Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-78

7S. orsságog ülés február 21. IS8fi. S05 Vgy van I a szélső balon.) Csak némely szükséges felvilágosításokra és néhány helyreigazításra fogok szorítkozni zárbeszédemben. Mielőtt azonban a határozati javaslatra vonatkozólag tenném meg észrevételeimet, egy történelmi adat helyreigazítását tartom szükségesnek. (Halljuk !) Gróf Andrássy Manó t. képviselő ur (Sálijuk!) tegnapelőtti rövid felszólalásában Szontagh Pál t. képviselő úrral szemben meleg védelmébe vette az 1848 előtti aristocratiát és a többi közt annak magasztalására ezeket mondotta: „Midőn pedig 48-ban a forradalom vívatott, a főrendiház erélyesen és okosan Debreczenig kisérte a képviselőházat." Nem szándékozom t. ház a múltnak sebeit ok nélkül felszaggatni, nem különösen a mái főrendiházat a múltnak hibái és bűneiért felelőssé tenni; de a történelmi igazságnak is vannak jogai, a melyeket sehol, de legkevésbé a képviselőházban szem előtt téveszteni nem szabad. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én, a ki 1848-ban nemcsak az országban voltam, de voltam Debreczenben is; én, a ki azon kivtil — szerénytelenség nélkül legyen mondva — (Halljuk!) azon könyvnek megírása végett, a melyet az 1848/49-iki forradalomról kiadtam, az eredeti forrásokat kutatni kötelességemnek tartottam : azt hiszem, hogy jól tudom, miként viselte magát a főrendiház, mily magatartást követtek akkor ő méltóságaik. Az 1848-iki évnek utolsó napján egy vegyes ülésben elhatározta az országgyűlés, hogy saját, valamint a kormány székhelyét Debreezenbe teszi át. És másnap megindult a költözködés, a zarándoklás Debreczen felé, nagy sanyarúságok közepette: de elvégre 8-ikára már tarthatott értekezletet, 9-ikén pedig országos ülést. Hol voltak a méltóságos főrendek ? Ezt megmondja nekünk b. Perényi Zsigmond a főrendiháznak alelnöke .Debreczenben elnöke. Ki 1849-ik márczius 12-én megnyitván az ülést, azon kezdte beszédét, hogy igen sajnálja, hogy előbb nem hívhatta össze a főrendeket, de azon szám, a mely a határozathozatalra okvetlenül szükséges, mindeddig nem volt együtt. S mi volt ezen szám? (Halljuk! Halljuk!) Már Pesten 20-ra szállíttatott le s annál fogva Debreczenben sem volt 20-náI magasabb. Tehát harmadfél hónapig kellett várnia báró Perényi Zsigmondnak, hogy húsz tagot hozhasson össze Debreezenbe, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon^ Akkor is kik voltak az első ülésen? Ezt is megtudjuk az öreg báró Sztojka beszédéből: „A mint látjuk a herczegek közül egy sem, a nem egyesült püspököket kivéve, 24 püspök közül csak kettő, 60 főispán közül alig 4 s a számtalan gróKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. IV.EÖTET. fok és bárók közül alig néhányat van szerencsém tisztelni." Ennek következtében azt indítványozta, hogy az elnök állítsa össze a távollevők névsorát, mely indítvány azonban oda módosíttatott, hogy igazoló bizottság küldessék ki. Azután igy folytatta báróSztojka : ,Ha a képviselőház tagjai megjelentek, megtehették volna a felsőház tagjai is, de tenni elmulasztották; a miért is őket a rossz hazafiak közé sorozom, kik közé tartoznak továbbá azon hazaárulók, kik czimboraságban vannak az ellenséggel, továbbá azok, kik fegyverrel kezükben sereget gyűjtenek az ország megtámadására s gyilkoló kézzel döfik a tőrt tulajdon édes anyjuk szivébe, mely őket ápolta." (Igaz! a szélső balon.) Az igazoló bizottság márczius 27-én előterjesztvén jelentését, abból kitűnt, hogy gondos, de nem épen szigorú bírálat után, 108 távollevő felsőházi tag igazoltatott. Ezek közül 14 küldetésben volt, köztük a derék Teleki László és Andrássy Gyula grófok, az első Parisban, a másik Konstantinápolyban ; továbbá 8 nemzetőri törzstiszt, 50 honvéd, 24 a külföldön engedély mellett tartózkodó és 12-en, kik a megjelenés alól fölmentettek. Jelen voltak pedig márczius 27-dikén összesen 28-an. Ha a 28-at az igazoltan távollevő 108 hoz hozzáadjuk, 136 felsőházi tagot nyerünk, a kiket az elmaradás súlyos vádja nem terhel, 700 és néhány Ug közül 136! Mondom t. ház, nem akarok recrimináíni, de a történeti igazság érdekében föl kellett ezeket említenem. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Gr. Andrássy Manó: Perényit, az elnököt felakasztották! Irányi Dániel: Perényit igenis felakasztották, mert hazafiúi kötelességét mindvégig teljesítette. (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) EB most, röviden bár, reflectálni fogok azokra, a miket az imént a t. előadó ur szájából hallani alkalmunk volt. (Halljuk!) A t. előadó ur foglalkozván az általam benyújtott határozati javaslattal, annak elvét, a választást és annak alkalmazását helytelenítette. Helytelenítette különösen a főrendi tagokra nézve, mert — úgymond — ha a főrendi tagok, mint testület választani fognak maguk közül, ezáltal körükben bizonyos kasztszellem fog kifejlődni, mit pedig a haladás érdekében kerülni kötelességünk. De hát t. előadó ur, nem gondolja-e, hogy az, a mitől tart, inkább van kifejlődve azokban, a kik gazdaságuknál fogva már el vannak különítve a többi társadalomtól, mint azokban, a kik szegényebbek lévén, a középosztálylyal inkább összevegyülnek ? Én a választásnak a főrendek körében is azért vagyok barátja — és ezt a t. ministerelnök urnak tegnapi ellenvetésére nézve is válaszul mondom — mert ezáltal azt remélem, hogy ha 39