Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-94
1 Sasi, orsságos ülés máreüins IS. 1SSS. törvényhozási intézkedés egyáltalában teendő, lehetetlen, hogy erről a jelen törvény keretében történjék intézkedés. A kormánynak erről külön törvényjavaslatot kellett volna előterjesztenie, a melynek tárgyalásánál lett volna alkalmunk erre vonatkozó nézeteinket kifejteni. {Helyeslés a baloldalon.) De miután ezen törvényjavaslatban, mely előttünk fekszik, történik ez iránt intézkedés, természetesen itt kell ehhez hozzászólanunk. Én nem hallottam e szakasz védelménél és indokolásánál egyéb nyomatékos érvet, mint a melyet a ministerelnök ur és az előadó nr a democratia nevében hangsúlyozott és ez abban áll, hogy a tehetséges, szegény ember ne fosztassák meg azon lehetőségtől, hogy az államnak hasznos szolgálatokat ^tehessen. Ez igen szép, igen magasztos elv. Én örömestebb emelek kalapot azon egyén előtt, a ki magát szegény sorsból ily magas állásra felküzdi, mint az előtt, a ki már születése által kedvező vagyoni helyzetbe jutván, e helyzetnek minden előnyeit élvezheti. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) De megvallom, fájdalommal és gúnynyal vegyes érzelem fogott el, midőn ezen democraticus eszmék hangoztatását hallottam és azokat Összevetem a gyakorlati élettel. Ha körül tekintek az életben, azt látom, hogy korunkban az emberek legnagyobb része alig tesz egyebet, mint szakadatlanul kergeti a czímeket és kitüntetéseket és egyébre sem törekszik, mint anyagi jólétének gyarapítására. {Igaz! TJgy van! a baloldalon.) A nagyzási hóbort különféle alakban dívik nálunk (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon) s ez az oka, hogy sokan többnek akarván látszani, mint a mennyi értéket akár erkölcsi, akár anyagi tekintetben maguknak igényelhetnek, ez által önmagukat és családjukat romlásnak teszik ki. [Igaz! TJgy van! a baloldalon.) És én fájdalom, ugyanezen jelenséget látom a kormánynál s a helyzetet körülbeiül ily világításban tünteti fel a törvényjavaslat. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én is óhajtom azt, hogy a szegény ember, ha arra való míveltséggei és tehetséggel bir, előre haladhasson az államszolgálat terén; de tudjuk t. ház, mily nehezen megy ily embereknél az előrehaladás és szomorúan tapasztaljuk, mily kevésnek sikerül protectio nélkül a tehetségeinek megfelelő állást elnyerni. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Én kívánom, hogy az ország tisztviselői kellő fizetésben és méltányos nyugdíjazásban részesüljenek és valóban sajnálattal halljak mindannyian, hogy minduntalan az mondatik: ennek nem adhatunk kellő fizetést, kellő nyugdijat. És ha kezünkbe veszszük ezen törvényjavaslatot, itt is azt látjuk, hogy sok oly szolgája van az államnak, kikről ez a javaslat megfeledkezett, (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon) mert például a törvényhatósági tiszt| viselők, kik az állami teendők igen jelentékeny részét végzik és joggal igényt tarthatnának a nyugdíjazásra, egészen mellőzve vannak. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ime, most azt látjuk, hogy a democraMa nevében ajánltatik e szakasz elfogadása s az azzal indokoltatik, hogy a fehér holló ministerség lehetősége ezen alapon mások részére is fentartassék. De mikor felmerült itt az a kérdés, hogy a szolgálati pragmatica által biztosíttassák a tisztviselők állása a valódi, a nemes democratia elvének alkalmasása által vagy a közigazgatási bíróság védelmezze őket és a polgárokat az állami és ministeri túlkapások ellen, folyton azt kellett hallanunk, hogy vannak ennél fontosabb dolgok, mint például a pénzügyminister ur mondotta, a szolgálati pragmaticára vonatkozólag, vagy hogy erre most nincs idő. No már pedig uraim, én fontosabb érdeket az országra és annak polgáraira nézve nem ismerek, mint azt, hogy oly intézményeket teremtsük, melyek által egy lelkiismeretes, becsületes tisztviselői kar teremtése biztosíttatik, mert tőlük függ nagyobb részben ugy az országnak, mint az ország lakóinak jóléte és boldogulása. Az mondatik: nincs idő az ily dolgokra? Kell lenni, t. ház! (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon,) Csak utalok azon számtalan törvényekre, melyeket tisztelek, mert törvények; de kérdem, minő gyakorlati hatását tapasztaljuk e törvényeknek az \ országban? Hiszen látjuk, hogy folyton ezen tö'ri vények magyarázatán törik fejüket az emberek és hogy a törvények folyton azok szellemével ellentétben alkalmaztatnak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ne mondjuk hát azt, hogy mindenütt és mindenben a democratiát akarjuk, midőn a demoeraj tiát annak valódi, nemesebb értelmében nem tud| juk, vagy nem akarjuk alkalmazni. (Igaz / TJgy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Mert nálunk a democratia nem egyébre való, mint — hogy egy kissé triviális hasonlattal éljek — fcsalsípként használtassák bizonyos együgyű madarak flépre vezetésére. (Élénk derültség és tetszés a baloldalon.) Idő nincs! Én azok közé tartozom, a kik nem kívánják, hogy a kormányok minduntalan változzanak, mert tudom, hogy ebben sok baj rejlik, noha nem vagyok barátja, hogy túlságosan hosszúra terjedjen működési idejük, mert ennek hatását tapasztaljuk, mert a kinek szeme és füle van, az nézzen körül az országban, az láthatja és hallhatja ennek hatását. Én azt kívánom, hogy tartós kormányok legyenek, hogy helyes intézkedéseket teremthessenek, azon intézkedések fogják igazolni a kormány hosszú életét, azok fognak azután jubileumot teremteni, a melyhez az egész nemzet hozzájárul és nemcsak talán egyesek, ahhoz én is hozzájárulok. De ha a democratícus szempontot tartom
