Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-82

402 82 orsrógos ülés február 26. 18S5. nyara nem osztották volna soha, mert ők a szeretet, a testvériség és a türelem emberei voltak és az ily nézetű embereket, mint ő, legfeljebb kiutasították volna soraikból. (Nagy zaj. Félkiáltások a szélső baloldalon: Rendre! Eláll! Halljuk! Ralijuk!) A mi végett felírattam magamat, tulaj donkép nem ez, hanem Gull t. képviselő urnak egy megjegyzése. 0 azt mondta, hogy az erdélyi evangélikus egyháznak külön jogai vannak. Elismerem, hogy ez ugy volt addig, mig Erdély különállóit, de attól a percztől fogva, a mint az unió létrejött. én az evangélikus egyháznak Erdélyben vagy Magyarországon külön jogait nem ismerem. Ep ugy, mint az erdélyi katholikus egyház ugyanegynek érzi magát a magyarországi katholikus egyházzal, ép ugy,mint a román egyház nem tesz különbséget az ország régi határai tekintetében, hanem akár magyarországi területen fekszenek a püspökségek, akár nem, egy egyházat képez; ép ugy én vallási, hitfelekezeti szempontból az ágostai egyház követői közt sem ismerhetek Magyarországon különbséget. (Helyeslés a jobboldalon.) Azon esetre, ha netalán a törvényjavaslat akkép módosíttatnék, hogy a katholikus és más egyházak képviselői még nagyobb számmal fognának a felsőházban helyet foglalni, akkor jogosultnak tartom az evangélikus egyház részéről is kívánni azt, hogy ő is nagyobb mértékben és minden superintendentia által legyen képviselve a felsőházban, Most azonban figyelembe véve azt, hogy eltekintve a kath. püspökségektől, melyeket mindig csak egy egyén képvisel, a magyarországi protestáns egyházakban a püspökségeket két egyén képviseli, természetesnek találom, hogy a jelen törvényjavaslatban az intézkedés akkép történt, hogy az arány a lakosság tekintetében a különböző egyházakra nézve meg ne bontassék. Azon esetben tehát semmi kifogásom az ellen, hogy a magyarhoni ágostai és református egyház minden püspöksége képviselve legyen, de külön privilégiumot e tekintetben az erdélyi ágostai egyház részére indokoltnak semmi tekintetben nem látok. Ezen megjegyzést kívántam tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Holnap! Halljuk!) Épen azért, mert az idő előre haladt és mert tudom, hogy más nem szándékoznék beszélni, nekem pedig, miután tegnap e szakasz felett nyilatkoztam, csak pár rövid észrevételt tenni van szándékom, kérem a t. háznak pár perezre türelmét. (Halljuk!) A főindok, melyért felszólalok, ép azon felszólalás, melyet Gull József t. képviselő ur tett. Én iámerem a törvényt, melyre hivatkozott. Azon törvény igenis szól a fennálló, a létező viszonyok respectálásáról, de egy betűt sem mond arról, hogy jövendőre alkotandó törvényeknél bárminemű kivételt tenni a szász lutherana egyház számára szükséges volna és én, a ki tegnap határozottan kifejeztem azon nézetemet, hogy nem kell és nem lehet, ha a?, uniót valóságnak akarjuk tekinteni, törvény alkotásában különleges provisiót tenni erdélyi családok kedvéért, ép oly határozottan mondom, hogy nem kell, nem lehet és nem szabad különbséget tenni az erdélyi szász lutherana egy ház érdekében sem. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát ezen, sem jogban, sem törvényben nem gyökerező pretensiót a magam részéről határozottan visszautasítom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Megjegyzem azt is, hogy ha a számarányról beszélünk, mint tegnap is megmondtam, ép az ágostai egyháznak nem lehet kifogása, mert nagyobb számarányban lesz képviselve mint a református és a katholikus egyház. Megj egyzem továbbá, hogy Gull József t. képviselő ur indokolása ép ugy mint a consistoriumnak a ház tagjai közt ugy hiszem, kiosztott kérvénye mely nyomtatásban megjelent, még főgondnok iránt is tesz követelést. Már pedig az erdélyi lutherana egyházmegyének főgondnoka oly értelemben mint Magyarországon, nincsen is, tehát még ennyivel is alaptalanabb az ő követelése. (Helyeslés jobbfelöl.) En egyáltalán azon követelésben semmi egyebet, mint a nemzeti általános jogokkal szemben a privilégiumoknak megörökítési vágyát nem látom és ezen szempontból is elitélem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Beadatott egy módosítvány arra vonatkozólag is, hogy az 5. §. A) utolsó pontjaként mondassák ki az, hogy a felsőháznak eo ipso tagjai azok, kik főrendi családból születtek, ha ügyvédek, doktorok vagy nem tudom, még mily qualificatióval bírnak. Bocsánatot kérek azon képviselő úrtól, ki ezen módosítványnyal a t. házat meglepte, én ezt nemcsak a törvényjavaslat keretébe be nem illeszthetőnek, de mellette még alaposan szóba bozhatónak sem tartom. Kérem tehát a t. házat, ne méltóztassék azt elfogadni. Végezetül csak azt kívánom megjegyezni, hogy én ma is azon nézetben vagyok, a mely mintegy ellenem felolvastatott, hogy a törvényt meg kell tartani a törvényhozásnak, kormánynak, mindenkinek; de ezt a törvénymegtartási kötelezettséget oda vinni, hogy a törvényhozás ne módosíthasson valamit, ezt csak talán még sem lehet. A törvény tiszteletbentartásáról kell beszélni. a végrehajtás, de nem a törvényhozás kérdéseiben; | mert minden haladásnak első alapfeltétele, hogy a meglevő törvényt változtatni kell. (Zajos felkiáltások balfelöl: Az nem változtatás.) Engedelmet kérek, szeretném azt, is látni, hogy hol mutatja meg nekem valaki, hogy először inarticulálni kell, hogy bevett, vallás és csak azután