Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-63
§8@ CS. oruágM üléa ftrf»r*ár 3. ISSS. Legyen szabad ezek közül egynehányat idézni, így például: „Piszkos, anonym piacainak" nevezi Margittay Gyula azt. „Ezen szennyirat — irja Margittay Gyula — eeak egy piszoktól bűzös, becstelen agyban fogamzhatott meg. Hogy ezen szennyes iratot piszkos zsidó szerkesztette," — folytatólag: „Ilyen aljas, orozva maró kutya lehetett csak ezen aláírást nélkülöző hazug rágalomlevél szerzője" — ismét: „A magyar emberben meg van még a bűnben is bátorság a a kiben mégis meg nem volna, annak kénytelen vagyok anyját venni gyanúba, mert ereiben zsidóvér kavarog", továbbá „Nem érdemesek, hogy tisztességes emberek társaságába keveredjenek; mert embert barátjáról stb., mert főtől büdösödik a hal" stb. Ezen nyomtatvány közzététele után a sajtóbirónál jelentkezik egy bizonyos Goldhammer Albert ügyvéd s azt mondja, hogy ő a hajdúböszörményi függetlenségi és 48-as pártnak egyik tagja és hogy annak a placatumnak ő a szerzője és mint olyan, a Margittay nyomtatványában foglalt, állítólag becsületsértő kifejezések által sértve érezvén magát, kéri az állítólagos vétség megtorlását. Ezen panasz következtében a sajtóügyi vizsgáló biró a t. házhoz fordul Margittay Gyula képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránt. És mit tesz a mentelmi bizottság? Azt mondja, hogy a jelen esetben a mentelmi jog nem függeszthető fel. Miért ? Mert hiányzik a tárgyi tényálladék, tehát azt mondja: nincsen vétség s Margittay képviselő ur nem vétkes. T. ház! A mentelmi bizottság túllépte hatáskörét, mert belebocsátkozott a questio facti, a ténykérdés bírálatába, a mi véleményem szerint a mentelmi bizottság feladatát nem képezheti, mert a mentelmi bizottság nincs hivatva — és a t. ház számtalan esetben követte ezt a felfogást — a felett ítélni, hogy bíínös-e az illető képviselő vagy nem; nincs hivatva a ténykérdés bírálatába bocsátkozni, mert ha ezt tenné, akkor a biró szerepét ölti magára s a megtámadott képviselőt mintegy vádlottként a ház sorompói elá állítja s ítél fölötte. Egy veszedelmes theoriát állapítana meg és nevezetesen a jelen esetben, mert akkor a szerző megnevezése nélkül megjelenő iratot meggyalázásnak, becsületsértésnek tenné ki és egyúttal megvonná a lehetőséget, az alkalmat a megtorlásra. Általában véve\ ház, helytelennek tartom ezt a. theoriát coiisequentiaiban is, mert véleményem szerint a polgári szabadságnak első és főfeltéiele az, hogy az állam hatalmi körei össze ne zavartassanak. Vége van a polgári szabadságnak, ha a törvényhozó hatalom bírói hatalommá válik vagy ha a végrehajtó hatalom körébe avatkozik. A privilégium különben nem jus singulorum, nem oly privilegialis jog, mely a képviselőt a törvény fölé emeli. Ez sértené a törvény előtti egyenlőséget, sértené az ennek tudatában levő nép jogérzetét, a mely törvényhozóiban a megtestesült törvényességet keresi és kell is, hogy bennük azt megtalálja. Az immunitásnak czélja nem egyéb, mint a törvényhozó testület tagját megvédeni minden akár felülről, akár alulról jövő erkölcsi vagy anyagi nyomás, zaklatás s főleg politikai üldözés ellen, még akkor is, ha az a törvény álezája alatt, hamis ürügy alatt jelenik meg. Tudom t. ház, hogy a törvényhozó testület ezen teljhatalmának tudatában féltékenyen őrzi ezen eminens előjogát; de tudom azt is, hogy a törvényhozás tiszteli a birói hatalom függetlenségét s hogy ezen eminens előjogával az igazságszolgáltatás szabad menetének soha akadályokat nem gördített s nem fog gördíteni. Valamint én is mindig visszautasítanám a hatalom minden oly törekvését vagy beavatkozását; melynek czélja a törvényhozó testület méltóságát, függetlenségét, épségét egyes tagjainak jogosulatlan zaklatása által megtámadni; de viszont soha sem használnám fel a mentelmi jogot ürügyül arra, hogy a törvénykezési eljárás szigora alól szabaduljon valaki, csak azért, mert esetleg képviselő. Ezeknek előrebocsátása után indítványozom: határozza el a képviselőház, hogy Margittay Gyula képviselő joga ezen esetben felfüggesztetik. (Elénk helyeslés a jobboldalon és középen.) Krajcsik Ferencz előadó: T. ház! Ellenindítványt tevő képviselőtársam ugy látszik, indítványának indokolásában a fősúlyt arra fekteti, hogy mik foglaltatnak aaon incriminált czikkben, melynek alapján Margittay képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése kéretik. Azt hiszem t. ház, hogy a dolog meritumának azon szempontból való megítélésére, mely szempont a bizottság előtt lebegett, midőn ezen kérdésben határozott, egyáltalában nem sokat nyom az, vájjon csak azok foglal tatnak-e az incriminált czikkben, miket a kivonatosan közölt jelentés tartalmaz, vagy pedig annál sokkal több. Beismerem, hogy azok a kifejezések, melyek magában a czikkben foglaltatnak, magukban véve, ha azok bizonyos személy ellen vannak irányozva, büntetendő cselekményt tartalmaznak és kétségtelenül becsületsértés tárgyi tényálladékát megállapítják. De azon alakban, a mint használtatnak, a becsületsértés tárgyi tény álla dekának megállapításához nem elégségesek. A főkérdés az, vájjon a becsületsértés vétsége magában véve személy elleni delictumot képez-e, vagy nem. Ha személy elleni delictumot nem képez, azon esetben bár mindazt magában foglalja a nyomtatvány, a mit a képviselő ur felolvasott, akár röviden azt,
