Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-73

182 fS. sj-SBáees ülés február 1% 1S$», ható egész Európában nincs. Csak egy kis jóakarat,, | egy kis politikai bölcsesség kellene, hogy ezen t egyház mindinkább nemzeti jelleget öltene. (Helyeslés a szélső baloldaton-) De ehhez az volna szükséges, hogy a mi alkotmányos insíitutióinkkal és nemzeti intézményeinkkel szoros összhangzatban i és összefüggésben legyen és már ezen kapcsolat fentartásáért is óhajtanunk kell, hogy a főrendiházban képviseltessék. Ott vannak a protestáns egyházak. Tagadhatatlanul ezek is a nemzeti életnek és jellegnek képviselői és kinyomatai. Mig Európa protestáns egyházai szervezetüket és befolyásukat királyi és fejedelmi befolyás által nyerték, addig a magyar protestáns egyházak a királyi hatalommal szemben állapították meg létüket és szervezetüket. (Igaz ! TJgy van! a szélső baloldalon.) Kálvin tanai szerint vannak ők szervezve és a telj'es képviseleti rendszeren és a ki nem arra tör, hogy a protestánsok a főrendiházban és a képviseleti rendszer útján legyenek képviselve, hanem kiszemelés útján, az a protestáns szervezetnek egyik alapelvét, a képviseleti rendszert támadja meg. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Mert Magyarországon nemcsak a Kálvin követői, de még a lutheránusok is Kálvin tanai szerint levén szervezve, azok a presbyteridis rendszert fogadták el, nem pedig a consistorialis rendszert és igy ha lehet itt szó a jezsuitákról, akkor Jókai t. képviselőtársamtól azt kérdem, vájjon kitől vette a kormányelnök ur azt az eszmét, melynek az ő hitével, vallási meggyőződésével ellenkeznie kell és veszi épen akkor, midőn a Kálvin tanai szerint szervezett társadalom Észak-Amerikában oly nagy dicsőségben és meggazdagodásban sugározza körül Európát, hogy követést érdemel, honnan veszi protestáns létére azt a rendszert, mely teljesen consistorialis, mely teljesen egyeduralma s a kine vezésen alapul? Aligha nem a jezsuitáktól. (Élénk helyeslés a ssélső balon.) Nem akarom védelmezni a tudomány, a kereskedelem, az ipar képviselőit, kiket Irányi t. képviselőtársam javaslata felölel, Jókai t. képviselő ur tréfál ózó és tréfáiban könnyelmű támadása ellen. Megvédelmezik ezek az elemek saját jogosultságukat. Megvédelmezik, mert Magyarország democratiája fejlődésben szintén különbözik az európai democratia fejlődésétől. Mig Európában a democratia azzal kezdte munkáját, hogy lefelé nivellirozott mindent, mig elvett mindent mint a sir és soha semmit vissza nem adott, nálunk azzal kezdte, hogy nem a czímeket és a nemességet törülte el, hanem a nemzetet, emelte fel a nemesség magához, (Élénk tetszésnyilatkozatok a szélső baloldalon.) vagyis a magyar nemzet nivellirozott nem lefelé, hanem fölfelé. HÍ mi ezen irányzatot akarjuk követni, csak azt az egy javaslatot lehet elfogadnunk, melyet Irányi t, képviselő- j társunk nyújtott be, mert azon határozati javaslat a család, a megye, az egj^házak választása, a tudományos, ipari- és kereskedelmi közintézetek választása által módot és alkalmat nyújt arra, hogy a democratia a felsőházban is helyet foglaljon, hogy a nivellirozás felfelé a felsőházban is megkezdődjék, mert mihelyt választás és szabad választás, ez teljesen biztosít arról, hogy nem fogja kérdezni, hogy y-nal irja nevét, van-e nemeslevele, hanem képességeit fogja számon kérni és győzelem akkor is, ha kevesen lesznek olyanok a felsőházban helytfoglal ók, a kik a szabadelvűséget nem álareznak használják, de gyakorolni kívánják, mert ez a nivellirozás kezdete és a nivellirozás munkája azon fáradságot, hogy a törvényjavasbit újra szerkesztessék, bőven ki fogja fizetni. (Helyeslés a szélső balon.) A mig a kormány javaslatának nincs elve, addig Irányit, képviselőtársam javaslata elvet képvisel, mely a bölcsészet kívánalmának is megfelel. Hármas egység van benne, anyag, alak és jellem. Elemei a rendi alkotmányból vétetnek, nemzeti intézményt alkot a választás által. Ősi, szabad és magyar. Képviselve van benne a család, a megye és az egyház. A mely törvényjavaslat öszhangba tud hozni annyi politikai és társadalmi faetort, az philosophiai aí apókon nyugszik. (Helyeslés a szélső balon.) Hiba, ha egy törvényjavaslat csak bölcsészeti tekinteteknek hódol, de nem veszi figyelembe a nemzet igényeit^ ha nem veszi figyelembe a nemzet életelmeit. És e javaslat, mely bölcsészeti alapon áll, megfelel annak is, hogy a nemzeti intézményeket tekintetbe veszi. Hiszen a mi a kormányjavaslatban van, a 3,000 frtos census, a kinevezett törvényhozó a magyar törvényhozásban ismeretlen, de mindazon elemek, melyekből Irányi Dániel t. képviselőtársam határozati javaslata szerint a felsőház alkottatnék, mind pedig azon mód, a melyen alkottatni fog, a nemzet által ismertetik, az által századokon át gyakoroltatott. Miért akarjuk mi, hogy a család, az egyház, a megye légyenek képviselve a főrendiházban'? Akarjuk azért, mert a társadalom ezen institutióiban találjuk azon nemzeti motívumok jelenlétét, melyekről azt szokták mondani az emberek, hogy nem ők élnek csupán a nemzet történelmében, de a nemzet történelme is él ő bennük és a nemzet lelkének egyes darabjai benne vannak. Igaz, hogy ama nemzeti jellem nem tölti be teljesen ezen institutiókat; a mit nem tölt be, az maradjon el, de a mi nemzeti, az tartassékmeg és foglalhasson helyet a felsőházban. (Helyeslés a szélső balon.) Az a rendszer, amely választ, nemcsak a parlamentaris rendszernek felel meg, de megfelel annak is, a mivel ellenkezik a kormányjavaslat, a képviseleti rendszernek. Mert azok, a kik azon felsőházban részt fognak venni, azon néhány