Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-71
136 71.orsaá b 'Ob ülés frbraűr 13. 1SS5. ties felfogás tekintetében, mint pedig politikai tekintetlen egy felsőház feladatának teljesen megfelelni képes legyen, (Ugy van! a baloldalon) A t. kormány ezt a problémát azzal akarja megoldani, hogy körülbelül 150 — a számról ne disputáljunk, mert hisz utóvégre is egyre megy, hogy 10-el több lesz-e vagy kevesebb — hogy mondom körülbelül 150 életfogytiglan kinevezett tagot akar a főrendiházba bejuttatni. Ennyiből áll a ezélba vett reformeszme egésze, mindig eltekintve az eddig ott be nem vett felekezetek képviseltetésétől, a mit én részemről helyeslek. Ez tehát a reform! Már most kérdem, hogy vájjon azokból a tulajdonságokból, melyek a mostani főrendiházban arra nézve, hogy egy felsőház feladatát teljes sikerrel megoldhassa, elegendő mértékben nincsenek meg, mit fog ez a 150 életfogytiglan kinevezett a felsőházba bevinni? Be fogja-e vinni talán azt, hogy több biztosíték legyen arra nézve, hogy a nemzeti érdekek universalitása vétessék mindenkor tekintetbe, midőn egy reformjavaslat megvalósításáról van szó? Ennek megvalósítását várjuk mi azoktól, kiknek felsőházi tagsága, törvényhozói joga a pillanatnyi pártérdek, a pillanatnyi hatalmi érdekek szülöttje? (Ugy van! a baloldalon.) Ezektől várjuk az universalis nemzeti érdekek képviseltetésének megerősítését a főrendiház • ban ? Vagy ezektől várjuk azt, hogy a traditionak leginkább a születési aristocratia által képviselt igényei mellé, a fejlődő időknek megfelelő mozgó elemet is bevigyük ? Ezektől várjuk azt, a kik ma a felsőházba kineveztetve életfogytiglan ott bennmaradnak, tehát a mai pillanat fejlődési stádiumát képviselik, de a további eszme-fejlődés követésétől, mint a mostani kormány kinevezettjei, majdnem becsületbeli kötelesség által vannak elzárva?,(Ugy van! a baloldalon.) Vagy t. ház, ezektől várjuk azt, hogy növekedjék politikai súlyban a felsőház, hogy nagyobb megnyugvással fogadja a közönség az ő határozatait és pedig nemcsak akkor, midőn az uralkodó áramlattal egy mederben úsznak, hanem akkor is, midőn, mint a felsőháznak néha tennie kell, az uralkodó áramlatnak ellentállanak ? Ezek súlyától várjuk a közmegnyugvást, kikről mindenki tudja, hogy tisztán a hatalom és pedig nem is a mindenkori, hanem a mostani hatalom biztosítása végett vitetnek be ? (Ugy van ! a baloldalon.) Hát t. ház, ezektől az elemektől a reform problémájának két legfőbb feladata közül, tudniillik az egyetemes nemzeti szellem létesítése és a súly növelése közül egyetlen egyet, nemcsak megoldva, de megközelítve sem látok; azt a harmadik kelléket pedig, melyet elsőnek kellett volna említenem, tudniillik a minden irányban való függetlenséget, azt teljesen megrontja. (Ugy van!a baloldalon.) Ugyan t. ház, hogyan vagyunk ezzel ? A t. ministerelnök ur azt a jogot akarja magának adatni, hogy a felsőházba 150 életfogytiglani tagot kinevezhessen. És, a mint as már e padokról felszóialt t, barátaim által felemlittetett, mi a csekély számra szorított kinevezést nem perhorrescáljak és ezért a ministerelnök ur minket inconsequentiával is vádolt. De igen nagy a különbség a kettő közt. Ha csekély számnakkinevezésére adatik jog a kormánynak akkor ott állnak a a közéletnek azon a közvélemény által mintegy már kijelölt kitűnőségei, megnevezhetnék embereket ugy az ellenzék, mint a kormánypárt sorából, a kik elől semmi néven nevezendő kormánynak kitérnie nem lehet, (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Les hommes qui s" imposent mint a francziák mondják, azok az emberek, a kik egyéni súlyuknál fogva nem mellőzhetők, akármit parancsoljon is a pártérdek. De t. képviselőház, bizonyára nem alacsonyítjuk le a magvar intelligentia hírnevét és nem vétünk eliene, ha azt mondjuk, hogy valamint minden országban, ugy nálunk is ezek száma felette csekély. Ha egyszer a százakba bemegyünk; mihelyt 150-ről, vagy 100-ról vagy csak 80-ról szólunk, azon 80 mellett, a ki kineveztetik, legalább még tízszer annyi áll, a ki erre egyéni súlyánál fogva ugy annyi jogot formálhatna. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon) Mihelyt egyszer az igen tiszteletre méltó jellemek — meg vagyok győződve, hogy a t. kormány ezt a korlátot meg fogja tartani — mondom az igen tiszteletre méltó jellemek, de végre a közéletben csak az arany középszerűség ösvényén haladók közé keli nyúlnunk : akkor nincs semmi képzelhető indok az egyéni súly szempontjából, hogy miért választessék ki épen az a 80, vagy az a 100, a ki ki fog neveztetni és miért ne 100 vagy 80 a többiek sorából, kik egyéni súlyra, egyéni jelentőségre nézve teljesen ugyanannyi igényt tarthatnak a kineveztetéere. (Ugy van! Ugy van! Tetszés a bal- és a ssélíö baloldalon.) Ez a különbség t. ház, a csekély és nagyszámú kinevezettek közt. És ennek aztán mi a consequentiája t. ház? (Halljuk!) Ennek a consequentiája az — és nem is lehet másként kívánni semmilyen kormánytól —• hogy midőn nincs belső ok, hogy azt a százat, kinek kinevezésére neki jog van adva, épen innen vagy onnan vegye azoknak a sokaknak számából, kik hasonló qualifieatióval bírnak: akkor természetszerűleg a politikailag megbízhatókat, a vele együttérzőket, azokat fogja kiszemelni, kik neki teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy nemcsak a mig kormányon lesz, de azon túl is az ő pártérdekeit fogják mindenben szem előtt tartani (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ez, gondo-
