Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-70

100 70. országos ülés febrnár 12. 1885. Bemutatom Alvincz községbeli földbirtokosoknak Zeyk Károly képviselő által beadott kérvényét, melyben a földadókatasteri sérelmes panaszuknak orvosoltatását kérik. Bedelővolt úrbéres község lakosainak Román Sándor képviselő általbenyujtottkérvényétmelyben kiváltságos volt földesuraikkal szemben, törvényen alapuló jogaik megvédése iránt esedeznek. Mindkét kérvény kiadatik a kérvényi bizottságnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a felsőház szervezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Hermán Ottó: T. ház! Hogyha abban a perczben, melyben lelkemben megfogamzott az eltökélés arra, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslathoz a tiszta democratia, a népképviselet logicai követelményének alapján megállják és szót emeljek, ha mondom, abban a perczben lelkemben a kételynek még csak árnyéka is létezett volna: annak el kellett volna tűnnie abban a pillanatban, a melyben a pártok határozati javaslatai a ház előtt feküdtek. T. ház! Akkor, a midőn alkotmányrevisio előtt állunk, mikor tehát minden pártszempont, minden pártálláspont kidomborítandó teljesen: akkor szerintem a megalkuvásnak semmi jogosultsága sincs. T. ház! Ha a legszigorúbb inductiót alkalmazzuk azokra a mozzanatokra, melyekhez a természet élete van kötve és a legszigorúbb inductiót alkalmazzuk azon mozgalmakra, melyekhez a társadalom élete kötve van, csak egy igazsághoz jutunk és ez az: hogy a kettő között lényeges különbség nincs. A régibb természettudósok iskolája azt állította, hogy a természet csak katachlismák, vagyis nagy rázkódások, nagy forradalmak útján alakul át s létesíti az új tüneményeket; ekként beszélnek azok a régi bölcsek is, a kik azt mondják, hogy a társadalom átalakulása, csupán csak katastrophák, forradalmak utján haladhat. Igen, de az induetiv új iskola egészen mást bizonyít, azt mondja: a természetben igenis vannak katachlismäk, ezek azonban csak kisebb helyen rombolva alakítanak; de a nagy, az összes átalakulás lassú léptekkel, rázkódások nélkül alakítja át a természet összes lényeit. És ha a természetre magára vetünk pillantást, vájjon mit látunk ? Ott a természetben magában látunk most is élő lényeket, a melyek szervezetük szerint elütnek a nagy sokaságtól és a teremtmények recens typusätól.Mondompéldáula vastagbőrűeket,a pachidermákat, melyeknek ősei ma már Szibéria jegébe vannak temetve; ezek a most élő és járó lények már a paleontológiái rétegek fölé igyekeznek s romjaik s testeik fölött virul fel egy új élet, más életképes teremtményekkel. És t. h társadalmat, ha a nemzeteket veszszük és a fejlődés szempontjából a rétegek keletkezésének és eltűnésének szempontjából vizsgáljuk, ám itt látjuk a pachidermákat, melyek a paleontológiái állapotok felé közelednek, sőt melyeknek a palaeontologíai rétegekben el kell tünniök. Szó van arról t. ház, hogy vannak elévülhetetlen jogok ; szó van arról, hogy van rend és méltóság és annak magasabb hivatása van egy nemzet, vagy az emberiség sorsához hozzászólni. T. képviselőház, én mint democrata ezt határozottan tagadom. Hát hiszen, »em akarok én a történeti deductióba mélyen belenyúlni; de mondom, hogy a ki a királyi hatalomnak vagy az úgynevezett magas aristocratiának a keletkezését és történelmét veszi, ennek mélyebben kell abba nyúlni, mint a mennyire tegnap belenyúlt Beksics igen t. képviselőtársam, a ki azt mondta, hogy minden aristoeratia kinevezés útján jött létre. (Halljuk!) Már t. képviselőház, ha az igazi történelmet vonjuk kérdőre, akkor nemcsak a magyar, hanem az egész világ magas aristocratiának őseit nem egyszer ott fogjuk találni sokszor az országútszélén oly műveletekben, melyeket ma minden büntető codex, nagy büntetésekkel sújt. És t. képviselőház, azt mondják: történelmi jog, történelmi fény. Honnan, miért? mert a történelmet hamis alapon irják a történetírók; ők csak azt domborítják ki, a mi pillanatnyi hatalmát éreztette, őket elvakítja a királyok, a hires családok, az aristoeratia fénye ; ők a hadjáratok, nem pedig a művelődés szerint irják a történetet és kidomborítják azon hadvezért, a kinek egész dicsősége nem karja erejében és nem szelleme magasztosságában rejlik, hanem a milliónyi véres testekben, melyeket a nép maga szolgáltatott. Hát t. képviselőház, ha sehol senki sem meri felemelni szavát azon népnek érdekében, a melynek vérén minden trónnak és aristocratiának fénye. és dicsősége alapszik, én bátran felemelem szavamat e nép érdekében itt a magyar országgyűlés közepén. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Átmegyek az eszméknek egy más sorozatára, a magyarság evolutiójára. Ne féljen a t. ház, hogy türelmét próbára teszem, mert a dolgot pár szóban egész világossággal ki lehet mutatni. Mi volt okozója annak,hogy Magyarországon a democratia nem fejlődött, hogy Magyarország az európai civilisált statusok közt oly későn jutott ahhoz, hogy a polgárosodás útjára lépjen? (Halljuk!) Az oka az volt, hogy nem a democratia alapjára helyezte statusát mindjárt eredetileg, hanem helyezte a rendi alkotmányra és a rendi alkotmány fogalma már magában az, hogy kiváltságos osztályok uralkodjanak a nép nagy tömegén és ezen osztályok uralkodása a nép fölött, okozója annak, hogy a nép nem ébredhet öntudatra, cse-