Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-90
90. országos ülés márczius 7. 1885. 105 ját érdekünkben, mert a kereskedelem és az ipar csak kis mértékben van hazához kötve, az keresi magának a világpiaczot, ennek keresésében mindenki szívesen üdvözli azon intézkedéseket, melyek azt előmozdítják. Legfurcsább mit t. képviselőtársam a vámokat illetőleg mondott. Egyfelől azt méltóztatott mondani, hogy ezeknek nem lesz semmi haszna, másfelől meg azt követeli, hogy a vámszedés rögtön alkalmaztassék és ama milliók, melyek különben nem térülnének meg sehogy sem, fizettessenek meg azon hajók által, a melyek a szabályozott Dunarészen keresztülhaladnak. Ha ezek csak 8 krajczárt fizetnek métermázsánkint, az egy millió métermázsa szállítás után 80 millió krajczárt, vagyis 80,000 frtot tenne ki; de ne akarja a képviselő ur ezzel az egy millió kamatterhet fedezni, mert ezt tenni nem lehet. f Én egyébiránt ^e tekintetben nézetemet máitegnap elmondtam. Én az ország jogát a vámszedés behozatalára nézve nem tagadtam soha sem. Azt mondtam, e jog fennáll és ezen határozati javaslat elfogadása ezt a jogot se meg nem erősíti, se nem csonkítja. De azt mondtam, helytelennek látnám a vámszedést behozni és pedig nemzetgazdasági szempontból. Ha segíteni akarunk a forgalmon, ne gátoljuk a forgalmat, pedig gátoljuk azzal, ha vámokkal terheljük. És mi történik, ha különböző államok a vámszedés jogát gyakorlatba vennék a Duna mentén ? Most Magyarország, holnap Ausztria, azután Württemberg, Bajorország tennék ugyanazt, mert az egyik 12, a másik 24 milliót fordított a szabályozásra, Minden egynehány mértföld után meg kellene állítani a hajót, hogy már most fizessen egynehány krajczárt, csak ugy mehet tovább. Hol alkalmaznák azt? Innen Gönyőig valami jelentékenyebb munkálat nincsen, de Budapestről Tétény felé igenis van; ha a felső Dunán megfizettetik a hajókat, miért nem itt is? Itt tulaj donképen kisebb helyre van concentrálva s majdnem ugyanannyi kiadás, mint a mennyi az összes Csallóköz környékének vizszabálypzására szükséges. Hát itt ne fizettessünk vámot? És mennyit fizettessünk, hogy kijöjjön mindennek kamatja? Hiszen a befektetési tőkének kamatját az állam nem közvetlenül a közlekedési eszközök jövedelméből kapja meg, hanem azon hatásból, melyet a közlekedési eszközök fejlesztése gyakorol a földmívelés, ipar és kereskedés előmozdítására és ez által a közjóiét emelésére. Ez a befektetések czélja. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeket kívántam megjegyezni. Különben kérem méltóztassék e szakaszt, ugy a mint az előterjesztetett, illetőleg azon stylaris módosítással, melyet a t, előadó ur jelzett, elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Hermán Ottó: T. ház! Én nem szándékoztam beleszokni e törvényjavaslat tárgyalásába s nem is szólok hozzá, hogy ha ma egy bizonyosállíKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. V. KÖTET. tásnál, melyet Mocsáry t. képviselőtársam mondott, nem vettem volna észre egy gúnyos mosolyt, a mely szerintem tökéletesen indokolatlan volt. Ez a gúnyos mosoly akkor mutatkozott bizonyos arezokon, mikor Mocsáry t. képviselőtársam azt mondta, hogy a szabályozást Bécs követeli és a t. kormány Bécs követelésének ellentállani nem tud. Ezekkel szemben t. ház, felhozatik a magyar nemzeti érdek, a közgazdasági érdek, a forgalom, a kivitel, a mi mind szép és jó. Hát t. ház, constatáiom, hogy nemcsak ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmából állanak elő ezekkel az érvekkel, hanem minden oly törvényjavaslat behozatalánál, a melynek hasznát nem Magyarország veszi, hanem a melynek haszna mindig Bécsben tapasztalható, még pedig igen erősen. Hát hogyan lehet azon mosolyogni t. ház, hiszen, a kinek csak egy kis emlékezőtehetsége van, az emlékezni fog reá, hogy kicsoda pendítette meg Magyarországon, itt Budapesten a felső Duna szabályozását a budapesti börze fényes termében. Hiszen Suess, a hires osztrák képviselő volt az, a ki lerándult Bécsből és nekünk magyaroknak itt Budapesten nagyszerűen kimutatni akarta, hogy milyen üdvös lesz a Dunaszabályozás, még pedig- kizárólag magyar költségen (Derültség a szélső halon) a magyar mezőgazdaság, a magyar forgalom, a magyar kivitel érdekében. Hát t. ház, én ennek az illető képviselőnek a szavait épen annyi tisztelettel és tartózkodással fogadtam, mint a mennyi tisztelettel és tartózkodóssal vettem és veszem az itt előadottakat. (Helyeslés a szélső balon.) A tendentia egészen egy. A kérdés minden esetre az volt, hogy a magyar gabona melyik piaezon concentráltassék, melyik legyen a magyar gabona főpiacza, Bécs e vagy Budapest? E körül forgott és forog a harez folyton folyvást. És Bécs okosabban cselekedett, mint Budapest, Okosabban azért, mert új Duna ágat vágott és nem kezdte azon, a mint már a múlt országgyűlésen felhoztam, hogy az igazgatóságnak és a bureauxoknak fényes palotákat emeljen, mert ezek mindaddig, mig közraktárak készen nem voltak, barakban laktak; a holott Budapesten építettek fényes palotát, midőn még semmiféle szabályozás sem történt és a közraktárak, elevátorok építéséhez akkor fogtak hozzá, mikor már a gabonapiacz centruma Bécsben volt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A tervezett szabályozás eriteriumát különben igen szépen és világosan megmondotta gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam, midőn ráutalt arra, hogy jó volna nyilvánosságra hozni azon terveket, hogy azokhoz az emberek hozzászólhassanak. Minthogy pedig a képviselők is emberek, hogy tehát azok is hozzászólhassanak. (Derültség.) Én a magam részéről megvallom, hogy résztvettem abban, hogy az előadó urat provocáljam az ő műszaki nézeteinek előadására és ő előhozta, hogy itt combinatióba van véve a zátonyok eltávolítása, a par14
