Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-81

378 8L országos öles frbmár 25. !S85. ben hátrányban ne legyenek. (Helyeslés a haloldalon.) Minthogy azonban nem elégít ki teljesen gróf Zichy Jenő t. képviselő nr indítványa, mert csak két új tag felvétele mellett még mindig fenmaradhat az ok az érzékenységre, azt ugy a mint beadatott, elfogadhatónak nem tartom, mig ellenben a túloldalról a c) ponthoz beadott határozati javaslathoz hozzájárulok. De minthogy igy áll a dolog, minthogy a katholikus képviselet kiterjesztésének bővebb megfontolása és pontos kiszámítása is szükséges leend, kérem a t. házat — és bátor vagyok ez iránt határozati javaslatot benyújtani — miszerint az egyház képvíselteíésére vonatkozó pontot a bizottsághoz visszautasítani méltóztassék, hogy az átdolgozza a beadott javaslatok alapján azon számarány szerint, melyet kifejteni bátor voltam. (Helyeslés a baloldalon ) Hoitsy Pál jegyző (olvassa az indítványt). Az 57. számú törvényjavaslat 5. §. B) pontja, az abban foglalt a) és c) pontok új szövegezés, illetőleg a római katholikus és protestáns egyházak a felsőházban való képviseletének helyesebb összhangzásba hozatala végett a bizottsághoz utasittatik (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom ugyan, ki van-e már a különböző módosítványok forrása merítve, (Halljuk!) de miután már több rendbeli módosítván y adatott be, kötelességemnek tartom röviden mindezekre nézve nyilatkozni. Mindenek előtt arra kérem a t. házat, hogy azon halasztási indítványt, melyet közvetlenül előttem szólott képviselő ur beadott, elfogadni ne méltóztassék. Ezen kérdés meg volt vitatva a bizottság kebelében, megvitatás után fogadta el a bizottság ugy, a mint van, módosításokat adtak be és ha a t. ház bölcsessége ugy fogja akarni, módosítások által megteheti azon változtatásokat, melyeket szükségeseknek tart. A bizottsághoz utasításnak szerintem semmi néven nevezendő indoka itt nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Áttérve magukra a módosítványokra, én combinative óhajtom kifejezni azon kérésemet, hogy méltóztassék ezen a B) alatt felsorolt pontokat, ugy a mint vannak, egyiket is, másikat is változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbf elöl.) Nem szándékozom felekezeti vagy vallás-történelmi előadásba bocsátkozni; különben is az én kiindulási pontom az volt, hogy nem az egyes felekezetek qua tales képviseltessenek, hanem a vallásegyenlőségnél fogva minden felekezetnek oly egyénei, kik a felekezet élén való állásuknál fogva a társadalmi életbe benyúló hatáskörrel bírnak, vehessenek részt a főrendiház tanácskozásaiban. (Élénk helyeslés jobbfelol.) Mert ez volt kiindulási pontom és semmi egyéb indok nem vezetett engemet akkor, midőn ép ugy, mint már múltkori beszédemben is említettem, a hajdani Deák-pártból alakult bizottság javaslata, mintáz én ministerségempt megelőzött kormány javaslata a czímzetes püspököket kihagyta. De továbbmenve már most a protestánsokra, Lükő Géza képviselő ur legelőször is azt proponálja, hogy ne a püspökök és főgondnokok vétessenek számba, hanem az egyházak válaszszanak speeialiter főrendiházi tagokat három évre. Bocsánatot kérek t. ház, épen mert azon nézetből indultam ki, melyet az imént jeleztem, hogy azért legyenek ott egyházi magas állásban levő egyének valláskülönbség nélkül, mert azok a társadalmi életbe mélyen bevágó hatáskörrel birnak, mely hatáskörnek a törvényhozásban is képviseltetése helyes, én azt, hogy speeialiter ezen czélra, felsőházi képviseletre választassanak, választassanak időhöz kötötten, magam részéről elfogadni nem tudom. (Helyeslés jobbfelol.) Nem is látnék, még ha egy per ezre a protestáns álláspontra akarnék helyezkedni, semmi indokot reá, mert ugy a püspököket, mint a főgondnokokat az egyház maga szabadon választja és azt gondolom, hogy a kikre összes ügyeinek vezetését, kormányzatát bizza, az lehet neki^ leghelyesebben képviselője a felsőházban is. (Elénk helyeslés jobbfelol.) A mi már a számot illeti t. ház, én indokolásomban is megmondtam, hogy szorosan számarányt követni nem lehet, de viszont egy bizonyos méltányossági tekintetnek uralkodni kell. Ha az előttem szólott képviselő ur eszmenetét követném, meg kellene hogy jegyezzem, hogy ha arról van szó, történik-e valakin a szoros számarány szerint méltánytalanság, igazsága van, a számarány szerint az evangelieo-reformatus egyház tagjai vannak legkevésbé képviselve; de ez aránytalanság áll főleg a többi protestáns egyházakkal, az ágostaiak és még inkább az unitáriusokkal szemben. De azt gondolom, hogy ezen egyházak, a két első a szorosan vett Magyarországon, Erdélyben pedig mind a három, a történelmi fejlődés alapján, mondhatom, oly egyenjogú factorokat képezett, hogy nemcsak általános állami, de még protestáns szempontból is ezt bántani nem akarnám. De ha ezt bántani nem akarom, akkor azért, mert az egyik egyháznál nagyobb mértékben van képviselve két más egyház, nem tehetem azt, hogy a három helyett a negyedikhez menjek és annak képviseltetése vei szemben akarjam valamennyiét emelni; mert ez lehet felekezeti szempont, de nem állami, nem helyes, nem igazságos szempont. (Ugy van! jobbfelol.) De ép ezért t. ház, én azon módosítványt sem pártolhatom, melyet az egyházi tagok képviseltetésére nézve gróf Zichy Jenő benyújtott, mert ez is megzavarása volna egyfelől az alapeszmének, nem ugyan oly mérvben, mint a czímzetes püspökök behozatala, hanem sokkal csekélyebb mérvben,