Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-78

308 78. országos ölés február 21. 1885. Már a múltkor volt szerencsém megjegyezni [ gróf Tisza Lajos urnak ugyanezen érvére, hogy nem oly könnyű ám tisztességes és becsületes módon akkora vagyont szerezni, a mely után 3,000 frt adót kell fizetni. De vájjon nem igazsá­gosabb-e és nem czélgzerűbb-e oly módot ajánlani és fogadni el, melynek alapján a főrendeknek leg­kitűnőbbjei gyakorolnák ezen jogot? Márpedig azt gondolom, hogy a főrendek becsületet fognak helyezni abban, hogy a maguk legkiválóbb tag­jait ruházzák fel törvényhozói minőséggel. (Helyes­lés a szélsőbalon.) Mondott még a ministerelnök ur egy szót, melyet megjegyzés nélkül nem hagyhatok. (Hall­juk !Halljuk!) Mocsáry t. barátommal szemben azt állította, hogy radicalis párt tehet oly javaslatot, a, minőt említett, de a valódi szabadelvű azt nem fogadhatja el. Nézzük mind a két nevet: a radica­list és a szabadelvűt. Nézzük, mennyiben illenek ezek mi reánk, mennyiben önökre. (Halljuk! Hall­juk !) Nézzük mennyiben radicalis ezen párt és mennyiben szabadelvű párt a túloldal? (Halljuk! Halljuk /) Pártot, mely a monarchicus elvet, még pedig a personal unió alapján hirdeti; pártot, mely sem a papi javak elvételét, miről tegnap volt szó, sem az egyház és állam teljes elválasztását nem han­goztatja ; pártot, mely oly szerény alakban akarja a maga elveit a felsőházra érvényesíteni, a minő­ben az a mi javaslatunkban foglaltatik; pártot, mely a születési aristocratiát bár választás útján, továbbá is fenn akarja tartani a felsőházban és meghagyja abban az egyházak fejeit: egy ily pár­tot a radicalis név nem illet. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Erre nézve eszembe jut afranczia költőnek azon mondása: „Ni tant d'honneur monsieur, ni tant d'iniquité" sem azt'a megtisztelte­tést, a mennyiben kétségtelenül az, sem azt a mél­tatlanságot nem érdemeltük. De vájjon önök uraim, inkább érdemlik-e meg a szabadelvű nevet? (Halljuk!) Vájjon azt a pártot, mely a vallásszabadságot, mely a köte­lező polgári házasságot annyi év óta ellenzi, azt a pártot, a mely, mint arra ma is utalt Ábrányi Kornél t. képviselőtársam, markest fen a sajtószabadságra és a sajtóügyi esküdtszékre, mely közönséges bün­tetőügyekben semakarja az esküdtszéki intézményt behozni, mely pedig be van hozva magában Orosz­országban is, vájjon, mondom, azt a pártot lehet-e szabadelvűnek nevezni, azt uraim nem önöknek, mert ez által természetesen nem érnék czélt, (Derül ség a szélső baloldalon) azt az egész köz­véleménynek ítéletére bizom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Es végre, van még néhány szavam Hegedűs Sándort, képviselőtársamhoz is. (Halljuk !) A i kép­viselő ur kételyét fejezte ki azon, vájjon mi a zsidó hitfőnököt be akarjuk-e venni a felsőházba vagy sem ? O a zsidó hitfőnököt nem találta me^ a mi határozati javaslatunkban. (Halljuk!) Hát t. képviselő ur, a mi erre önt, megengedem, némi­leg feljogosította, az az, hogy mi nem tettünk különbséget bevett és elismert vallásfelekezetek közt. A zsidó hitfelekezet még nincsen törvényesen bevéve, de el van ismerve, az ő hivatalos czíme, neve: törvényesen elismert hitfelekezet. Mi, igaz, nem tettük e különbséget; de, hiven eddigi elviink­hez, nem teszünk polgár és polgár közt, vallás és vallás közt különbséget, hanem hirdetjük ma, hir­dettük a múltban és hirdetni fogjuk azután a val­lásszabadságot és jogegyenlőséget fajra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. . Az a zsidó hitíőnök azonban, a kiről a kor­mány javaslatában szó van, a mi javaslatunkban igaz, nem foglaltatik; mert mi, valamint a többi felekezetek képviselőit, ugy a zsidó hitközség kép­viselőjét is, választás útján akarjuk felruházni azon joggal, hogy a maga egyházának, felekeze­tének érdekeit képviselje. Mi ragaszkodunk azon elvekhez, melyeket 1848-ban a törvényhozás inaugurált. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mi azon zászló alatt küzdünk, melyre a sza­badság, jogegyenlőség és testvériség igéi vannak feljegyezve. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) Mi ezen zászló alatt állunk, ha kell bukunk* de hűt­lenek hozzá nem leszünk. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen zászló a függetlenség és demo­cratia zászlója, előbb-utóbb győznie kell, a jövő az övé. Ragaszkodom a határozati javaslathoz, me­lyet magam és elvbarátaim nevében beadtam. (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a szélső bal­oldalon.) Elnöki Szilágyi Dezső képviselő urat illeti a szó. Szilágyi DezSÖ: T. ház! Miután a mai ülés napirendjére a kérvények vannak kitűzve, egy órára van és interpellatiók is vannak bejelentve, természetesnek fogja találni a t. ház, ha kérem, hogy méltóztassék megengedni, hogy hétfőre ha­laszszam felszólalásomat. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, képviselő ur felszólalása hétfőre halasztatik és ter­mészetesen Onody képviselő ur felszólalása is. Most következik a 9. sorjegyzékben foglalt kér­vények tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• A sámsonházai képviselő-testület a pallag szőlőkre kivetett dézsmának leírását kéri. Zeyk Dániel előadó : Kiadatnak a pénz­ügyminister urnak. Elnök: Kiadatik a penzügyminister urnak. Rakovszky István jegyző (olvassa): Krausz József, kistelepi lakos a ház jogügyi bizottsága által elrendeltetni, kéri, hogy az aradi királyi tör­vényszéknél Pollák Hermann ellen beadott bűn­ügyi feljelentés szigorúan megvizsgáltassék és

Next

/
Oldalképek
Tartalom