Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-91

118 91. országos Ülés márczing 10. I8S5. szabad kutatással bíró kötelességének pénzbirsággal vagy a jog elvesztésével büntetendő. De a büntetés keresztülvitele nagyon sok nehézségbe ütközik. Sőt mi több azon esetben, ha a büntetés valahára végrehajtatok és ma elvonatik valakitől a szabad kutatás, nincs kizárva és a törvényben nincs intézkedés arra nézve, hogy ugyanazon egyén ugyanazon szabad kutatást másnap be ne jelenthesse újra. Mi tehát az eredmény? az, hogy az eljárás újból kezdendő, hogy a bányahatóság hiába való munkát végezett és az, hogy a munka tetemes összegbe kerül. Megemlítem még, hogy a bányahatóság ezen tömeges bejelentések folytán feladatának nem is tehet eleget, a mennyiben az ellenőrzés nemcsak sok munkaerőt, hanem nagy pénzáldozatot is igényel. A bányahatóságnak tisztán utazásra és felülvizsgálatra 2—3 egyént kellene tartania és a pénzáldozat, melybe ezen felülvizsgálat kerülne, tetemesen felülhaladja az összes bányamű veletek után fizetendő illetékeket és díjakat. A törvény továbbá azt követeli, hogy a szabad kutatás évenkint meghosszabbíttassák. Ennek eleget tesz minden szabad kutatással biró, mert ezt megteheti, ha egy frí díjat és 50 kr. bélyegdíjt lefizet. Ez esetben jogában állván egy kutatási engedély alapján százakra menő szabadkutatás megújítását kérelmezni. Megújítás után pedig minden marad a réginél, a jogot élvező nem fizeti meg a díjakat, nem műveli a bányákat és akadályozza azokat, a kik a földben rejlő kincsek kikutatása által hivatva volnának arra, hogy egyes vidékek gazdagodását és felvirágzását előmozdítsák. A jelen törvényjavaslat által mindezen bajokon segítve lesz, a 4. §. határozottan követeivén, hogy a kutatási díj előzetesen fizettessék le és megújítás esetén a kérelem mellett igazoltassák a szabad kutatási díj lefizetése. Miután ezen bajokon a jelen törvényjavaslat hivatva van segíteni addig is, mig a bánya törvény megalkottatik, melyre sok tekintetből már nagy és égető szükség van és a mely hivatva lesz a bányászat terén előforduló bajokon gyökeresen segíteni, mondom, miután ezen javaslat addig is ezeken segíteni fog, azt részemről általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyesles jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1875: XXVII, t.-cz. 12. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Tlbád Antal jegyző (olvassa a cnímet és ass 1. § t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 2. §-t). Stoll Károly: A tárgyalás alatt álló 2. §. ' szövege nem felel meg a felsőbányai bányamegye viszonyainak, ott ugyanis az úgynevezett „középhegy" nagyobb része kincstári bányatelkek áltatván elfoglalva, ezek azonban nem a napig, hanem csak bizonyos magasságig nyúlnak fel, melyen túl a magán iparosok bányatelkei következnek 28 öl hosszaságban, ugyanannyi széles- és magasságban, vagyis 21,952 köb-öl tartalommal. Ezen magán telkek egytől egyig számozva és térképezve vannak s igy zárt kutatmányi térekül még az esetben sem tekinthetők, ha mint elhagyottak ismét felfogatnának, tehát a zártkutatmányokra szabott díj alá sem vonhatók, nem már azért sem, mert a kincstár saját telkei után csak felét fizeti a bányailletéknek, a másik fele pedig a felsőbányai középhegyi bányamegyére — a magán iparosokra — vettetik ki. Ezen viszonynak a 2-ik szakaszban kifejezést kell adni, nehogy kettős megadóztatásra adassék alkalom, ezen czélból ajánlom a következő módosítványt, mely igy hangzik, Módosítvány. „A 2. §. második sorában e szavak: és a felsőbányai" törlendők és a következő „bányamegyében" szó után beszurandók e szavak: „és a felsőbányai bányamegyének a kincstári bányatelkek határain kivül fekvő területek". A többi változatlan maradna. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezen módosítványt megbírálni és elfogadni. Tibád Antal jegyző (olvassa a módosítványi.) Lukács László előadó: T. ház! Teljesen igaza van Stoll Károly t, képviselő urnak, hogy a középhegyi bányavidéken az általa vázolt állapotok csakugyan léteznek és abban is igaza van, hogy a kincstári bányatelkek határain belül a teriilet már annyira el van foglalva, hogy ott kutatásnak helye alig lehet, hanem, hogy azon területek valóságos bányászatnak lévén tárgyai, azok után bánya-mértékilleték szedetik. Ép azért nem volt szükséges e törvényjavaslatban, a mely kizárólag a felügyeleti vagy zárt kutatási illetékről szól, intézkedni oly területekre vonatkozólag, melyeken ily felügyeleti illeték nem fordul elő. Minthogy azonban az általa javasolt szövegezés a kérdést csakugyan tisztábban oldja meg,a bizottság részéről készséggel járulok annak elfogadásához. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 2. §-t változatlanul? Ha nem, kérdeni fogom, elfogadja-e a 2. §-t Stoll Károly képviselő ur módosítványával. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik a 2. §tugy a mint van elfogadni ? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szakasz nem tartatik fenn hanem Stoll Károly képviselő ur módosítvanyával fogadtatik el. Tibád Antal jegyző (olvassa a 3. §-t).