Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-65

65. orsxágos ülés I folyandó összeget, négy millió frt; a még fenmaradó hét millió frt pedig boulevardok, rakpartok építésére, utezák szélesítésére s egyéb hasonló munkákra határoztatott fordíttatni. Ezen elvi megállapodás és számítás alapján készült és térj esztetett a törvényhozás elé az 1870: X. t.-cz. javaslata. Mellesleg megjegyzem még, hogy az interpellatio nem is jól idézi az 1870: X. t.-cz. 3. §-ának c) pontját; mert ez nem azt rendeli, hogy az ezen törvényben megszavazott 24 milliós kölcsönből mindenekelőtt Budapest főváros területén belül a dunai rakpart szabályozandó s építendő ki, hanem, miután előbb a) alatt elrendelte, hogy a közlekedés megkönnyítése végett a lánczhid megváltassák, b) alatt, hogy egy vagy szükség esetében két új álló híd építtessék a c) alatt, mint már az imént felolvastam, ezt mondj Duna I folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a haj k és kereskedésnek tágas kikötőket és új rakparotkat nyit, tekintettel a közraktárakra is." Tehát ez „mindenekelőtt" még pedig a Sáros-fürdőig építendő rakpart sehol sincsen, csak az interpellatióban. (Derültség.) Külön- j ben az előbbi ministerium 1871-ben a főváros területén a 24 milliós kölcsönből teljesítendő munkálatok részletes terveit a törvényhozásnak is bemutatta s ez helyeslőleg tudomásul vette és jóváhagyta. Ezen tervekben a budai partnak rakparttá alakítása és kiépítése csak a Rudas-fürdőig tétetett számításba, a mint ez valóban végre is hajtatott. A I tulaj donkép eni folyam s mederszabályozási munkák természetesen a szabályozás igényeihez képest tovább is terjednek. Ha tehát lett volna is a ministertanácsnak 1870-ben oly határozata — a mint nem volt — hogy a rakpartokat a Sárosfürdőig kell építeni, minthogy 187 l-ben, mielőtt véglegesen intézkedett, nemcsak ő maga mást határozott, hanem ezen más határozatát a törvényhozás előtt előadván, ez azt jóváhagyta; természetesen még azon esetben is nem az 1870-iki, hanem a törvényhozás által is jóváhagyott 1871-iki előmunkálati tervezet volna az, a mely irányadó s a melynek alapján a kormányhoz kérdést intézni vagy a kormányt feleletre vonni lehetne. Egyébiránt később még az is közbejött, hogy midőn egy alkalommal egyéb kívánalmai között a főváros aziránt is folyamodott — nem a belügyministerhez, mert a főváros tudta, kihez kell fordulni, (Derültség a jobboldalon és a közepén) hanem a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez — hogy a Rudas-fürdő előtti part államköltségen kiszélesittessék és tovább kiépíttessék, mert kívánatos volna, hogy az új onnan kiépített Rudas-fürdő február 5. 1885. 5 előtt tágasabb tér legyen: a ministertanács azt határozta, hogy ezen kiszélesbítés és továbbépítés a törvényhozás által —- mint említem — már jóváhagyólag tudomásul vett tervek szerint az államot nem illetheti meg, az a főváros teendői közétartozik ; de^különben még az is megfontolandó, hogy a Duna medre ott amúgy is szűk levén, annak további megszűkítése szabályozási szempontból még csak megengedhető lenne-e vagy nem. Egyébként, nehogy a t. képviselő ur vagy bárki azt higyje, hogy az állam kormánya a főváros iránt szűkkeblűén járt el és az ezen czélból fölvett 24 milliós kölcsönt, habár állami, de más czélokra fordította; bátor vagyok megjegyezni, hogy 8.117,000 és néhány száz frt volt az, mi a nyeremény-köicsönből a főváros mentén a Duna-szabályozási munkákra és a rakpartra fordíttatott. De minthogy a nyeremény-kölcsön ezen és az elébe szabott egyéb teendők által teljesen ki volt merülve, ezen felül már az államkincstárból — természetesen a törvényhozás által a költségvetés alkalmával történt megszavazás alapján — 1883 végéig 3.246,000 frt, 1884-re és 1885-re pedig együtt véve újabb 2.182,000 frt fordíttatott, tehát majd hatodfél millió írt a 24 millión felül; minthogy a 24 millióból azok a ezélok, melyekre ezen kölcsön felvétetett, ki nem teltek s így az állam ez irányban az 1870: X. t,-cz.-ben vállalt kötelezettségének nemcsak az ott. megszavazott összeg erejéig, hanem azontúl is igen jelentékeny összegig már eddig is eleget tett: ily körülmények közt, azt hiszem t. ház, bátran elismerhetem, hogy van tudomáiom arról, hogy az a rakpart lejebb nincs kiépítve. (Élénk tetszés és derültség a jobboldalon és a középen.) De van tudomásom arról is, hogy a törvény nemcsak nem kötelezte, hanem fel sem hatalmazta az állam kormányát arra és igy azt sem Ígérhetem, hogy oda fogok hatni, hogy még a kiállítás előtt e rakpart állami költségen kiépíttessék. Hátra van még az a szemétdomb. (Derültség. Halljuk! HaVjuk!) Hogy mint a legtöbb magyar városban, Budapesten is szokás volt, kivált ezelőtt a szemetet nem mindig ugy eltávolítani, mint kellett volna, ez igaz. Történt ez a képviselő ur által szóba hozott helyen is. Már sokkal az interpellatio előtt általánosságban a tisztaság gondozására felszólítottam a fővárost. (Helyeslés.) S a főváros ki is adta a tilalmat a szemétnek további odahordására. A főváros által segédkezésül felkért fővárosi rendőrség is utasíttatott, hogy ennek meggátlásában közreműködjék. Az interpellatio után újra figyelmeztettem a fővárost, mely, mint tudom, újra megtette a szükséges intézkedéseket. Természetesen arról sem a főváros — mertutoljára is első sorban ez csakugyan nem a belügyminister, hanem a főváros kötelessége — sem a főváros, sem a belügyminister nem felelhet, hogy a rend-