Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-51

SÍ. országos ülés január 19. 1885. 73 kőzni: hogy a közös hadügyminister az ő ipar­czikkekben való szükségleteire a szállítási pályá­zatot (Halljuk! balfeWl) akként irja ki, hogy iparo­sainknak egy nagy része ki van zárva, {Igás! a szélső baloldalon) akkor, gondolom, nagyon nehéz e hazában ipart teremteni és fejleszteni. Ama pályázat illető pontját.i.igy szól, hogy „azonban a versenyből ki vannak zárva a rész­vénytársaságok ". Volt szerencsém már előbb kifejteni, hogy nálunk nagyobb ipartelepek csakis társulás útján jöhetnek létre. De hogyan álljanak azok fenn és hogyan prosperáljanak, ha oly nagy fogyasztó és vevő előtt, mint a minő a kormány, a közös had­ügyministerium, melynek a törvény értelmében kötelessége iparczikkeinek egy harmadát hazai termékekből beszerezni, iparunk egy részét a ver­senyből tökéletesen kizárja? Mi lesz ennek követ­kezése"? Az, hogy egyesek iparosok firmája alatt a közös hadseregnek történő szállításoknál az ipar­csikkeket magyar származásúaknak fogják kijelen­teni, holott osztrák származású iparczikkeket szál­lítanak és igy sem az ipart nem támogatjuk, sem a törvénynek elég nem lesz téve. Iparkodtam minden módon felvilágosítást szerezni magamnak, hogy mi az oka ezen rendel­kezésnek? De oly felvilágosítást, mely megnyug­tatott volna és biztosítékot adott volna arra nézve, hogy hazai iparunk csakugyan kellő arányban fog részesittetni, nem nyerhettem. S azért, habár talán interpellatió formájában tehettem volna, miután ezen tételnél is megbeszélés tárgyát képezheti e kérdés, a következő kérdéseket vagyok bátor intézni a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisterhez: vun-e tudomása arról, liogy a közös had­ügyruinisterium iparczíkkbeli szükségleteinek fe­dezésére kiirt pályázatból a részvénytársaságok ki vannak zárva? Ha van tudomása, mivel indokol­tatik ezen feltétel, mely zsenge iparunkra oly zsibbasztólag hat és mily lépéseket hajlandó tenni a közös hadügyministeriumnál, hogy ezen, hazai iparunkat és annak fejlődését legalább részben gátló rendszabály módosittassék. Ezen kérdéseket vagyok bátor intézni a t. minister úrhoz. Egyébként elfogadom a tételt. {Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A tétel nem támadtatván meg és senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. ház! Frölich Gusztáv t. képviselő ur által hozzám intézett kér­désekre vagyok bátor válaszolni. (Halljuk!) Arról, hogy a részvénytársaságok a hadügy­ministerium által kiirt pályázatokból ki vannak zárva, van tudomásom. Ez régi eljárás, mely azon okból lett meghonosítva, mert a részvénytársasá­gok a vállalkozásra szánt idő alatt nem nyújtják azon biztosítékot, hogy például iiquidatio útján KÉPVH, NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. j meg ne szűnjenek. Ennek folytán már régebben el lett határozva, hogy az ily kiírásoknál a rész­vénytársaságok ne bocsáttassanak versenyre, hanem képviseltessék magukat különálló czégek által. Kétség kívüli, hogy ezen eljárás hátrányos a részvénytársaságokra nézve. De szerintem kivételt tenni nem lehet és ha megadatik a versenyzés joga a magyar részvény­társaságoknak, meg kellene ezt adni az osztrákok­nak is és akkor a sokkal erősebb és sokkal na­gyobb számú osztrák részvénytársaságokkal a verseny még inkább meg volna nehezítve, mint a hogy ez most van, a hol magán czégek által képviseltethetik magukat a részvénytársaságok. Részemről hajlandó vagyok ezen különösen a solid részvénytársaságokra igen terhes és sújtó feltétel iránt magamat érintkezésbe tenni a had­ügyministeriummal és tárgyalásokat kezdeni az iránt, mi módon lehetne ezen nehézségeket el­oszlatni : de addig, mig ez megtörténik, a részvény­társaságoknak más tanácsot nem adhatok, mint azt, hogy törekedjenek azon vállalkozó által tekintetbe vétetni, a mely vállalkozó az egész szállítást megnyeri, vagy a ki eddig is vállalkozott és továbbra is vállalkozni kész. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Elnök: A tétel nem támadtatván meg, az előirányzott 105,500 fit megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Gé­pészeti ipariskola Kassán 16,610 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Ke­reskedelmi czélok 5,770 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : Kül­kereskedelmi czélok 10,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Sza­badalmak és védjegyek kezelése. Személyi ki­adások 4,660 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Do­logi kiadások 3,700 frt. Elti Ök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (ohassa).- Az 1878. évi XX. t.-cz. értelmében feltalálók által az osztrák kincstár javára 25% fejében oda át­számolandó 2000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) .• Összes kiadás 148,240 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály j egyző (olvassa).- Be vétel 43,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. I Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): A 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom