerhetnek praecis kifejezést törvényben, mert itt az általános szolgálati körülményeket kell szem előtt tartani. És nem lehet ily rendkívüli eseteket, melyek bekövetkezhetnének, a rendes törvényes intézkedés körébe venni és az intézkedéseket egyenesen a ministerium belátásától, a mint mondani szokták, önkényétől tenni függővé. Nem fogadom el a módosítványt. Hegedűs Sándor előadót Bátor vagyok •figyelmeztetni a t. előttem szólott képviselő urat, hogy igaz, hogy ha mindent a kegyelem útjára akarunk terelni, akkor ugyan sok alkalom lesz a ministerium utján a királyi kegyelmi jognak érvényesülésére. De, a nyugdíjtörvény épen arra törekszik, hogy ezen kegyelmi jogot az élet által megengedett esetek korlátai közé szorítsa és a meddig csak lehet normativumot felállítani, arra törekedni kell. Ebben a szakaszban az eszme benne van, hogy tudniillik, hogy ha szolgábita teljesítésében lesz az illető szolgálatképtelenné, akkor kedvezményben részesittetik, de nincs eléggé szabatosan kifejezve és több eset tekintetbe vételére van építve azon módosítvány, melyet Darányi képviselő ur benyújtott. Én tehát épen ezen szempontból, mely felhozatott, helyesebbnek tartom, hogy ugy szövegeztessék a szakasz, a mint Darányi képviselő ur előterjesztette, mert akkor kevesebb lesz az olyan eset, hogy a kegyelmi tényhez legyen kénytelen fordulni a minister. Ennélfogva elfogadom a módosítványt. (Helyeslés a baloldalon.) Elnöki A 30-ik szakaszhoz módosítvány hozatott javaslatba. Az első kérdés az, elfogadja-e a ház a szakaszt változatlanul, a mint az szerkesztve van. Ha ez nem fogna fentartatni, akkor fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a t. ház, a Darányi képviselő ur szövegezését. Kérdem, fentartja-e a t. ház az első bekezdést a bizottság szövege szerint ? {Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez nem tartatik fenn és igy Darányi képviselő ur módosítványa elíbgadtatik. A 2-ik bekezdés, mely ellen ellenvetés nem tétetett, marad. Tibád Antal jegyző (olvassa a 31. §-t), Lázár Ádám: T. ház! Ezen szakasznál bátor vagyok egy módosítványt benyújt tni, még j pedig tekintettel a törvényjavaslat azon elvi felfogására, hogy az államilag alkalmazottak családjai mindenek felett biztosítandók, különösen pedig a gyermekekre van gond fordítva. E szakasz rendelkezik a megváltásról, tudniillik az illető nyugdíjat megválthatja oly módon, hogy legalább 2 évi életben lehetőségét orvosi bizonylattal igazolja; ennek folytán a minisztertől engedélyt nyer arra, hogy két illetménye egyszerre kiadassék. Ez feltételhez köttetik, ahhoz, hogy ha nős, neje bekegyezzék. De nem szól e szakasz a gyermekekről, nem mondja, hogyha azok kiskorúak, mi történjék. E javaslat iránya kitűnik, ha figyelembe, veszszük az 51. §-t, mely helyesebben intézkedik, a mennyiben azt mondja: „Az özvegyi nyugdíj minden további igényről való lemondás mellett az illető minister engedélyével megváltható. A megváltási összeg a megváltandó nyugdíjnak legfelebb két évi összegében állapítható meg, de a közhatósági orvos által igazolandó, hogy az özvegy egészségi állapotához képest legalább még két évig élhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandóságban nincsenek, ellátási igényük megváltását szabadon kérhetik; ellenben oly özvegyek, kiknek elláttatlan gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. Az egyszer megváltott nyugdíj többé a megváltási összeg visszatérítése mellett sem engedélyezhető. A gyermekek nevelési pótléka megváltás tárgyát nem képezheti." Hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő 31. §-ban ez esetről nincs gondoskodás, azt nem foghatom meg. S nem képzelhetek oly esetet, hogy megváltás esetén, ha az illető gyermekei kiskorúak, kik még a 41. §-ba körülirt életkort el nem érték, legyen gyámhatóság, mely hallgatva elnézze, hogy ki tudja, minő szándéktól vezettetve, az illető szülő két évi megváltás összegét kezébe vegye s azontúl a gyermekei fentartásáról való gondoskodást, kikerülje. Részemről az első bekezdést két irányban kívánom módosítani s azt óhajtom, hogy a megváltás megengedhető legyen az esetben, ha az illetőnek gyermekei nincsenek, ha hitvese beleegyezik. Ha azonban oly gyermekei vannak, kikről gondoskodni köteles, kik még kiskorúak s a 41. § ban körülírt életkort el nem érték, az esetben csak a gyámhatóság jóváhagyásával történjék a megváltás. Módosítványom a következő: E szakasz első bekezdése végéhez adandó: megváltásnak nincs helye, ha kiskorú gyermekek vannak, kik a 41. §-ban kitett életkort még nem érték el. Ha pedig gyermekei vannak, kik a 41. §-ban kitett kort elérték,