Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-71

142 71. országa ölés febraár 13, 18&S­nyilatkozatok a bal- és szélső haloldalon) és a ki a demoeratia köréből ki akarja zárni a régi társa­dalom azon elemeit, melyek nem privilégiumok, nem elzárkózottság álján, hanem szintén saját tulajdonságaiknak szívóssága által az új áramlatok közepette is tudták magukat fentartani. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) És t. ház, szóljunk ezen tárgyról egész nyíltan! (Halljuk! Ealljuk!) Az igazi democraticus felfogás első feltétele az, hogy sem az új, sem a régi elemek iránt szűk­keblű ne legyen és legyen universalís egyaránt. De ha Beksics Gusztáv képviselő ur, bizonyos értelemben joggal, mint a demoeratia egyik fény­oldalát kiemelte annak az állami erők egyesítésére irányuló tendentiáját, a midőn ezt elismerem, ne legyünk vakok a democratiänak magának hiányai és azon veszélyek iránt, a melyekkel az jár. Ne boruljunk le, mint egy fétis előtt, a világon semmi­féle elv előtt, hanem vizsgáljuk azt minden oldalá­ról szabad látással, világos felfogással. Ha van a democra iának egy veszélye, e veszély a politikai traditiónak hiányában keresendő. Ezen veszélynek egy ellenszere van és ez az, ha a democraticus fejlődésnek formái között és annak menetében is a régi társadalomnak elemei minél nagyobb mérték­ben megtudják állani helyüket, minél nagyobb mér­tékben áttudnak menni az új viszonyokba. (Élénk helyeslés a baloldalon.)Azon országok példája mutatja e thésis igazságát, melyeknél a democraticus át­alakulás egyszersmind a régi társadalom elemei egy nagy részének elpusztulásával járt. Ott van Francziaország példája, a mely fajegységének ős ereje mellett, miután ott a democraticus elvnek keresztülhatolása csak egy véres forradalom által vált lehetővé, a mely a régi társadalom számos hasznavehető elemét elpusztította, a politikai tra­ditiónak szükséges elemét teljesen nélkülözvén politikai szerkezetében, nemzeti politikája irányá­nak megállapításában egy évszázad óta sem tud eredményt felmutatni. (Igaz ! Úgy van a baloldalon.) És ha én most azt tapasztalom, hogy Magyarorszá­gon a társadalom és nemzeti szervezet democra­ticus átalakulása mellett az új korszakba belenéz, annak forrongásába belenyúl, mint az éltető ele­meknek egyike, a régi magyar társadalomnak minél számosabb eleme; ha látom azt, hogy a democratiának számos fény oldala mellett ezen tagadhatatlan árnyoldalnak, a traditio hiányának correctivuma igy önként létesül; ha látom azt, hogy democraticus alapokon nem szakadnak meg a magyar nemzeti politikának azon évezredes tra­ditiói, melyeket a régi magyar társadalom elemei vittek: akkor ez engem nem bizalmatlanságra, hanem csak örömre indít és bizalomra gerjeszt. (Zajos hJyeslés, éljenzés és taps a hal- és szélső baloldalon.) Es t. képviselőház, hogy visszatérjek azon eszmére, (Halljuk! Halljuk!) melynek alapján állunk, tudniillik azon az alapon, hogy a törvény­hatósági választások útján egy új társadalmi ele­met vigyünk be a felsőházba, hát akkor épen az, a körülmény, mely Beksics Gusztáv t. képviselő urat bizalmatlansággal tölti el, épen az a körül­mény szolgál nekem indokul arra, hogy alaptalan­nak tartsam azt az aggodalmat, mintha a főrendi­háznak eddigi elemei és a felsőházba választás útján jutandó elemek ne tudnának egymással teljes harmóniában megférni és együtt működni. (ügy van! Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) Épen azért, mert a törvényhatóságok legtöbbiké­ben, minden privilégium és minden mesterséges korlát nélkül, hála istennek, még mindig azok az elemek dominálnak, a kik a magyar nemzeti politik; traditióinak fő törzsét képezték, (Élénk helyeslés a hal- és a szélső baloldalon) épen azért azt hiszem, hogy azok a legjobb harmóniában fognak tudn* együtt működni azon elemekkel, melyek a magyar nemzeti politika traditióinak másik törzsét képezik. (Zajos helyeslés és meg-megújuló tetszésnyilatkozatok a hal és szélső baloldalon.) Holott t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) él bennem a meggyőződés, hogy mint az olaj és a viz nem tudnak egyesülni, ugy soha nem fognak tudni egy politikai testté egyesülni azok az elemek, melyek a magyar nem­zeti politikának continuitását a főrendiházban kép­viselték és ezentúl képviselni hívatva vannak, tudniillik a születési aristocratia, azokkal, melyeket az önkény oda helyez, liogy amazokat leszavazzák. (Hosszantartó zajos helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Közös forrásból származnak ezek is, azok is, mondják önök. A korona jogából származnak; hiszen kinevezettek utóvégre az örökletes tagok is, mert őseik a korona kinevezésétől vették fő­rendiházi tagságukat. Tökéletesen igy van t. képviselőház. De egy kis különbség ezen két kinevezés közt talán mégis csak létezik. Hát én egy vallomást teszek a t. kép­viselőháznak. (Halljuk! Halljuk!) Rosszul esik nekem, mert senki sem szeret fekete színben fel­tűnni azok előtt, a kikkel bármi téren együtt működik; de hát bevallom egész őszintén, hogy én azért a tényért, hogy III. Károly király vala­melyik ősömet a főrendiséggel megajándékozta és hogy az ezen kinevezés útján és egynéhány gene­ratio átörokösítése útján reám is átszármazott, én a Tisza-kormány iránt valami különös lekötelezett­séget nem érzek. (Zajos derültség, éljenzés és tet­szésnyilvánítások a bal- és szélső baloldalon.) De miután igy lelkem fekete hálátlanságának látványát nyújtottam a t. háznak, még sem akarnék rosszabbnak látszani, mint tényleg vagyok s azért bevallom hasonló Őszinteséggel, (Halljuk! Hall­juk!) hogy ha engem ez a kormány az általa ki­eszközölt kinevezés útján mint politikai újon ::ot vagy mint régi hívét ruházna fel törvényhozói

Next

/
Oldalképek
Tartalom